A Ford E-Transit sorozatgyártása hivatalosan áprilisban indult el a törökországi Kocaeliben. A nemzetközi premierre ezután Barcelonában került sor, ahol alapvetően praktikus, fürge oldalát mutatta meg a modell. Szeptember elején aztán hazánkba is eljutott a Ford újdonsága, így már itthoni viszonyok között próbálhattuk ki, hogy mire képes az E-Transit. Szerkesztőségünkhöz egy magas tetős, 5981 mm hosszú változat érkezett, amely 11 köbméteres raktérrel rendelkezik.
Külső
Az amerikai gyártó az elektromos Transit fejlesztésénél a dízelváltozatot vette alapul, emiatt az E-Transit külsőleg semmiben sem különbözőik a belső égésű motorral szerelt, 2013 óta gyártásban lévő verziótól. Az egyetlen szembetűnő különbség, hogy a hűtőmaszk lamellái kékes fényezést kaptak, ami egyértelmű utalás a jármű akkumulátortechnológiás mivoltára, míg a Transit felirat mellé pedig egy nagy „E” betű került. Lényeges, ám kevésbé látványos változás még, hogy a hűtőmaszkon, közvetlenül a Ford-logó alatt kialakítottak egy kis ajtócskát, ennek felnyitásával lehet hozzáférni a töltőcsatlakozóhoz.
A Ford E-Transit forgalmazása idehaza a zárt áruszállítós, valamint a duplakabinos variánsokkal kezdődött meg. Előbbiből háromféle hosszúságú érhető el. A legkisebb 5531 mm hosszú és 9,5 köbméteres raktérrel rendelkezik (L2), az ennél eggyel nagyobb 5981 mm hosszú és 11 köbméteres raktérrel büszkélkedhet (L3), a legnagyobb változat pedig 6704 mm hosszú és 15,1 köbméteres raktérrel készül (L4). A duplakabinos változatból egyelőre egyféle, 5981 mm-es (L3) hosszúság rendelhető idehaza. A második üléssor mögött azonban így is jut elég hely egy 7,6 köbméteres raktérnek. Valamennyi változat egységesen 2474 mm széles a kategóriaelső oldalsó visszapillantó tükrökkel együtt.
Mivel az E-Transit kizárólag erősített, független hátsókerék-felfüggesztéssel, illetve hátsókerék-hajtással (RWD) érhető el, minimális magassága 2443 mm, míg a maximális magassága 2778 mm lehet zárt áruszállítóként. A magyar piacon kínált duplakabinos verzió pedig 2443-2533 mm magasságú karosszériával gördülhet le a gyártósorról. A szimpla kabinnal rendelkező alvázas kivitel egyelőre nem szerepel az árlistában, így platós változatban még biztosan nem lehet megrendelni az E-Transitot. Jó hír viszont, hogy már a jelenlegi változatokkal is sok rakományt el lehet vinni, hiszen a zárt furgonos kivitelből 3,5; 3,9; illetve 4,25 tonnás össztömegű variáns is létezik. A duplakabinos variáns pedig 3,9 és 4,25 tonnás kivitelben rendelhető meg a magyar piacon.
Mindez azt jelenti, hogy 3,5 tonnás zárt áruszállítós kiviteleknél legalább 0,9 tonnányi hasznos teherbírással számolhatunk, a legtöbbet pedig értelemszerűen a 4,25 tonnás változatokkal fuvarozhatunk el, hiszen ennél 1,4 tonnányi hasznos terhelhetőség áll rendelkezésre. A duplakabinosnál 1,1, illetve 1,5 tonnányi rakomány szállítható. Bármerre is vezessen az E-Transitok útja, mind a zárt áruszállítós kivitelnél, mind pedig a duplakabinos változatnál széles műanyaglemezek védik a karosszéria oldalát a karcolásoktól és kőfelverődésektől, míg hátsó ajtóknál kellően széles és masszív fellépő áll rendelkezésre a lökhárítóban.
Belső
A Ford E-Transit vezetőfülkéje igazából nem sokban különbözik a dízelváltozatétól. Ennek megfelelően nem említhető különbség az ergonómiát vagy a komfortot illetően. A modell továbbra is tágas és praktikus utastérrel büszkélkedhet. A Transitot úgy alakították ki, hogy fülkében rendelkezésre álló láb-, váll- és fejtér bőven elegendő legyen három, akár 185-190 cm magas személy számára is, bár az üléseket nem lehet hátrébb húzni. A vezetőnek van a legjobb dolga, a sofőr ugyanis karfás ülésben foglalhat helyet. Az ideális vezetési pozíció beállítását segíti, hogy a kormányoszlop magassága is változtatható.
Áruszállítóként használva az ember szinte mindig úgy száll be és ki, hogy van valami a kezében, ezért pozitívum, hogy utasterét úgy tervezték meg, hogy könnyen és gyorsan le tudjuk tenni valamilyen biztonságos helyre a dolgokat. Pohártartóból kapásból három van: kettő az ajtóknál, egy pedig az automata váltó alatti részből hajtható ki. Szerintem ez a legpraktikusabb, és ideális a jobbkezesek számára. De akár a középső ülés háttámláját is használhatjuk pohártartónak, a rajta lévő gumiszalag segítségével pedig megakadályozhatjuk, hogy a különféle jegyzetpapírok önálló életre keljenek.
A jegyzetfüzeteket, fuvarlevelet egyébként a műszerfal tetején lévő nyitott fakkokban, a kesztyűtartóban, vagy akár a szélvédő feletti tárolópolcokban is el lehet helyezni, a ritkán használt személyes használati tárgyakat, szerszámokat pedig az utasülések alatt rejthetjük el. Adott esetben a fedélzeti töltőkábel is simán befér oda, de én ezt a teszt alatt inkább a raktérben, az utaskabin feletti polcon tároltam.
A Ford E-Transitban a kisebb méretű dolgoknak is jut hely. A különféle kártyákat a váltó melletti kis zsebben, a telefonokat, illetve a cigisdobozokat pedig vagy bal oldalon, az ajtó mellett, vagy középen az infotainment alatti fakkban tárolhatjuk az utazás ideje alatt. A kárpitok tapintása megfelelő, érezhetően masszív használatra tervezték, de nem bántó. A felhasznált műanyagborítások nem büdösek és menet közben nem zörögnek. Pozitívum, hogy a fülkeválaszfalon két darab akasztó is akad a kabátoknak.
A raktérben az egyik legfontosabb megoldás, hogy a hátsó ajtónál két konnektor is van. A Ford ugyanis úgy tervezte meg az E-Transitot, hogy adott esetben külső áramforrásként is használható legyen. A gyártó tájékoztatása szerint körfűrészt, kompresszort vagy akár nyomtatót is működtethetünk ily módon. Természetesen ilyenkor számolni kell azzal, hogy a használat a hatótáv rovására megy.
Ha csak a magyar piacon elérhető változatok befogadóképességét nézzük, akkor elmondható, hogy a legrövidebb zárt áruszállítós változatba 4 raklap fér el a raktérben, csakúgy, mint az L3-asba, míg az L4-esben már öt is szállítható. Nem elhanyagolandó tény ugyanakkor, hogy a hazai üzemeltetőknek kínált duplakabinos változatban is el lehet fektetni legalább két darab euroraklapot.
Technika
Az elektromos Ford Tranist mozgatásáért 430 Nm nyomatékú villanymotor felel, amit a hátsó kerekek közé építettek be. Ez az elektromotor kétféle teljesítményszinten – 183 lóerő (136 kW) és 270 lóerő (198 kW) – érhető el. Tesztautónkban a kisebb teljesítményű változat dolgozott, de a nyomatékot illetően egyáltalán nem lehetett rá panasz. A villanymotor a 68 kWh kapacitású akkumulátorcsomagból nyeri a működéshez szükséges energiát, a két hátsó kerék közé, a raktér padlója alá építettek be. Egy feltöltéssel a jármű 317 kilométert tud megtenni a WLTP-ciklus szerint, ami valamivel kevesebb a két évvel ezelőtt kommunikált értéknél (350 km).
Az akksi lemerülése esetén 11 kW-os váltóáramú (AC) töltővel tölthetjük fel teljesen az akkumulátorcsomagot, nagyjából 7 óra leforgása alatt. Az E-Transit ugyanakkor 115 kW-os egyenáramú (DC) töltővel is tölthető, ebben az esetben „csak” 34 perccel kell számolni.
A Ford E-Transit egyetlen, Trend elnevezésű felszereltségi csomaggal kerülhet a magyar vásárlókhoz. Ez a dízelekből már ismerős lehet, azonban a Ford szerint a villany-Transitnál jóval több szériatartozékot rejt. A modell többek között kulcs nélküli indítással, sebességtartó automatikával, elektronikus rögzítőfékkel, parkolóradarral, ülésfűtéssel, fűthető szélvédővel és elektronikusan állítható külső visszapillantókkal készül.
Nem beszélve a gigantikus, 12 colos kijelzővel rendelkező, több nyelven kommunikáló infotainment-rendszerről, amelyhez Bluetooth vagy USB-kábel segítségével egy pillantás alatt könnyedén kapcsolhatjuk a furgonhoz az androidos, vagy iOS-es okostelefonunkat, melyen csatlakoztatás után a saját navigációnkat is használhatjuk az elmentett címekkel. Érdekesség, hogy a külföldi menetpróba alkalmával tapasztalt női hangasszisztens ezúttal hiányzott az E-Transitból, senki nem szólt rám, ha tövig nyomtam a menetpedált.
A sofőr munkáját menet közben olyan fejlesztések segítik, mint a sávtartó asszisztens, a gyalogosfelismeréssel ellátott vészfékasszisztens, az aktív parkolássegítő rendszer, valamint a 360 fokos, madártávlati nézetet biztosító kamera. Fontos megjegyezni, hogy a Transit nemcsak előre menetben látja a gyalogosokat, hanem a kamerarendszernek köszönhetően hátrafelé is. Tolatáskor ugyanis automatikusan lefékez a jármű, ha egy gyalogos vagy biciklis megy el a furgon háta mögött.
Vezetés
A 183 lóerős villanymotorral szerelt Ford E-Transitot nagyjából egy héten keresztül volt szerencsém nyúzni. Ez idő alatt egészen jól meg lehetett szokni a szokásosnál nagyobb kasztniját. Magassága miatt nagy figyelmet kell rá fordítani az útra logó faágak miatt, de arra sem árt vigyázni, hogy a magyar autósok még nincsenek hozzászokva a fürge, nyomatékos villanyfurgonokhoz. Az E-Transit egészen szerethető oldaláról mutatkozott be a vezetési élmény terén.
A jármű könnyű és precíz kormányzással büszkélkedhet, különösebb erőkifejtés nélkül lehet vele kiállni párhuzamos parkolásnál, de tolatva is egészen jól irányítható. A nagy tükrök, illetve a 360 fokos kameranézet minden fontos tereptárgyat megmutat az E-Transit környezetéből, a holttérfigyelő pedig jelzi, ha veszélyes közelségbe kerül valami. A használat ideje alatt napi szinten kellett kiállnom egy kőkerítés személyautókra tervezett kapuján, de a 360 fokos kameranézetnek köszönhetően a művelet közben egyszer sem vert le a víz.
Városi munkára tökéletes a Ford E-Transit. Eleinte ugyan szkeptikus voltam azzal kapcsolatban, hogy csak egyféle fokozat áll rendelkezésre a rekuperáláshoz, de az L fokozatot sikerült úgy hangolni, hogy közepes tempójú lassulást és közben eredményes energiavisszanyerést adjon a napi használat során. (Elvileg minden vezetési módban van valamilyen erősségű rekuperáció, de ezt alig lehet érzékelni menet közben. Ennek ellenére azért elhisszük a Fordnak.)
A műbőr kormány fogása kellemes, a napi munka nem megterhelő vele, igaz, van egy kis ellenállása, ami leginkább akkor tűnhet egy picit kellemetlennek, amikor parkolásnál az embernek sokat kell korrigálnia. Az aktív sávtartó asszisztens némán teszi a dolgát, néha apró mozdulatokat visz bele a kormányzásba.
Az egyetlen negatívum, hogy oldalra nagyon nehéz kilátni belőle, de ez egyébként is sajátossága az ilyen furgonoknak. Nagyon elővigyázatosnak kell tehát lenni, amikor meg akarjuk nézni, nem jön-e jobbról valaki mondjuk egy kereszteződésénél. Az E-Transittal háromféle vezetési móddal – eco, normál és csúszós – lehet dolgozni. Én leginkább az eco opciót választottam, és így, előrelátó vezetési stílusban 21-23 kWh/100 km-es átlagfogyasztást sikerült belőle kihozni városban, többnyire egynegyedes terheléssel.
A Ford jóvoltából az E-Transitot a Hungaroringen is ki lehetett próbálni. A mogyoródi versenypályán ugyanakkor csak módjával lehetett áldozni a versenyzés oltárán, mivel a furgont 100 km/órás sebességre korlátozták le a teszt idejére. Ennek ellenére egész jól lehetett kóstolgatni az E-Transit határait. A furgon egyáltalán nem vallott szégyent, az éles kanyarokban is megőrizte a stabilitását, egyszer sem akart kitörni a hátulja, amikor pedig kicsit meg lehetett hajtani, akkor rendkívül dinamikusan gyorsult.
Költségek
Az általunk kipróbált modell nettó 23,3 millió forintba kerül, de a leghosszabb és legnagyobb össztömegű változatért 24,3 millió forintot kell letenni az asztalra. Ezért az összegért viszont már egy elég gazdag felszereltséggel rendelkező furgonhoz juthatnak hozzá a leendő megrendelők.
A méretéből adódóan kicsit körülményesebb vele töltőhelyet találni, de ha sikerül, akkor 7480 forintból fel lehet tölteni töltőoszlopnál (MVM – 110 Ft/1 kWh). Ebből a mai árakon számolva nagyjából kilenc liter gázolajat lehetne venni, ami talán 100 kilométerre lenne elegendő egy hasonló méretű furgonnál – az E-Transittal ugyanennyi pénzből 317 kilométer tehető meg egy feltöltéssel.
A kedvező üzemanyagköltségek mellett ezzel a járművel olyan terhek alól mentesülhetnek a vállalkozók, mint a cégautóadó, a regisztrációs adó vagy a gépjárműadó. Egyes helyeken pedig ingyen lehet vele parkolni a zöld rendszám miatt.
Sokszor hangoztatott érv még az elektromos furgonok mellett, hogy kedvezőbb lehet a szervizelésük. Ezt a Ford sem tagadja, sőt, a gyártó becslései szerint az E-Transit karbantartási és javítási költségei 40 százalékkal alacsonyabbak lesznek, mint az azonos teljesítményű és kapacitású dízelmotoros modellek esetében. A Ford a nagyfeszültségű elektromos részegységekre 8 éves vagy 160 ezer kilométeres jótállást vállal, emellett a leendő üzemeltetők egy éven át ingyenesen vehetik igénybe az assistance szolgáltatást.
Ford E-Transit és vetélytársai – Listaár, forint | |
---|---|
Mercedes-Benz eSprinter L2, 35 kWh (157 km, 116 LE) | 18 491 500 |
Ducato BEV MH2 79 kWh (273 km, 122 LE) |
29 431 000 |
MAN eTGE 3.140 36 kWh (115 km, 136 LE) | 17 390 000 |
Renault Master E-Tech 52 kWh ( 120 km, 76 LE) | 20 540 000 |
Értékelés
A Ford E-Transit a hazai viszonyok között is megállta a helyét, bár tény és való, hogy méretéből adódóan jobban oda kell figyelni rá az útra logó ágak miatt, és töltőhelyet sem egyszerű neki találni, mert azokat általában a személyautókra tervezik. Az E-Transit kellemes munkaeszköz, ami a legmodernebb technológiákat vonultatja fel, de közben nem tér el drasztikusan a dízelváltozattól, így könnyű átállni rá. Bár a kocsi nem zabálja a hatótávot, azért jó lenne, ha a rekuperáció mértékét inkább a sofőr tudná magának szabályozni. Ettől eltekintve az E-Transitban kevés kivetnivalót lehet találni, és bármilyen, főként városi távokon dolgozó vállalkozás számára hasznos igásló lehet.
Mellette – Ellene | |
---|---|
|
|