Olyan méltósággal lépett elődei mellé a G20-as kódjelű BMW 3-as 2018-ban, mint egy eminens tanuló, aki pontosan tudja a leckét. Megtanulta és meg is értette, miről van szó, nem csak bemagolta és felmondta nekünk, az igazi, eredeti értékeket tudta felmutatni. Ez az idő azonban lejárni látszik.
Eddig örülhettünk az új BMW-kben a jól ismert megoldások új, finomhangolt kialakításainak. A jól ismert elrendezés, ergonómia mindig változott egy kicsit, de nem sokat, és ez volt a legjobb. Most viszont lényeges pontokon változott nagyon sokat a 3-as. Vajon előnyére? Ennek jártam utána a 3-as BMW nemzetközi bemutatóján Németországban.
Külső
Letisztázták 2023-ra az új BMW 3-ast, annyira, hogy három külső megjelenési formájából, csomagjából maradt kettő. Míg korábban a bázismodell mellett szerepelt a Luxury Line szofisztikált lökhárítókkal, pici krómdíszekkel, és mellette még az M Sport is, mára csak a két szélső maradt, a Luxury eltűnt. Ennek az oka, hogy az M Sport felszereltséget sokkal többen választották, már nem meglepő, hogy a legkisebb motorhoz is M csomagot kérnek a vásárlók.
Nekik teljesen átalakították a 3-as M-es külső megjelenését, újak a lökhárítók, a hátsón jelentős nagyságú zongoralakk-fekete diffúzorimitációval. Az első, sportos lökhárító kevésbé markáns, mint az előző, kicsit tisztább képet mutat, ami egy kombinak kimondottan jól áll, de az M340i-n kicsit kevésnek tűnik élőben. A 3-ason nincsenek meg a 4-esre jellemző óriás vesék, viszont a lökhárítóján akkora a hűtőnyílás, mintha az egész utat be akarná kapni. Ilyen megoldás persze mindig is a potens motoroknál volt jellemző.
A 2023-as modellévre változtak a lámpák formái is, eltűnt a kis betüremkedés, amivel az E46-ra hasonlított a facelift előtti modell. Az új lámpákban fejre fordították a nappali menetfényeket, extraként fekete belső dizájnt is kaphatnak, így jóval kontrasztosabb a megjelenésük. Technikailag a korábbi lézertechnológiás LED egységek helyett már csak adaptív LED fényszórók világítanak több mint fél kilométeres távolságba, és persze kitakarják a szembejövőket.
Érintette a változás az M Performance modelleket is, az M340i-t és az M340d-t, amelyek most elvesztették a számukra fenntartott egyedi bronzos csomagot, amiről messziről fel lehetett őket ismerni. Így most újra szinte megszólalásig pont ugyanúgy nézhet ki egy 18d és egy M340i. Az M Performance modell egyetlen egyedi alkatrésze a veséket kitöltő rács, ami a korábbiak ismeretében lelombozóan kevés. Élőbben sajnos semmivel nem mutattak többet az M340i tesztautók, mint a kombi 20d-k.
Belső
Átvették az uralmat a kijelzők a megújult BMW 3-as utasterében. Korábban is ugyanennyit találtunk benne, szám szerint kettőt, de a frissítéssel elköszöntek a klasszikus elrendezéstől, a régimódian behatárolt műszerfaltól. Korábban a műszeregység hagyományos módon még árnyékoló alatt pihent, külön a központi képernyőtől, most a két kijelzőt egy alapra helyezték és feltették a pult tetejére.
Ezzel teljesen átalakult a hangulat a 3-asban, mintha egy vadonatúj modellbe ültem volna be a müncheni bázisponton. Megcsapott jól ismert otthonosság hiánya, nem ehhez vagyok szokva a BMW-től, de nem is én vagyok az új 3-as vásárlóközönsége. Viszont képtelen vagyok elmenni amellett, hogy ezzel a 3-as elvesztette azt az egyedi klasszikusságát, amibe eddig nagyon ügyesen építették be a modern megoldásokat. De a korral és az igényekkel haladni kell. A formák nagy része maradt, az ergonómia azonban jelentősen megváltozott, a hangsúlyt az új, enyhén hajlított dupla kijelző kapja, ahogy az összes új BMW-modell esetében.
Két 12,3 colos monitor feszít egymás mellett, a kormány mögött az eddig is jól ismert dizájnú műszeregységet látjuk, a multimédia azonban a legfrissebb 8-as iDrive-ot futtatja. Logikájában és felépítésében ezt már az érintőkijelzős irányításra optimailzálták. Mivel az újabb modellekben, mint a 2-es Active Tourer vagy az X1, már nincs tekerős kezelőszerv, nem is tűnik fel, a 3-asban azonban még ott pihen a jól ismert kütyü.
A 8-as iDrive felépítése azonban más, mint a 7-esé, a főmenüben lévő csempék jól használhatók vele, viszont a menü rendszere jobban hasonlít egy okostelefon widgetes elrendezéséhez, amiben az alkalmazások között lépkedhetünk. A tekerővel azonban csak oldalirányban mozoghatunk, míg az alkalmazások függőlegesen vagy 6-7 sorban pihennek, az ikonok picik, mint egy telefonon, a kijelző pedig nagy, jókora területet kell átpásztáznunk a szemünkkel, mire megtaláljuk, amit kerestünk.
Kezelésre szokatlanul más, a menükben viszont már a 7-esből ismerős felületekkel találkozunk, csak odajutni nehezebb és több idő. Valószínűleg csak most ennyire furcsa, később ehhez is hozzászokunk majd, de ez most sokkal nagyobb változás, mint az eddigi iDrive-generációknál.
Mindenképp véleményes újítás a BMW 3-asban, hogy a hagyományos klímakonzolt is eltüntették, ezt is menüből állíthatjuk a továbbiakban. Ennek pénzügyi és divatokai is vannak. Szebb a letisztult műszerfal, olcsóbb a kijelző és a rajta futó szoftver, mint a fizikai kapcsolópanel legyártása. Az eredmény azonban a BMW-ktől megszokott könnyű kezelhetőség teljes hiánya, a menü megnyitása pluszkattintás, pluszidő, ezzel együtt pedig a korábbi könnyen kezelhető panel gombjainak jó minőségű kapcsolási érzete is elveszett.
Sok múlik a minőségérzeten, hogy milyen hozzáérni a gombokhoz egy autóban, milyen visszajelzést adnak, van egy kis interakció, és ebben a BMW kimondottan jól szerepelt. Bármilyen trükköt alkalmazzanak is, egy kijelző ilyenre nem lesz képes.
Szintén nagyot változott a középkonzol kezelőszigete, amiről eltűnt a klasszikus joystick, helyére pedig csak egy pici billenőkapcsoló került váltókar gyanánt. Olyan ez, mint amikor a mechanikus karról álltak át a gyártók elektronikusra, most a Volkswagen-csoport, a Stellantis, a Honda stb. után a BMW is követi a trendet.
Vannak pontok, amelyekben továbbra is hamisítatlanul BMW tudott maradni a friss 3-as, ez pedig a belső kidolgozása, anyaghasználata, maradék ergonómiája és a méretei. Még mindig az egyik legjobb méretű BMW a 3-as, és a sportos ülések tartása továbbra is botrányosan jó, tökéletesen beállítható. Az extrák, a variálhatóság, az Individual belső kárpitok lehetőségei is változatlanok.
Technika
A ráncfelvarrással nem érkeztek új motorok vagy hajtáskombinációk a BMW 3-ashoz. Változatlanul elérhető a 2,0 literes dízelmotor 316d, 318d és 320d jelöléssel, 122-190 lóerős teljesítménnyel, 300-400 Nm nyomatékkal. A 3,0 literes soros hathengeres dízelmotor két teljesítményszinten, 330d és M340d modellként érhető el 286 és 340 lóerővel, 650 és 700 Nm nyomatékkal.
Benzinmotorokból 2,0 literes négyhengeressel kezdődik a lista a 318i-vel (156 LE, 250 Nm), folytatásként pedig a 320i (184 LE, 300 Nm) és a 330i szerepel (245 LE, 400 Nm). Mindennek a csúcsa az M3-on innen az M340i xDrive modell, melynek 3,0 literes soros hathengeres benzines turbómotorja 374 lóerős, 500 Nm nyomatékot teljesít és 4,4 másodperc alatt gyorsul fel álló helyzetből 100 km/órára.
Kétféle plug-in hibrid választható, a 320e rendszerteljesítménye 204 lóerő és 350 Nm nyomaték, a 330e pedig 292 lóerős és 350 Nm nyomatékú. Ugyanarra a 2,0 literes benzinmotorra épül a hajtásláncuk. Összkerékhajtás a belépőmodelleken kívül mindegyikhez kérhető, a két M Performance csúcsmodellhez viszont mindenképp jár, ahogy az M Sport differenciálmű és a feszesebb hangolású sportfutómű is.
Mindegyik motorváltozat – a plug-ineken kívül – 48 voltos lágy hibrid rendszerrel szerelt. Ezekben hagyományos indítómotor helyett egy indítómotor-generátor felel a motor beindításáért és a stop-startos újraindításokért is. Motorfé üzemben energiát tölt vissza a hagyományos akkumulátorba, amit pedig bizonyos üzemekben (elindulás, előzés) a motor tehermentesítésére is fel tud használni azzal, hogy segít a hajtásában. Kézi váltó nincs, csak nyolcfokozatú ZF automata váltóval szerelik a 3-as BMW-ket.
Vezetés
Végtelenül furcsa most beülni az új BMW 3-as kormánya mögé. A hangulat teljesen más, nem mondhatjuk, hogy elaprózták volna a frissítést. Nekem sokkal jobban tetszett az előző változat, de tudom, hogy sokak szerint már túl régimódi, haladni kell a korral, a kor pedig a kijelzők felé halad, mindent digitalizálni kell, amit csak tudnak. Ez a későbbi frissítések miatt jöhet majd jól, például amikor előfizetünk utólag az ülésfűtésre – mert a BMW-nél már ilyet is lehet – akkor megjelenik majd az ikonja a menüben.
Felhasználói élményben ez a része érthető, minőség terén nekem most nagyon keveset ad a BMW 3-as azzal, hogy klasszul kivitelezett kapcsolók helyett a kijelzőt kell nyomogatnom, de tudom, nem nekem szól. Babrálok kicsit az új multimédiával, mielőtt neki indulnék a 320d kombival a München környéki vidéki utaknak. Idegen a helyzet, mintha egy ízlésemre faragott Mercedesbe kerültem volna. A formák ismerősek, az ergonómia is, az illatok, kevés a fényes felület, a kijelzők miatt mégsem BMW-s a hangulat.
Halkan indul be a 2,0 literes dízel, ezzel a 48 voltos rendszerrel minden motorból eltűnt a klasszikus indítózás, úgy rántja be a motort, hogy egyszer csak jár, mint egy generátor. A dízelmotornak jól áll, elegáns, és a 20d hangja is elég halk, szinte alig hallani, kívülről is csak szolidan ketyeg, de ma már a magas nyomású befecskendezéssel működő nagy benzineseknek is ilyen a hangja.
Húznék egy D-t, de csak a kis pöcköt találom, ami felidézi bennem az Octavia és a nemrég visszaadott Peugeot 308 emlékét. Szerencsére ennek itt még rendes minőségérzete is van, a reakcióideje is olyan, mint a régi joystické, és pillanatok alatt hozzászokok, ergonómiailag ez teljesen rendben van.
Lágyan kúszik előre a 20d, ahogy a 3-as megmozdul, abból már érezni, hogy megérkeztük, műszakilag minden a helyén maradt. Kiváló hangszigetelése mellett még a német vidéki utak tükörsima felületei sem adnak okot arra, hogy bármiféle zaj betörjön az utastérbe, így a fehér kombival tökéletes nyugalomban hagyom el a München végét jelző táblát és fordítom a 3-as orrát Regensburg irányába, de fáradság nélkül hajthatnék Budapestig is.
Ebédszünet után már a szedánnal folytatom az utat, ami lehetne pont ugyanolyan 20d, mint a kombik, csak épp szürke. Mivel az M Sport-csomag mostantól az M Performance-modelleken sem más, elég slamposan mutat az M340i xDrive, meg merem kockáztatni, hogy az alapmodellek selyemfényű ezüst hűtőmaszkja sokkal jobban mutat, mint az M Performance méhsejtmintás kitöltése, pláne a Shadow Line fekete keretével.
Ez persze csak a külső, de a sportcsomag az E36 óta szerves része a 3-asnak, és mindig többet kellett mutatnia. Az élményen persze nem változtat, miután az M340i xDrive-ban a hajtáslánc ugyanolyan. A 374 lóerős és 500 Nm nyomatékú soros hathengeres benzinmotor a 20d-hez hasonlóan egyszerűen kel életre, nincs drámai köszörülés, ami elhúzná az indítást és kicsit megváratna minket, mire felébred a sorhatos. Egyszer csak jár, és ennyi.
Végtelenül precíz sportszedánná alakítja a sorhatos benzines a 3-as BMW-t. A 20d nyugalmához képest ebben ott az a feszültség, ami átjárja a sportos BMW-ket. A futómű kemény, a karosszéria merev, mint a beton, a kormányzás pedig nehéz és pontos. Az üléspozíció tökéletes, de az előttem feszülő kijelző miatt még kicsit fészkelődöm, nem az igazi a látvány. Nekem meghatározta a sportosságot a klasszikus árnyékoló a kormány mögött, most kicsit üres a kép.
Tökéletesen beállított ülésben fűzöm kanyarról kanyarra az M340i-t. Az xDrive nem engedi elcsúszni, bármilyen helyzetben kínálom meg gázzal, úgy húzza kifelé kanyarból, mintha sínen vezetnék. Bekapcsolt menetstabilizálóval semmi játék nincs benne, csak a könyörtelenül gyors hajtás. Fékezésre visszapakol a váltó, figyeli azt is, hogy mennyi idő alatt lépünk át a gázra, ha hirtelen, akkor mégy egy fokozatot visszadob, méghozzá borzasztóan gyorsan. Semmi értelme kézzel váltogatni, pontosan tudja, mikor melyik fokozat fog kelleni.
MDM-állásban (M Dynamic Mode) a kipörgésgátló engedi a csúszkálást, de épp csak annyit, hogy picit sodorjon a hátulja. Még ilyenkor is úgy fogja az utat az M340i, hogy azt elhinni is lehetetlen. A motor gázreakciója fantasztikusan gyors, a kormányzás közvetlen, és az adaptív futóművel dőlés nélkül lehet bedobni a legdinamikusabb kanyarokba is az autót.
Költségek
Június óta készül a frissített 3-as BMW, és már Magyarországon is kapható az új modell. 14,8 millió forintról indul jelenleg a 122 lóerős benzines 318i, dízelt pedig 15,5 millió forintért kaphatunk legolcsóbban, ez a 316d. Kombit legolcsóbban 15,453 millió forinttól vehetünk, dízelmotorral 16,153 milliónál startol a 316d.
Már egy belépőmodell is alaposan felszerelt, az új Curved Display az online kapcsolatos 8-as iDrive-val például széria, ahogy a háromzónás automata klíma és a 40:20:40 arányban osztottan dönthető hátsó üléssor is. A Touringnál nem kell fizetni a motoros csomagtérnyitásért és a külön nyitható hátsó ablakért sem. Vezetéstámogató rendszerekből csak a parkolószenzorok, a tempomat és a vészfékasszisztens szerepel szériában, minden további elem a sávtartóval, holttérfigyelővel, adaptív tempomattal és sávban vezető fejlett vezetéstámogató rendszerrel felárat képez a legtöbb motorváltozatnál.
A BMW 3-as sorozat és vetélytársai – Listaár, forint | |
---|---|
BMW 318i (156 LE) | 14 800 000 |
Mercedes-Benz C 180 (170+20 LE) | 16 621 001 |
Audi A4 35 TFSI (150 LE) | 13 205 260 |
Alfa Romeo Giulia Super (200 LE) | 16 710 000 |
Értékelés
Eredeti értékeinek egy részét teljesen felülírták, a megújult BMW 3-as más karakter, mint a frissítés előtt. Benne ülve egészen új modellben érezzük magunkat, a multimédia kezelése megszokást igényel, hiányérzetünk lehet gombok és kapcsolók terén, cserébe az online világban hasznos új funkciókat kaphat később a 3-as az egyszerű, felhőalapú frissítésekkel. Műszakilag és vezetés terén semmit nem változott, még mindig a legjobb vezethetőségű alsó középkategóriás modell, reméljük, ebből sosem enged a BMW.
Mellette – Ellene | |
---|---|
|
|