„A nagyon kevés kártérítéses ügyeink egyike, amiben az áldozat sajnálatos módon veszített” – vezeti fel Boros Árpád ügyvéd a történetet, amelyet annak ellenére érdemesnek tart megosztani a Vezess olvasóival, hogy az elgázolt, majd súlyos sérülésekkel hátrahagyott ügyfele a hosszú jogi küzdelem ellenére egy fillért sem kapott. Ráadásul most már úgy néz ki, soha nem is fog.
Segítségnyújtás nélkül tovább hajtott a gázoló az éjszakában
„Innentől kezdve csak arra emlékszem, hogy szenvedek a földön, kúszok, a lábam szét van nyílva. A bal lábszáramon nyílt törés van, a medencém eltört, üvegszilánkok a fejemben, hasított seb a bal csípőmön, és mindenhol horzsolásszerű sebek.”
Az idézet egy 2017-es helyszíni szemle rendőrségi jegyzőkönyvéből származik, a baleset áldozatának ismertetőjegyeit megváltoztattuk cikkünkben az ő védelme érdekében. Egy akkor 40 éves nő nyilatkozta az egyenruhásoknak ezeket a mondatokat immár azt követően a kórházban, hogy ellátták a sebeit. Nem véletlen, hogy éppen öt évvel később mutatjuk be Gabriella ügyét – nevezzük így az áldozatot.
Számos közlekedési balesettel kapcsolatos történettel találkozhatnak nálunk az olvasók, ezek szinte kivétel nélkül azzal zárulnak, hogy az áldozatok valamiféle kártérítést kapnak (akár 60-80 millió forintot), a vétkesek pedig valamifajta büntetést. Sajnos a valóságban nem mindig történik így, ez is az ügy megírása mellett szólt, és ami még fontosabb: a végén tanácsot adunk, hogy javuljanak a sértettek esélyei a hasonló ügyekben.
A nő történetének bemutatásában egy másik dokumentum is fontos, ezúttal az Igazságügyi és orvosszakértői vélemény és leletből idézünk, szintén még 2017-ből.
„A rendelkezésre álló adatok alapján ismeretlen tettes 2017. … hónap, …-én hajnali 3 óra 30 és 4 óra közötti időben … városban az … úton közlekedett a … utca irányába az általa vezetett, ismeretlen forgalmi rendszámú szgk-val. Haladása során elütötte az … út … számú ház előtt az úttesten, nem elsőbbségi helyzetben, neki balról jobbra áthaladó gyalogost. Ezt követően az ismeretlen tettes a helyszínről megállás és adatai hátrahagyása nélkül távozott. A baleset során a gyalogos nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérüléseket szenvedett.”
Ennek a szakértői vizsgálatnak több különböző, de egyaránt fontos feladata volt. Meg kellett állapítania, hogy a gyalogos sérüléseinek mennyi a „büntetőjogi és tényleges gyógytartama”, és hogy ezek a sérülések eredményeztek-e maradandó testi fogyatékosságot vagy súlyos egészségkárosodást. Valamint meg kellett állapítania, hogy a sérülések milyen módon keletkeztek, és, hogy amennyiben gépjármű elütéséből származtak, pontosan merről merre haladt a gyalogos.
Gabriellát – aki akkor már eszméleténél volt – egy pár találta meg az útszélen fekve, közvetlenül egy kordon mellett, ugyanis az úttest szélén abban a hónapban csöveket fektettek, ezért gödör húzódott a korlát túloldalán. Mivel csak a baleset előtti eseményekre, és az őt felfedező párra emlékezett az áldozat, a balesetre nem, meg kellett vizsgálni, hogy sérülései származhattak-e esetleg a gázoláson kívül másból is. Vétkes autós ugyanis nem volt, csak egy sérült ember az úttesten, aki ráadásul alkoholt fogyasztott órákkal a baleset előtt.
Erről a rendőrségi jelentés is írt, így fogalmazott a kapitányság helyszíni vizsgálatot végző munkatársa: „a sérülései alapján nem zárható ki, hogy az útfelbontások egyikébe esett bele, majd mászott ki. A munkagödörben erre utaló nyom nem látszott…”
Sajnos a városrésznek ebben az utcájában nem működtetett térfigyelő kamerákat az önkormányzat.
Egy másik cserbenhagyásos gázolás utáni helyszínelés Nógrád megyében a rendőrségi fotóján (police.hu)
A sérülések keletkezése után 2,5 hónappal készült orvosszakértői vélemény végül 5 pontba szedte Gabriella sérüléseit, ezek egy részét 8 napon belül gyógyulónak, másokat 3 hónapon belül gyógyulónak minősített. A csípősérülése kapcsán ugyanakkor rögzítette, hogy a „maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás vonatkozásában” egy évvel a baleset után lehet tényleges választ adni. Ez meg is történt később, az áldozat fogyatékossága maradandó lett, a járásán azóta is látszik az egykori sérülés.
Végül ezzel a mondattal zárul az orvosszakértő vizsgálati eredménye: „A súlyos sérülések alapján a gyalogos az elütésekor a gépjárműhöz képest balról jobbra haladt.”
Nem is járt arra semmiféle gázoló
A nyolc napon túl gyógyuló sérülést közlekedési balesetben elszenvedőknek a magyar jogszabályok szerint kártérítést köteles fizetni a biztosító a balesetet okozó jármű kgfb-je után. Sérült másik autósnak, elütött kerékpárosnak, elgázolt gyalogosnak, fellökött motorosnak – akár még akkor is, ha maga is okozója részben a történteknek.
Ugyan a baleset helyszínén autóról származó törött első lámpa darabkáit találtak, ám a konkrét járművet és a rendszámát sosem tudták beazonosítani. Emiatt Gabriella ügyvédje a kártérítési igényt nem egy konkrét biztosító, hanem a törvény szerint ilyenkor helytálló Magyar Biztosítók Országos Szövetsége (Mabisz) felé nyújtotta be. Mivel a gyalogos maradandó fogyatékosságot szenvedett, a kártérítési igény meghaladta a 15 millió forintot.
A közlekedési balesetek kártérítési ügyeire szakosodott Boros Árpád ügyvéd szerint hiába próbált az irodája megfelelő kártérítést elérni ügyfelük számára, ezúttal az áldozat nem kapott semmit. „Nem találták elégségesnek a bizonyítékokat arra, hogy a sérült személyt valóban autó gázolta el. A lámpadarabok kevésnek bizonyultak, köztéri kamera felvétele pedig nem állt rendelkezésre” – mondja a Vezessnek.
Aki most meghökken a történteken, annak eláruljuk, hogy a biztosítóknál nem egyszer előfordult már egy-egy konkrét állítás vitatása például rendőrségi jegyzőkönyvekben is. Megírtuk azt az esetet pár éve, amikor egy totálkáros Volkswagen Passat gazdája hiába mutatta a biztosítójának a rendőrségi vizsgálat eredményét, miszerint egyértelműen a másik autós volt a felelős az ütközésért, a biztosító – belső szabályzatára hivatkozva – egy fillért sem fizetett. Szerintük ugyanis – a rendőrség megállapításával ellentétben – a Passat sofőrje is hibázott. Végül itt egy csavarral a történetben csak fizetett a biztosító milliós összeget, ráadásul kamatostul.
Nem úgy Gabriella esetében. Hiába volt számos egyeztetés ügyvédje irodája és a szövetség között még bőven egy évvel a baleset után is, végül egy fillért sem fizettek neki. Nagyon úgy tűnik, hogy ez már így is marad, ugyanis 5 év után elévülnek az effajta kártérítési ügyek, ami Gabriella esetén most fog bekövetkezni.
A képen látható – cikkünk történetéhez nem kapcsolódód – cserbenhagyásos ügyben meghalt az áldozat az M3-asnál (police.hu)
Mit lehet tenni?
Amennyiben nem jelentkezik e sorokat olvasva az egykori gázoló (amit nem tett meg közel öt évig), a kártérítéssel kapcsolatban semmit nem lehet tenni ebben az ügyben.
Ugyanakkor fontos oka van, hogy megírtuk ezt az esetet, ugyanis Boros Árpád szerint maguk az áldozatok – ha nem is gondolnak erre – akár nagyon sokat is megtehetnek a saját érdekükben.
Ebbe a történetbe hónapokkal a baleset után kapcsolódott be az ügyvéd, aki szerint gyakran sokkal hatékonyabban képviselheti ügyfelei érdekeit, ha a jogi képviselő megkeresése már az ügy rendőrségi szakaszában megtörténik. A rendőrségi jegyzőkönyv sem szentírás, ahogy a biztosítók, úgy az áldozat jogi képviselője is megtámadhatja egyes állításait. Lehet újabb helyszíni vizsgálatokat elrendelni, ha azt mondja a hatóság, hogy nincs önkormányzati kamera az adott utcában, utána lehet menni, hogy van-e bármelyik üzletnek a környéken képfelvevője és így tovább.
Sőt, az ügyvéd javasolja mindenkinek, hogy amennyiben egy baleset után a sérülések engedik, célszerű az elgázolt gyalogosnak, kerékpárosnak, vétlen járművezetőnek stb. a saját telefonjával fotókat készíteni frissen a baleset után, amit aztán felhasználhatnak a saját érdekükben.
Gabriella ebben is balszerencsés volt. A rendőrségi jegyzőkönyv szerint a mobiltelefonja és a pénztárcája is eltűnt, ahogy a gázoló is.
