Nagyjából kétezer üzemanyagtöltő állomás szolgálja ki a bő négymillió személyautót használó állampolgárt – plusz a külföldi vásárlókat – Magyarországon. A kutak aktuális és pontos számát lehetetlen megmondani, ugyanis a hatósági benzin- és gázolajár lassan egy évvel ezelőtti bevezetése óta többen bezárták a boltot, míg egyes frissen elkészült töltőállomások a 480 forintos literár miatt keletkezendő veszteség miatt ki sem nyitottak. Inkább kivárnak.
De mennyit buknak azok, akik még bírják cérnával? – ennek kérdeztünk utána.
Mennyi veszteséget kénytelenek elszenvedni a privát benzinkutak?
A kétezer kútnak nagyjából a fele a négy nagy hálózat (Mol, Shell, ÖMV, Lukoil) valamelyikének a logóját és a márkaszíneit viseli. Ennek egy részét is az anyacég helyett vállalkozók üzemeltetik, ám úgy tűnik, tőlük is nagyobb bajban vannak a főként kisebb települések és környékük kiszolgálását jellemzően évtizedek óta végző töltőállomások, kisebb csoportok.
Ezek a nagyrészt családi vállalkozások értékesítik békeidőben a magyarországi üzemanyag-eladások 30-35 százalékát. Közülük a kisebb forgalmú kutak jellemzően évi 500 ezer és egymillió liter közötti üzemanyagot adnak el, míg a nagyobbak forgalma eléri a 6-8 millió litert évente.
Számukra az első pofon az volt, hogy bármennyiért is veszik az üzemanyagot, maximum 480 forintért adhatják a messze legnépszerűbb 95-ös benzint, és a második legnagyobb mennyiségben fogyó alapgázolajat. A gyomros pedig az, hogy csak 480 forintért vehetik, és pont. „Mennyire bölcs döntés már az a kormánytól, hogy nulla forintból tartsák fenn a vállalkozásaikat a családok, nulla forintból fizessék az alkalmazottjaikat, nulla forintból fizessék a sokszorosára emelkedett villanyszámlát” – sorolja Gépész László, a Független Benzinkutak Szövetségének az alelnöke a Vezessnek.
Mikor rákérdezünk nála a kutak veszteségeire, és szóba kerül az egyik Kormányinfón elhangzott napi egymilliárd forint, így reagál. „Ez játék a számokkal, amit Gulyás miniszter úr kezdett, aki megköszönte a Molnak a helytállást. Sajnos a kutakat üzemeltető vállalkozásoknak elfelejtette megköszönni a kitartást” – mondja. Gépész szerint, ha elfogadják ezt az adatot, „akkor ebből a kis benzinkutakra eddig 60 milliárd forint jut, ami úgy jön ki, hogy az egymilliárd forint/napnak a 30 százaléka szorozva a napok számával”. Ezzel szemben a kormány 18,5 milliárd támogatást ígért a benzinkutas vállalkozóknak. „Akkor mi ezt a 60 milliárdot szeretnénk megkapni, ez jár nekünk.”
Kutakra lebontva a hatósági ár okozta veszteségeiket, vissza kell kanyarodnunk a forgalom alapján felállított két nagy csoporthoz. Gépész szerint a kisebb kutak kára jelenleg 50-60 forint literenként, vagyis egymillió liter üzemanyaggal számolva éves szinten 50-60 millió forint, míg a komolyabb mennyiséget értékesítő nagyobb töltőállomások kára 30 forint környékén van literenként. Vagyis az előbb említett 8 millió literrel számolva 240 millió forint éves szinten.
Megkérdeztük a Moltól, hogy ők mennyi veszteséget könyveltek el a hatósági ár miatt: „ez olyan üzleti adat, amelyet nem tudunk megosztani” – válaszolták (Fotó: Getty Images)
Késik a közpénz
Mivel késő ősszel és télen jellemzően olcsóbb az üzemanyag, a november 15-től létező hatósági ár főként idén kezdett komoly pénzügyi veszteségeket okozni a kutakat üzemeltető kisebb cégeknek (tehát az előbbi 50-240 millió forint veszteség kutanként éves szám ugyan, de leginkább 2022 egészére érvényes, és nem novembertől novemberig számolva).
Az országszerte több száz kutat üzemeltető vállalkozások februárban alakították meg a Független Benzinkutak Szövetségét egyértelműen érdekvédő szervezetként. Lobbizásuk részbeni eredményeként augusztus 29-től jogszabály mondja ki az állami támogatásukat, ennek összege a töltőállomások tavalyi forgalma után 20 forint/liternek a 80 százaléka, azaz 16 forint, amelyet az állami alapítású IFKA nevű Kft.-n keresztül utal(na) az állam.
Csakhogy ezt a pénzt az érintett cégek elég nagy része még mindig nem kapta meg, nagyjából a harmaduk, állítja egyhangúan Gépész László és Bujdos Eszter, utóbbi a Holtankoljak.hu ügyvezetője. Márpedig aki ezt igényelte, az azt is vállalta többek között, hogy továbbra is működteti a töltőállomását a veszteségei ellenére is.
De mennyi kút zárt be egyáltalán?
Gépész szerint „tucatokban” mérhető, de mint mondja, nem így pontos a kérdés, hanem inkább így: vajon jelenleg mennyi benzinkút „kényszernyitvatartott” országosan? Ez alatt azokat a kutakat érti, amelyeken „öt litert lehet tankolni maximum, vagy legfeljebb kétezer forintért, éppen csak annyit, amennyivel el lehet autózni a következő kútig” – mondja az alelnök. Szerinte több száz ilyen kút létezget a megszűnés határán, „miközben például a várt állami támogatás miatt nem zárhat be”.
Nem csak bezárásokat látni. Ez a töltőállomás hosszú hónapokkal ezelőtt elkészült, de nem nyílt meg, csak üresen áll régóta a 2-es főút mellett
Milyen következményei lesznek az autósokra nézve?
Bármennyire is bizarr és sosem tapasztalt helyzet, hogy az ország benzinkútjainak a legnagyobb részén jelenleg nem annyit tankolhatnak az autósok, amennyit akarnak, ezt már kezdi megszokni a lakosság. Csakhogy Gépész László és Bujdos Eszter szerint itt nincs vége a kutakat évtizedek óta nem csak benzin-, és gázolajvásárlás miatt felkereső autósokat érintő kellemetlen következményeknek.
A hatósági ár okozta veszteségek mellé bejött az elszabadult rezsiárak okozta drasztikus kiadásnövekedés is. „A korábban rezsivédett kutak az áramnál és a gáznál is tízszeres árat fizetnek majd, az egykor részben rezsivédettek pedig most 4,5-5-szörös árat. Az átlagos villanyszámla 120-150 ezer forint volt náluk, most 600 ezer forint” – állítja Gépész László.
„A túlélés egyik esélye a kisebb rezsiköltség, hosszabb távon a túlélés záloga az automatizáció lehet” – Bujdos Eszter fogalmaz így, Gépésszel mindketten több módszert sorolnak arra, hogy miket léptek meg eddig a kutakon az üzemeltetőik, és mi minden várható még a későbbiekben.
Meleg víz helyett egyre több helyen hideg van a mosdókban, de többen már be is zárták a WC-ket, vagy be fogják zárni, levették a kültéri világításokat, a fűtésen spórolhatnak, „vagyis kétségbeesett spórolásokba kezdtek” – mondja Gépész, aki szerint ezekkel „százalékokat lehet mindössze megtakarítani”.
Csendben egyre fapadosabbá válik akár több száz kút országszerte, aminek a leglátványosabb jele Bujdos Eszter szerint majd az automatizáció lesz. Csoki-, és kávérásítás helyett csoki-, és kávéautomata, és egyes helyeken a személyzet mostani csökkentése helyett a teljes felszámolása. Azaz automatás tankolás, alkalmazottak nélküli kutakon.
„Hosszabb távon elképzelhető, hogy a kisebb kutak egy részénél maguknak kell tankolni az autósoknak és automatából tudnak csak vásárolni pár apróságot, míg a hálózatok nagy kútjai meg éttermekkel, személyzetes kiszolgálással működnek majd tovább” – vetíti előre a jövőt a Holtankoljak.hu ügyvezetője.
