Vajon ott van a három legfontosabb kérdésben a környezetbarát anyaghasználat, amikor a magyar vevőjelölt az értékesítőt kérdezi leendő új személyautójáról a szalonban? Sejthető a válasz. „Ez kevéssé fontos szempont még (..), de folyamatosan dolgozunk az edukáción, és informáljuk az újrahasznosított alapanyagok felhasználásáról ügyfeleinket” – mondja Rusotzky Viktória, a Kia kommunikációs vezetője.
Na és ha a villanyautót vásárló magyarok szokásaira kérdezünk rá Az Év Autóját adó márka értékesítőinél (a Kia EV6 birtokolja jelenleg e rangos címet), akkor mi a tapasztalatuk? Őket jobban érdekli, valamelyest zöldből van-e a kocsijuk?
„Ez jelenleg abszolút nem mondható el. Inkább az értékesítő kollégák mesélnek a környezettudatosabb anyaghasználatról, ezzel is színesítve az értékesítési folyamatot. Ez még egy hosszú edukációs út lesz, hiszen a gyártók már igyekeznek a fenntartható fejlődést szem előtt tartva technológiát váltani, illetve újrahasznosított anyagokat használni az autóikban” – mondja a márka képviselője, akiknek a tapasztalatai szerint 2022 Magyarországán „az alternatív hajtású autók esetében a kisebb fogyasztás az, ami dominál”, ami érdekli a vevőket.
Amikor a sztratoszférában a benzin piaci ára és tízszeresére emelkednek a villanyszámlák, nagyon nem lehet ezen meglepődni, sanszosan ez az általános magatartás minden egyes márka hazai kereskedésében. Pedig aki kíváncsi, számos különleges anyagot fedezhet fel még a legátlagosabb autóban is. Akár a 10-15 éves sajátjában.
Óriási különbségek
A fiatalabb Vezess-olvasók nagyszülei még meg sem születtek, amikor az autóipar már használta az értékes hulladékot, természetesen az a fajta recycling még közel sem az óceánokból profi módszerekkel kihalászott műanyagok sok marketinggel nyakon öntött műszerfalba olvasztását jelentette, hanem egészen más szinten működött.
A Volvo például tönkrement sebességváltók felújításakor használt – és keltett új életre – más márkáknál még évtizedekkel később is kukázásra szánt alkatrészeket egy Köping nevű kisvárosban működő műhelyében, még 1945-ben. Tulajdonképpen innen ered a Volvo Cars Exchange System ma is működő rendszere, ami az autóipar egyik legkiterjedtebb felújított cserealkatrész-kínálatát nyújtja jelenleg.
Forrás: Volvo
A természetvédelem iránti elkötelezettségét gyakran hangoztató svéd márka talán elsőként az iparágban látványos önkritikát is gyakorolt, amikor az ENSZ 1972-es első környezetvédelmi konferenciáján megfogalmazta saját „zöld” nyilatkozatát. Pehr G. Gyllenhammar akkori Volvo-vezérigazgató elismerte, hogy „termékeink negatív hatással vannak a környezetre”, majd megfogadta, „eltökéltek vagyunk, hogy teszünk ellene”.
1996-ra már odáig jutott a Volvo, hogy a beszállítóinak is bizonyos anyaghasználati előírásokat szabott meg, miközben önként kizárt számos vegyi anyagot a saját maga gyártotta alkatrészek előállítási folyamataiból.
Rendkívül eltérő dátumokat találunk egyébként, amikor annak vizsgálatába kezdünk, a világ különféle szegleteiből és igencsak eltérő kultúráiból származó, ráadásul egymástól távoli cégalapítási időpontokkal rendelkező több száz autómárka közül melyik, mikor kezdett egyáltalán újrahasznosított anyagokban is gondolkodni. Abban szintén látványos a különbség, hogy ki milyen modellbe épített először ilyen alapanyagot.
A magyar forgalom szürkeségében észrevehetetlen családi célszerszám manapság a Mazda 5 nevű egyterűje, sanszosan kevés hazai tulajdonosa van tisztában vele, hogy a japán márka történetében bizony ez volt a legelső modell, amelyben újrahasznosított anyagot használtak. Konkrétan az első ütközője készült hulladékká vált műanyagokból 2005-től.
Fotó: Mazda
Ha első blikkre némileg késeinek tűnik a 17 évvel ezelőtti dátum, itt egy másik példa egy meglehetősen eltérő imázsú járműtől. A Kia 2021-ben alkalmazott először újrahasznosított anyagot személyautójában, nyilván nem véletlenül a világhódításra szánt elektromos EV6 belterében üléskárpitként. Azaz náluk 2021 a dátum.
Fotó: Kia
Az olcsónak nevezett márkák is fontosnak gondolják kommunikálni az ügyfeleik számára, ők is zöldülnek. Az EV6-nak kevesebb mint az egyharmadába kerülő Dacia Duster műanyagjainak a 12 százaléka egykor máshol már beépített anyagból áll. A román márka szerint ez „azért is fontos, mert egy tonna újrahasznosított műanyag használatával 830 kilogrammnyi kőolaj és egy tonna CO2 kibocsátás spórolható meg”.
Fotó: Vezess
Egyelőre szerény számokat találunk amikor az autók egészénél nézzük az újrahasznosított anyagok arányát, egyetlen általunk megkérdezett márka sem állította, hogy lenne akár egyetlen modellje is 20 százalék feletti összaránnyal.
Ugyan 2018-ban egy holland cég játékautós külsővel bemutatta már A Világ Legelső Autója 100 Százalékban Újrahasznosított Anyagokból nem létező díjának nyertesét Noah névvel, a volumengyártóknál igazán kivételesnek számító 71 százalékos arányt állít ID.Buzz nevű love car-járól a Volkswagen. Állati eredetű anyagokat eleve kizártak az építésénél, a kormánya, az üléshuzatok, a padló, a tetőburkolatok és egyebek mind-mind a korábbi VW-knél zöldebb anyagból, hulladékból készültek.
Fotó: Volkswagen
Egyre több az egzotikum
A spárgafélék családjába tartozó, mexikói származású egyszikű növényfaj, melyet levélrostjáért termesztenek a mérsékelten nedves trópusi éghajlaton. Mi az? Segítünk: a latin neve Agave sisalana. Semmi tipp? A szizálról beszélünk, vele kezdjük cikkünknek azt a részét, melyben például az ilyen-olyan kőolaj-származékokból előállított műanyagok helyett használt természetes anyagokat soroljuk az autóipar jelenéből, a teljesség igénye nélkül. A mexikói növénynek például a rostjával találkozhatunk a Mercedesekben, ahogy a kókuszéval is, így nem csak a Bounty nevű édesség gyártója használja az egzotikus növény termését, az autóipar a szárát építi a kocsik kárpitjaiba.
Már a tervezésnél fontos apróságok
A Mercedes mérnökei távolabbról is ránéznek a recycling témakörére. Stuttgartban már az autóik tervezésekor törekednek arra, hogy jelentősen csökkentsék a jármű nagyon eltérő részein igazán más feladatokat ellátó műanyagok sokféleségét. A cél, hogy amikor majd a roncstelepen végzik a kocsik, a szétbontáskor 27 különféle konténer helyet 3-4-5-be kelljen csak dobálni ezeket az alkatrészeket, ezzel energiát spórolva zöldítve már az egész újraválogatási és újragyártási folyamatot. Csak egy példa: a ránézésre igen másfajta műanyagnak tűnő ütközők és alvázborítók pont ugyanazon anyagok ma már, hasonlóan rengeteg egyéb alkatrészhez.
Fotó: Mercedes
Visszatérve a különleges -és a korábbiaknál sokkal temészetbarátabb – anyagok autókban való használatához, számos különlegesség veszi körül a modern személyautók tulajdonosait.
Legelső villanyosába, az MX-30 belterébe például parafát is épít a Mazda, dizájnelemként sem utolsó megoldásként. A BMW iX és X1 modelljeinek a szőnyegei elhasználódott padlóburkolatokból és kidobott halászhálókból készülnek, utóbbiak (plusz a hajókötelek) begyűjtésére és felhasználásra komoly projektet indított nemrég a müncheni prémiumgyártó.
Fotó: Vezess
Ha nem is érdeklődnek élénken az elektromosok vásárlói az autóik különleges anyagai iránt, számos márka rendesen körbeudvarolja őket. A Kia EV6-osában például nem csak, hogy vegán bőrből is létezik belső üléskárpit, annak a magyar kalkulátorban semmiféle felára nincs. Tehát aki akarja, ingyen megkapja a dél-korai gyártótól, a minőségérzete is teljesen rendben van.
Nemsokára arról is be tudunk számolni, hogy milyen a tapintása és az illata az ID.Buzz „környezetbarát műanyag” üléshuzatának, a villanyos újdonságnak ugyanis az egyik kárpitja 90 százalékban a szelektív hulladékgyűjtőbe került PET-palackokból készült.
Hol vannak állati eredetű anyagok a kocsikban a bőrön kívül?
„A Mercedes-Benz igazán hatalmas szervezet. Telefonon beszéltem a cég vezérigazgatójával, egyeztettük, hogy miként szabadulhatnának meg az autógyártásban használt állati eredetű anyagoktól. Szeretnék egy olyan szervezet része lenni, mely pozitívan kíván tenni a jövőért, és a világ megmentéséért” – ezt még 2019-ben nyilatkozta Lewis Hamilton a The Edge-nek.
Azóta számos márka eldöntötte az állatbőr mellőzését, sokan már egyáltalán nem használják, míg mások céldátumokat tettek közzé. Ám a bőr csak a leginkább látható, szimbólumként mutogatott alapanyag, egy-egy átlagos személyautóban több helyen találkozni állati eredetű anyagok használatával.
Például a különböző viaszokban, mint a védőbevonatként használt zselatin, a festékekben használt lanolin is állati eredetű, „természetesen” az elasztomerek adalékanyagaként használt faggyú és a festékek fluxusaként használt méhviasz is.
Ennél egyszerűbb az igazán okos megoldás?
A járműipar anyaghasználatos fenti törekvéseivel sem elégedett mindenki, a kritikusok szúrós kérdései ilyenkor a halászhálók és az ásványvizes palackok begyűjtési, tisztítási, granulálási és újragyártási folyamatainak energiaellátását piszkálják. A különféle márkák eközben szélesebb körben gondolkodnak például a zöld energia minél nagyobb mértékű felhasználásakor, vagy úgy alapvetően a gyártásról.
Kell egyáltalán új autó? Egy idő után mindenképpen, de a meglévő kocsik élettartamát is jelentősen meg lehetne nyújtani, márpedig az el nem készült kocsi a legzöldebb.
Valami ilyesmi lehet a filozófia a Toyota, a Volvo és a Renault egyre szélesebb körű projektjei mögött. Legkomolyabb ezek közül a franciák Flins városában működő üzeme, ahová több száz kilométeres körzetből érkeznek a használt Renault-k, amelyeket először alaposan átvizsgálnak, majd a gyártójuk emberei gyári alkatrészekkel profi módon felújítanak, ezzel jelentősen kitolva az életciklusuk időtartamát.
Fotó: Renault
Flins egyébként a Renault egyik legrégebbi, de az elmúlt években egyre kevésbé kihasznált üzeme volt, a használt autók megjelenésével nem csak a gazdáik jártak jól, a Renault is megőrzött rengeteg munkahelyet.
