Már júliusban elindul a vadgázolások szezonja: habár a vad az év bármely szakaszában szembejöhet velünk, ilyenkor számos faj párzási időszaka zajlik – hívja fel rá a figyelmet Kőrös András, a Groupama tanpálya szakmai vezetője.

A vad a fényviszonyokhoz alkalmazkodva éli az életét, így az év sötétebb időszakában gyakrabban kerülnek a járművezetők útjába. Az őzek párzási időszaka már július második felében megkezdődik, míg a szeptember a gímszarvasok, október a dámszarvasok szezonja. Ezután pedig a vaddisznók következnek – mondja a szakértő, aki azt is kiemeli, hogy míg az őzek általában külön közlekednek, a gím- és dámszarvas valamint a vaddisznó esetében csapatokkal, illetve kondákkal kell számolnunk.

De mi van, ha elkerülhetetlen az ütközés?

Ebben az esetben törekedjünk arra, hogy az intenzív fékezés mellett az állat mögé húzzuk a járművet. Ha el is ütjük, akkor sem mindegy, hogy telibe kaptuk középre, a szélvédőre, vagy oldalra penderül, és az út szélére zuhan. Az állat mindenképpen rosszul jár, de az autóban és a vezetőben is súlyos kárt tehet. Rossz hír, hogy 90 km/óra feletti tempónál már reagálni sem lesz időnk, azaz fékezés és kormányzás nélkül fogunk találkozni a vaddal.

 

A gímszarvas a motorháztetőn landolhat, ha elütjük, de 100 kilométer/órás sebesség mellett akár egy ötkilós mezei nyúl is kitépheti alólunk a futóművet. Egy többszáz kilós, agancsos szarvas pedig akár a szélvédőt is áttörheti – emeli ki Kőrös András, aki egyben a Vionn Go vezetéstechnikai szakértője is.

Hogyan kerülhetjük el az ütközést?

Intő jel lehet, hogy az éjszakai fajok szeme megcsillan a reflektor fényében, bár az állatok sajnos nem minden esetben néznek felénk. Ilyenkor hiba az erősebb reflektor használata, ha ugyanis elvakítjuk őket, lefagyhatnak, ahelyett, hogy arrébb mennének. Ilyenkor a távolsági fényt érdemes lekapcsolni.

Nem árt ha óvatosan, visszafogott sebességgel, az út szélét pásztázva vezetünk, figyeljük a csillanásokat, mozgásokat. Emellett pedig a vad megjelenését jelző táblára is figyeljünk, hiszen, ha az ki van téve, akkor nem számíthatunk kártérítésre egy balesetet követően.

De vajon mennyivel érdemes a kivilágítatlan, erdővel szegélyezett úton haladnunk, hogy minimálisra csökkentsük az ütközés esélyét?

Tompított fényszóró használata esetén reálisan legfeljebb 40 métert látunk előre. Ebből már kiszámolható, hogy jól tapadó felületen is csupán 60-65 kilométer/órával haladhatunk. Így ugyanis még a sötét miatt megnövekedett, másfél másodperces reakcióidő mellett is képesek lehetünk időben lefékezni. Ha pedig biztosra szeretnénk menni, akár okos vadriasztót is alkalmazhatunk. Ebben az esetben a jármű aljára rögzített, beépített hangszóró jelez az állatoknak. Ehhez az ember számára hallhatatlan, ám a vadak által kellemetlennek ítélt frekvenciát használ, így még időben kitérhetnek az utunkból.