Élőben látni egy Ferrari-bemutatót mindig különleges, pláne, ha az egy versenyautó, hiszen ez maga a Ferrari lényege. Enzo Ferrari azért épített utcai autókat, hogy finanszírozni tudja a Scuderia, azaz a versenycsapat működését. A Vezess képviseletében a hétvégén Imolában jártam, ahol a Ferrari vendégeként láthattam új versenyautójukat.
A maranellóiak már évek óta kacérkodtak a gondolattal, hogy visszatérjenek Le Mans-ba. Ehhez a végső lökést állítólag a Forma-1-es költségplafon bevezetése jelentette, mely leépítésekkel és elbocsátásokkal járt volna együtt. Ehelyett kaphattak más feladatot az F1-es projektekből kiszorulók.
2021. február 24-én a Ferrari bejelentette, hogy 2023-tól visszatérnek az endurance-versenyzés csúcsára. Kevésbé voltak szem előtt, de az elmúlt években is részesei voltak a hosszútávú versenyeknek, hiszen a 488 GTE révén tavaly kategóriagyőztesek lettek a Le Mans-i 24 órás versenyen, emellett pedig a bajnoki címet is behúzták – ez idén is nagy eséllyel összejöhet nekik.
A nagyközönségnek azonban nem ez marad meg, hanem az, hogy mi történik a csúcskategóriában, ki az abszolút legjobb. Ezen a téren a Toyota évek óta dominál, és jött ugyan egy új szabályrendszer, a Hypercar-éra, de továbbra sem tudja őket senki megfogni.
Mi az a hypercar?
Az elmúlt évtizedben a WEC, vagyis az endurance-világbajnokság csúcskategóriáját az LMP1-es autók alkották. Egy idő után azonban elfogytak azok a gyártók, akik erre hajlandóak lettek volna költeni, így két szabályrendszert alkottak, melyek autói párhuzamosan versenyeznek majd egymás mellett, küzdve a végső győzelemért. Az egyik szabályrendszer az LMH, vagyis a Le Mans Hypercar, a másik az LMDh, azaz a Le Mans Daytona hibrid.
Az LMH-előírásoknak megfelelő autót építő Toyota az új kategóriában ott folytatta, ahol abbahagyta, egyedüli nagy márkaként indulva a kezdeti időszakban. Azóta a Glickenhaus Racing és a Peugeot is csatlakozott, hozzájuk érkezik 2023-ban a Ferrari.
Az LMH-szabályrendszer megalkotásában a Ferrari is részt vett, így nemigen volt kérdés, hogy a maranellóiak is előbb vagy utóbb, de csatlakoznak a többiekhez. Ez több szabadságot tesz lehetővé a márkák számára, szemben az olcsóbb és több egységesített alkatrésszel dolgozó LMDh-nál. Az LMDh-autókkal, mint ahogy a kategória neve is utal rá, a tengerentúli IMSA-bajnokság versenyein, például a daytonai 24 óráson is lehet indulni.
Egyelőre tehát a Toyota GR010 Hybrid lesz a mérce a Ferrari 499P számára, melyet az olaszországi Imolában mutattak be először hivatalos versenyruházatában. A szűk sajtó képviselői – köztük jómagammal – még az előtt láthatták az autót egy titkos bemutató keretein belül a pénteki napon, mielőtt a vörösre átfestett versenygép megtette az első köreit a Ferrari 2022-es „évzáróján”, a Finali Mondialin.
Pénteken az imolai bokszutca elején összegyűlő újságírókat a telefonkamerák leragasztása után engedték be az egybenyitott első két garázsba, ahol megtörtént a szupertitkos leleplezés. Innen egyetlen kép sem kerülhetett így ki, viszont ott sétálgathattunk az autó körül, szemügyre véve minden részletet.
Testközelből nagyon érdekes látvány egy ilyen autó: tíz négyzetmétert is elfoglalhat, a pilótáknak pedig ebből csak egy pici kapszula jut, melyen számos kütyüvel és berendezéssel is osztozniuk kell, és ahová látszólag egy lehetetlenül szűk ajtón keresztül lehet csak bejutni. Számomra az autó eleje volt a leglátványosabb: tervezéskor nemcsak az aerodinamikus kialakítás lebegett a szemek előtt, hanem az is, hogy hajazzon a mai utcai Ferrarik formavilágára. A mögötte elnyúló rész, illetve az egész autó nem olyan izgalmas, mint mondjuk a Peugeot 9X8 esetében, de inkább a franciák autója az, ami sokkal extravagánsabb lett, mint a többiek versenygépe.
De miért így hívják? A 499P nevében a P prototípust jelent, az előtte álló számhármas pedig az erőforrásra utal: egy henger űrtartalma 499 köbcenti. Pár köbcenti híján tehát 3 literes a duplaturbós, V6-os hibrid erőforrás, összteljesítménye a szabályokban foglalt 500 kW (680 LE) lehet.
A Ferrari szerint ezt már a 120 fokos hengerszögű V6-os is tudná, míg az elektromos rásegítés 200 kW-ot (268 LE-t) tud önmagában. Utóbbi az első tengelyen található, azt hajtja, így akár négykerék-hajtású sportkocsiként is működhet az újdonság. Tolórudas felfüggesztést rejt a borítás, melynek tervezésekor igyekeztek egy olyan rendszert készíteni, ami nem eszi meg rögtön a Michelin Pilot Sport abroncsait. Hiszen a visszafogott gumikopás a siker egyik kulcsa a hosszútávú versenyeken.
Tisztán elektromos üzemmódban is képes haladni a 499P, sőt a bokszutcában az új szabályok szerint csak így haladhat, így a V6-ost nem is hallottuk, amikor a szombati gála keretein belül elkészülhettek az első fotók, videók az újdonságról. Ez volt az az időpont, amikor a nagyvilágot is ellepték a hivatalos közlemények és a gyári fotók, melyeket galériánkban is megtaláltok.
A legtöbb haladásért felelős rész a sofőr mögött található az erőforrástól kezdve a váltóig. Közvetlenül a pilóta ülése mögött kapott helyet az üzemanyagtank, mellette pedig az akkumulátor, melynek technológiai alapja egyenesen a Forma-1-es csapattól érkezett.
Visszatérni az endurance-versenyzés csúcsára nagy és merész lépést jelent a Ferrari számára, hiszen 50 éve nem jártak ezen a szinten. Kilenc összetettbeli győzelem után 1973-ban a 312 PB volt az utolsó autó, mellyel befejezték a Le Mans-i 24 órást, majd hátat fordítottak a csúcskategóriának. Nem feledkezett meg a múltról a márka: autójukon visszaköszön az 50 évvel ezelőtti előd sárga mintázata, és persze a választott rajtszámuk is ugyanúgy a visszatekintés része.
Hátul a 312 PB, melyben V12-es motor dolgozott
Vasárnap délután pályára is gurult az autó Imolában, immár új külsejében. Érezhetően nem feszegették az LMH-autó határait a bemutatón, de mozgásán látszott, hogy egy vérbeli modern Le Mans-i versenygépet látunk. Ez leginkább abban mutatkozott meg, hogy a legkisebb egyenetlenségeken is kissé idegesen pattogott a guruló téglatest, közepén a pilótának helyt adó buborékkal. Nem feltétlenül rossz előjel ez, aki látott az utóbbi években Le Mans-i 24 órást, az észrevehette ugyanezt a jelenséget a sikert sikerre halmozó Toyotánál is.
A Ferrari évzáróján, a Finali Mondiali utolsó napján a nagyközönség is láthatta mozgás közben az újdonságot
Összességében bizakodó hangulat volt érezhető a helyszíni titkos bemutatón a Ferrari szakemberein, de hangsúlyozták azt is, hogy pontosan tisztában vannak az ellenfelek képességeivel. „Ambiciózus céljaink vannak, de szerények vagyunk, mert tudjuk, hogy az ellenfeleink több tapasztalattal rendelkeznek” – mondta Antonello Coletta, a maranellóiak sportautó-versenyzésért felelős főnöke.
„Nagyon jó autót alkottunk, de első körben konzisztensnek kell lennünk, a megbízhatóság lesz a legfontosabb eredmény. Ezek után a pályán mutatott sebesség jön. Remélem, hogy nagy sikerrel küzdhetünk más gyártók ellen.”
Két autójukkal (a másik az 51-es rajtszámot viseli majd) összesen 12 ezer kilométert teszteltek az elmúlt időszakban versenypályákon és a próbapadon együttesen. Arra nem szívesen akartak válaszolni, hogy a leghosszabb egy huzamban lefolytatott teszt mennyi ideig tartott, de azért arra fény derült, hogy ezek alatt voltak esetek, amikor újra kellett tervezni a kocsi vagy épp az erőforrás bizonyos alkatrészeit.
Feketével növelték meg vizuálisan az ablakméretet. Egészen szűk az ajtónyílás, de ez nem lehet akadály a villámgyors pilótacseréknél
Nem mindenhez ragaszkodik a Ferrari, ami a múltat illeti. Fel sem merült például a V12-es motor ötlete, egyszerűen azért, mert a V6 hibridet sokkal jobbnak és hatékonyabbnak tartják, a vetélytársak is ezen az úton indultak el, és ez korrelál az utcai autós projektjeikkel is.
Mint kiderült, nem zárkóznak el attól, hogy a két autón felül újabbakat készítsenek, melyeket más csapatok megvehetnek. Potenciális vásárlók már lennének, de arról, hogy adnak-e másoknak is a 499P-ből, csak az első év kiértékelése után döntenek majd az alakulatnál.
A pilótákról csupán annyit nyilatkoztak, hogy házon belülről merítenek az új projekthez, azaz elsősorban a GT-pilótáik legjavát ültethetik át komolyabb versenygépbe. Köztük lehet Alessandro Pier Guidi is, aki többször is tesztelt az LMH-autóval, sőt, ő vezette azt először versenypályán. Egy biztos: 2023 márciusában a sebringi 1000 mérföldes verseny lesz az első, ahol élesben helyt kell állnia a 499P-nek.
