81 éve, aki Budapestre autózott ezen a napon, az nagyon meglepődött, ugyanis 1941. november 9-én állt át a főváros a jobb oldali közlekedésre. Az okozza a csavart a történetben, hogy az ország többi részén ez már korábban megtörtént, így a két rendszer párhuzamosan élt egymás mellett pár hónapig.
Jobb, vagy bal?
A hajózásban világszerte a jobb oldali kikerülési irány lett a meghatározó, a repülőgépek tömeges elterjedésével egy időben szintén a jobb felé való kikerülést határozták meg. Magyarországon a vasúti közlekedésben már az egészen korai időktől, 1855-től alkalmazták a jobb oldali közlekedést, természetesen csak ott, ahol két sínpálya volt kiépítve.
Mégis sokáig az út bal oldala volt csábítóbb a szárazföldön, a miértekre pedig több teória, legenda is született válaszul. Magyarázatul azt szokták felhozni, hogy a világban mindig is a jobbkezesek voltak többségben, ők pedig biztonságosabbnak érezték, ha az út bal oldalán haladnak, s így a támadó kóbor közlekedőkre gyorsabban kardot ránthattak. Az erre vonatkozó első írásos anyag az 1300-as évek elejére datálódik, VIII. Bonifác pápa bullája azt tanácsolta a Rómába tartó zarándokoknak: jobb kézbe fogott karddal utazzanak, mert így jobban tudják magukat védeni.
Ezen a trenden a közismerten balkezes Napóleon fordított, akármi volt is az indok: Európa nagy részén (és persze az új módihoz alkalmazkodó országok gyarmatain is) áttértek a jobb oldali közlekedésre.
Napóleon korának hanyatlásával sok ország újra balra váltott, így a Magyar-királyság is, sőt az osztrák területeken még egy évszázada is egyes tartományokban jobb, másokban bal oldali közlekedés volt, a vezetők nem kis bosszúságára. A jobb oldali közlekedés fokozatosan hódított, Szovjet-Oroszország az első világháború végén tért rá át, majd az 1930-as években valamennyi, Magyarországgal szomszédos államban bevezették.
Sokáig hajtottunk a bal oldalon
Magyarország sokáig ellenállt, de végül mégis beadtuk a derekunkat, és áttértünk a jobb oldali közlekedésre. A döntésnek oka volt a német orientáció, és az is, hogy a bécsi döntések által visszacsatolt területeken már jobb oldali rend volt, itt a magyar hatóságok időlegesen a bal oldali közlekedést állították vissza.
Fortepan/Négyesi Pál
A közlekedési tárca 1939 júniusában döntött az áttérésről, a háború miatt ez két évet késett. Az 1941. június 26-ai 187 000/1941. BM-rendelet szerint az áttérés két lépésben történt. Július 6-án
hajnali 3-kor Budapestet és környékét kivéve az egész országban, november 9-én hajnali 3-kor pedig a fővárosban és környékén tértek át a jobb oldali rendre.
Az előmunkálatokat áprilisban kezdték, a rádió figyelmeztette a lakosságot, a lapok tájékoztató cikkeket közöltek, az iskolák az új rendet elmagyarázták a gyerekeknek. Július 6-ától a Budapest körüli határvonalon burkolati jelek, táblák terelték a járműveket megfelelő sávokba.
Mindenkinek tudtára adták, mi fog történni (Fotó: Fortepan/Lissák Tivadar)
A kétlépcsős váltásnak a budapesti közlekedés kissé komplikáltabb rendszere volt az oka, hiszen Budapesten ez nem csak annyit jelentett, hogy az autósoknak a másik oldalon kellett közlekedniük. A tömegközlekedés gondjairól a 8 Órai Ujság így írt 1941. május 30-án:
„Legnagyobb problémát ugyanis a jobb oldali közlekedés esetén a villamos és autóbuszforgalom átállítási jelenti.
Éppen ezért a Beszkárt vezetősége már hosszabb idő óta éjszakánként olyan próbajáratokat indít, amelyek a jobb oldali közlekedésnek megfelelően járják az útvonalakat és az így nyert tapasztalatokat is felhasználják a problémák megoldásánál. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a járdaszigetek áthelyezése helyett valószínűleg beérik azzal, hogy a járdaszigetek világítótesteit helyezik át és a villamosok a keresztezésen túl lévőjárdaszigeteknél állnak majd meg.
Mercedes taxi az Alagút utcában, jobbra a Pauler utca torkolata. Fortepan / Lissák Tivadar
Az autobuszforgalom jobb oldali átállítása is kisebb-nagyobb problémákat jelent. Ez idő szerint a helyzet ugyanis az, hogy a fel- és leszálló ajtók az autóbusz baloldalán vannak, ami jobb oldali közlekedési rendnél nem tartható fenn.”
Az áttérés végül simán lezajlott, csak egy baleset történt: egy fehérvári kalauz a lezárt baloldali ajtónak dőlve kiesett a járműből.
Budapest környéke. Az ország már átállt a jobb oldali közlekedésre, Budapest és körzete még nem. kép: Fortepan/Lissák Tivadar
A főváros közlekedési vállalatai és hatóságai is készültek a váltásra. A tömegközlekedés november 8-án 23 órakor leállt, hajnalig elvégezték a műszaki átalakításokat. Az átállás nem okozott gondot a Beszkárt villamosainál, ezeknek ugyanis mindkét oldalon volt ajtaja, de a buszok másik oldalán ajtót kellett vágni, a költség 12 millió pengő volt. (A fogatoknál a korábbi jobboldali hajtóülés maradt meg.)
