Egészen biztos, hogy már te is találkoztál olyan autóvezetővel, aki szürkületkor is vidáman autózik látszólag minden világítás nélkül. Legalábbis hátulról nézve. Lehet, hogy nem teljesen hülye a sofőr, csak az autója veri át.
Nagyjából 2011 eleje óta kötelező az új autókban a nappali menetjelzőfény. A korábban forgalomba helyezett autókba nem kell mindenáron beszerelni, de szigorú műszaki előírások alapján a régi autók is elláthatók ezzel a biztonsági extrával. A nappali menetfény – angol nevén DRL, Daytime Running Light – a helyzetjelzőnél erősebb, fehér fényű, gyakran LED-fényforrást használó, dizájncélokat is szolgáló lámpa az autók elején, amely a motor elindulásakor, vagy már a gyújtáskapcsoló elforgatásakor bekapcsol. Feladata csupán annyi, hogy a többi közlekedő hamarabb és könnyebben észlelhesse az adott járművet. De van vele egy apró gond, általában csak előre világít, hátrafelé nem.
A DRL gyakran dizájnelemként is funkcionál
Miért nem tartozik a DRL-hez hátsó lámpa is?
Az autógyártók teljesen elképesztő dolgokat találnak ki, hogy kínkeservesen egyre lejjebb és lejjebb szorítsák egy típus CO2-kibocsátását. Tisztán emlékszem, mennyire megdöbbentő volt, amikor 2018-ban, a negyedik generációs Jeep Wrangler bemutatóján a Magneti Marelli-től érkezett gyári ember azt ecsetelte, hogy hála a LED-es fényszórónak, 0,7 grammal csökkent az autó CO2 emissziója. 0,7 grammal! Ha ezen ennyit lehet spórolni, akkor valószínűleg azon is lehet, ha egy lámpa egyszerűen sehogy sem világít. A DRL elöl ugye 2011 óta az új autóknál kötelező, ezt nem lehet megúszni, de ezzel együtt hátul már nem muszáj világítania semminek. Így általában nem is világít.
Még nem annyira vészes a helyzet, de látszik, hogy nem világít hátul semmi a Škodán
Hol a hiba?
Valószínűleg ott hibázik a legtöbb ember, hogy csak a műszerfalat nézi. Ami a legtöbb új autónál már akkor is kap háttérvilágítást, ha jár a motor és világít elöl a nappali menetfény. Szürkületkor, főleg városban, rendes közvilágítás mellett vezetve pedig egyáltalán nem tűnik fel, hogy még nem kapcsolták fel a tompított fényszórót, csak az első DRL ad némi fényt. Ami elég ahhoz, hogy az autó látszódjon, de az útfelület megvilágításához már kevés. A probléma nem is elöl, hanem hátul van, ahol semmiféle világítás nem működik ilyenkor. Legalábbis az autók nagy részénél, bár az is előfordul, hogy menüből lehet kiválasztani, hogy az első DRL-lel párhuzamosan hátul is felkapcsolja a rendszer a lámpákat. Legutóbb az X1-es BMW-ben jött szembe ez a lehetőség, ahol a világítás menüpont alatt azt is be lehetett állítani, hogy motorindításnál inkább azonnal a tompított fényt kapcsolja az autó, az aktuális fényviszonyoktól függetlenül.
Igény szerint kapcsoltathatjuk az autóval a hátsó lámpát is, ha így nagyobb biztonságban érezzük magunkat
Valamivel szerencsésebb helyzetben vannak azok, akik autórendeléskor az automata fényszórót is beikszelték az extralistán. Nekik nem kell semmivel foglalkozniuk, egyszerűen automata állásban hagyhatják a fényszórókapcsolót, és az autó intéz mindent. Sötétedéskor felkapcsolja a tompított fényt – a fejlettebbek a reflektort is tudják kapcsolni, ha épp igény van rá, és le is tudják kapcsolni, ha szembeforgalmat érzékelnek, vagy utolér egy másik járművet az autó – ha pedig elég világos van, csak a nappali menetfényt aktiválja rendszer. De mit tegyen, akinek magának kell váltania a tompított és a DRL között?
Mit mond a szabály?
A közlekedésben miden fontos dologra van valami szabály, előírás, így a világítással kapcsolatban sem marad útmutatás nélkül az autós. Az aktuális szabályozás – KRESZ 44. § (1) – úgy szól, hogy: „A forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani.” Ehhez a helyzetjelző lámpákat és a tompított fényszórót kell használni. Ez nem bonyolult, épeszű ember amúgy is felkapcsolja a lámpát, ha nem lát. Na, de mi van nappal? Világosban lakott területen kívül kell csak tompított fényt kapcsolni, ami kiváltható a nappali menetjelző fénnyel – DRL – is. Magyarul lakott területen kívül teljesen szabályos, ha valaki csak a két elöl pislákoló menetjelző fénnyel autózik nappal, jó látási viszonyok mellett. Nem kell tompított fényszóróval kivilágítani az egytengelyes motoros részből és hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló olyan lassú járművet, – ez a Robi kerti traktor és pótkocsija kategória – amely sík úton önerejéből 15 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a tompított fényszóróval fel nem szerelt segédmotoros kerékpárt.
Gyorsan vegyük át a tiltásokat is: „A tompított fényszóró helyett távolsági fényszórót használni – fényjelzés kivételével – csak lakott területen kívül szabad.” Tilos a távolsági fényszóró – magyarul reflektor – használata akkor is, ha elvakítjuk vele a szembejövőt, az utolért autóban ülőt, vagy az úttal párhuzamosan haladó egyéb jármű – vonat, hajó – vezetőjét. Szintén tilos menet közben használni az autóra felszerelt extra fényszórókat, – kereső- vagy munkahely megvilágító lámpákat – egyéb világító vackokat.
Ködlámpa
Szintén van baj a fejekben a ködlámpával kapcsolatban is. Ezeket a KRESZ szerint akkor lehet a tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják. Nesze semmi fogd meg jól definíció ez a javából! Mari néniben lehet, hogy már a fátyolfelhős égbolt is félelmet kelt és haladéktalanul nyúl is a ködlámpa kapcsolója felé, míg Józsi bácsi kamikaze módon megy nappali fénnyel a határban szürkületkor is.
Nem hibázunk nagyot, ha a hátsó ködlámpát csak nappal használjuk, ködben, felhőszakadásnál, porviharban, akkor, amikor valóban rosszak a körülmények, de éjszaka a megszokottnál jóval nagyobb fényereje miatt, csak nagyon indokolt esetben. Ilyen lehet, ha autópályán, és vagy lakott területen kívül autózunk nagy ködben, sűrű esőben, egyéb rémségben, kis forgalomban, és nincs mögöttünk senki. Ha utolérnek, és már tudjuk, hogy észrevettek, kedves dolog azonnal lekapcsolni a hátsó ködlámpát, hogy ne vakítsuk el a másik autóst.
Néha nappal is sok a ködlámpa, de éjszaka, sötétben különösen zavaró a fénye
Műszaki hiba
Azt nem kell magyarázni, hogy komoly műszaki probléma, a kormányszerkezet, az üzemi fékberendezés, vagy az összes féklámpa meghibásodása esetén a vezető köteles a járművet – lehetőleg olyan helyen, ahol a forgalmat nem akadályozza – haladéktalanul megállítani, ha a műszaki hiba balesethez vezethet. De akkor is meg kell állni, ha a bal oldali első vagy hátsó helyzetjelző lámpa romlik el, – 2009-óta már nem kötelező az autókban izzókészletet tartani – kivéve, ha a jármű kivilágítása nem szükséges vagy az elromlott lámpa a távolsági fényszórót és a hátsó helyzetjelző ködlámpát kivéve más lámpával helyettesíthető. Tehát az első ködlámpa ilyenkor használható, hiába nem indokolják a látási viszonyok, de figyelem, a hátsó lámpát nem pótolhatjuk még ideiglenesen sem a hátsó ködlámpával. Vagyis hiába nem kötelező az izzókészlet, sokszor mégis jól jöhet, és elfér a csomagtartóban, jobb 10 percet bíbelődni a cserével, mint az út szélén dekkolni.
Az automata állítás még feláras extra
Mi lehet a megoldás?
Visszatérve az alapproblémára, – hogy hátulról nézve sok autó sötétbe borulva, a szürkületben teljesen láthatatlanná válva közlekedik – érdemes lenne ugyanúgy automatikusan felkapcsolni a tompított fényt, mint ahogy reflexszerűen beköti magát az autóba beülve mindenki. Csupán egy mozdulat az egész, mégis valamivel biztonságosabbá válhatna a közlekedés a téli szmötyiben, és az év végi bevásárláskor, rokonlátogatáskor vagy verőfényben országúton autózva, ahová kevés önmagában a menetfény a szembejövő autók sebességének biztonságos megítéléséhez. A tompított fényszóró használatának mellőzésén úgyis szinte mérhetetlen üzemanyag-mennyiséget lehetne csak spórolni.
