Igen kellemetlen, ha más hibájából sérül a gépjárművünk, még kellemetlenebb, ha ez a munkavégzésünket is hátráltatja, az pedig különösen az, ha a kárunkat egy hazugság miatt nem akarja megtéríteni a biztosító. Egy magyar vállalkozás pont így járt.
Parkolói veszekedéssel indult
Egy kis, nyíregyházi nemzetközi fuvarozócég DAF hűtőkamionjának sofőrje, István tavaly november elején egy Münchenhez közeli autópálya-pihenőben – Holzkirchen Nord – töltötte kötelező pihenőjét, majd hajnalban indult volna tovább a célja felé, ám nem tudott kiállni, ugyanis egy szlovén autószállító tréler blokkolta az útját.
István, mivel időre vitte volna a fuvart, kérte a szlovén kollégát, hogy álljon arrébb, aki eleinte nem volt erre hajlandó. A magyar sofőr úgy döntött, rendőrt hív, ami aztán hatott, bár nem volt benne sok köszönet: az autószállító tréler beletolatott a magyar kamion hűtőpótkocsijába, felszakítva annak oldalát.
Karcolásnak tűnik, de keservesen költséges a javítása
„Hajnali 4-kor hívott a sofőr, hogy gond van, mondtam neki, hogy fotózzon körbe mindent és hívja a rendőröket. Azok ki is érkeztek, helyszíneltek, nekik a szlovén kamionos el is ismerte, hogy mi történt, a teherautó-vezetőmnek pedig azt mondták, majd e-mailben küldik a jegyzőkönyvet. A szakmánkban már csak azért is elengedhetetlen a rendőri jegyzőkönyv, hogy aztán egy esetleges másik ellenőrzésnél bizonyítani tudjuk, mikor, hol sérült a jármű, ne merülhessen fel, hogy cserbenhagyásos balesetben voltunk részesek, majd a felelősség elkerülése érdekében elhagytuk a helyszínt” – kezdte a történetet a Veisz-Trans ügyvezetője, Veisz Tamás.
Otthon már tagadott a szlovén kolléga
A sérült DAF itthon szervizbe került, az eredetileg vadonatúj pótkocsi javítása pedig 3,9 millió forintot tett ki – melyet 1,2 milliós önrész mellett a saját cascója terhére javíttatott meg a cég –, ráadásul az eset és következményei miatt a kamion összesen jó három hétre kiesett a munkából. (Az csak hab a tortán, hogy a javítás elsőre nem sikerült tökéletesen, így kétszer is vissza kellett vinni a járművet a szervizbe.)
Bár a szlovén kamionos a helyszínen nem volt hajlandó kitölteni az uniós kárbejelentő lapot, a Veisz-Trans sofőrje a vétkes személyi igazolványát, valamint járművének zöldkártyáját is lefotózta, így kiderült, hogy a szlovén Sava Osiguranje biztosító az illetékes, melynek hazai levelezőpartnere az Uniqa.
Megvolt, kit és melyik biztosítót kell keresni
A kárigényt már a baleset másnapján benyújtották, csatolták a teherautó sérülését dokumentáló fotókat, valamint a vétkes dokumentumairól készült képeket, később az Uniqa kárszakértője megvizsgálta a teherautót, ám a biztosító végül azzal a válasszal tért vissza, hogy a szlovén fél nem ismeri el a felelősségét, ugyanis szerinte épp a magyar kamion ment neki az ő pótkocsijának.
Néma németek
Ugyan a magyar cég szerint akár a tachográf adatai is igazolhatták volna, hogy a baleset pillanatában nyerges vontatójuk nem mozgott, tehát nem mehetett neki az autószállítónak, a biztosító azt kérte, hogy a Veisz-Trans szerezze be a felelősséget tisztázó rendőrségi iratokat, csak azokkal bizonyíthatják igazukat.
„Az eset után két héttel írtunk az illetékes német autópálya-rendőrségnek, de semmi válasz nem érkezett. Ezután hónapokig próbálkoztunk, talán ötször írtunk nekik, de teljesen válasz nélkül hagytak minket. Nem is értem, hogy civilként miért nem foglalkoznak velünk, mondjuk köztudott, hogy a német, osztrák rendőrök sem szívesen foglalkoznak a pusztán anyagi káros balesetekkel, ha lehet, ki sem mennek” – jegyezte meg Veisz.
Illusztráció (Getty Images)
A rendőrség hallgatása miatt lépni kellett, a cégvezető a D.A.S. Jogvédelmi Biztosítóhoz fordult.
„Korábban volt már velük másik biztosításom, így februárban megkerestem őket, hogy segítsenek, mit tehetnék, kihez fordulhatnék, emellett új biztosítást is kötöttem velük. Az ügyet végül dr. Vágány Tamás vette át, ő segített” – mesélte.
D.A.S.-ügyek a Vezessen
A smucig biztosítóktól a jogtalan állami bírságokon át a zsivány kereskedők trükkjeiig számos problémával keresik meg a jogi segítséget kérő emberek a D.A.S.-t, amellyel kétféle együttműködést indított szerkesztőségünk. Egyrészt valós történeteik bemutatásával próbálunk segíteni, másrészt erre a linkre kattintva kérdezni is lehet a jogászuktól. Ne adják fel, ha bántja valami az igazságérzetüket, keressenek minket!
Kiderült az igazság
Ezt követően már az ügyvéd kérelmezte a rendőrségi jegyzőkönyv kiadását, ez pedig már hatott: a holzkircheni autópálya-rendőrség jelezte, hogy egyszerűsített eljárásban kezelték az esetet, ugyanis annyira egyszerű és egyértelmű volt – a megküldött iratban feketén-fehéren szerepelt, hogy a szlovén fél tolatott rá az álló magyar kamion szerelvényére.
Megvolt a kulcs, a közokiratnak minősülő rendőrségi dokumentum bizonyította, hogy a szlovén sofőr hazudott a saját biztosítójának, a magyar fél teljesen vétlen volt. A jogalap bebiztosítása után érvényesíthetővé vált a kárigény.
„Innen már sima volt az ügy, legalábbis annyiban, hogy a biztosítók részéről nem volt több kifogás, más kérdés, hogy a pénz befutására még így is sokat kellett várni, a közel 4 millió forintot két hónap után utalták át” – összegezte Veisz Tamás.
Mindig hívjunk rendőrt
És hogy mit tegyünk, mikre figyeljünk, külföldi – de akár hazai – balesetnél, hogy elkerülhessük a hasonló gondokat?
„Külföldi balesetnél – hacsak nem vagyunk benne teljesen biztosak, hogy mi okoztuk a balesetet – mindenképpen értesítsük a helyi rendőrséget és várjuk meg a kiérkezésüket, mert akkor már minimum egy jelentés készül arról, hogy hol és mikor történt a baleset, kik a résztvevők” – emeli ki dr. Vágány.
A rendőrök megérkezéséig is biztosítani kell a baleseti helyszínt vészvillogó, elakadásjelző háromszög kellően távoli kihelyezésével, viseljünk fényvisszaverő mellényt is! Ha a gépjármű menetképtelenné vált, és elfoglalja az úttestet, akkor hagyjuk el az útpályát, hiszen ott magunkat és másokat is veszélyeztetünk, újabb balesetet okozhatunk. Fontos a helyszín biztosítása és a minél kisebb változtatás a járművek helyzetén, de ennél is fontosabb a személybiztonság, tehát elsősorban erre kell tekintettel lennünk.
Fotók, adatok, aláírások – egyik se maradjon ki!
A kék-sárga baleseti bejelentő lap az EU-ban egységes, mindig legyen nálunk ilyen működő tollal együtt, és a baleset után mindig töltsük és töltessük is ki, hiszen ezen lehet rögzíteni nagyon fontos adatokat. Ha a másik fél vonakodik kitölteni, akkor a kiérkező rendőröktől kérjünk segítséget ez ügyben. Ügyeljünk az adatok pontos feltüntetésére! Ha van ismert tanúja a balesetnek, tüntessük fel az adatlapon a megfelelő rovatnál. A baleseti bejelentőt mindkét részes félnek alá is kell írnia!
A papír sem garancia
A kamionos esetben a károkozó semmit nem írt alá, de érdemes tisztában lenni vele, hogy a kék-sárga baleseti bejelentő mindkét fél általi kitöltése és aláírása sem garantálja a „sikert”, ugyanis a vétkes fél még utólag is visszavonhatja a felelősséget illető nyilatkozatát, a biztosítók egy része pedig – ahogy itt is – megpróbálhat kibújni a kár megtérítése alól arra hivatkozva, hogy a felelősség nem állapítható meg egyértelműen. Egy korábbi cikkünkben körbe is jártuk a témát:
Mi magunk is fotózzuk le mindkét járművet, több oldalról és betekintési szögből, lehetőleg a baleset tágabb környezetét is.
„A kiérkező rendőröktől tudakoljuk meg, melyik rendőrség az illetékes, később hol lehet információt kérni az ügyről” – mutat rá a feljebb említett esetben kiemelt szerepet játszó részletre az ügyvéd.
A letört alkatrészeket – amennyiben megoldható – be kell gyűjteni és meg kell őrizni a későbbi szemle céljából, továbbá a kárrendezés befejezéséig.
Ha rendelkezésre áll forgalmazói vagy valamilyen típusú biztosításhoz kötött assistance szolgáltatás, célszerű ezt igénybe venni pl. vontatáshoz, külföldön történő javításhoz.
Jelentsük be minél előbb
Hazatérve vagy akár már korábban jelentsük be a kárt vagy közvetlenül a másik fél kötelező felelősségbiztosítójához vagy annak magyarországi kárrendezési megbízott partneréhez. A kárrendezési megbízott személyéről a MABISZ által működtetett Információs Központ tud felvilágosítást adni.
Magyar valóság
A bírósági ügyeket feldolgozó sorozatunkban megjelent cikkek mind valós, Magyarországon megtörtént eseteket dolgoznak fel, a helyszíneket, időpontokat, az érintettek személyes adatait azonban általában – részben vagy teljesen – megváltoztatjuk.
