Ha napjaink autóit össze szeretnénk hasonlítani a 2-3 évtizeddel ezelőtt forgalomban lévőkkel, a legnagyobb különbséget a méret, illetve a tömeg jelentené. Az „elhízó” négykerekűekre az olyan szervezeteknek is fel kell készülniük, mint az Észak-Amerikában működő IIHS (Közlekedésbiztonsági Biztosító Intézet), mely törésteszteket végez és biztonságosságuk szerint értékeli a járműveket.
Az intézet nemrég megmutatta, hogy készen állnak jelenkori kihívásokra, az autókat vontató szerkezetük 4,3 tonnát is képes felgyorsítani a teszteknél bevett 40 mérföld/órás (64 km/órás) sebességre. Mindezt úgy demonstrálták, hogy fogtak néhány régebbi platóst, és addig pakolták őket acéllapokkal és betontömbökkel, amíg el nem érték a kívánt tömeget.
A rendszer átment a teszten, tehát az amerikai vásárlók még a legnehezebb villanyautók biztonsági tanúsítványait böngészve is megbízhatnak az IIHS plecsnijében. Videójukkal azonban az intézet akaratlanul rávilágított két dologra is: egyfelől látványos fejlődésen mentek keresztül az autók az elmúlt évtizedekben, elég ehhez összehasonlítani néhány töréstesztes videót.
Másfelől, ahogy az a Ford F-150 példáján is látszik, órási veszélyt jelent lassításnál a fékezetlen tömeg, ami a pickup rakodóterében nem áll meg, hanem tehetetlenül csúszik előre, jelentősen csökkentve az utasok túlélési esélyét.
