A norvég Közúti Közlekedési Információs Tanács tájékoztatása szerint a skandináv országban tavaly 138 265 új elektromos autót értékesítettek, ez az összes magángépjármű-eladás 79,3 százaléka. Norvégia, amely egyszerre jelentős szénhidrogén-termelő és a zéró kibocsátású autók bajnoka, ezzel az aránnyal saját, 2021-ben elért 64,5 százalékos rekordját döntötte meg.
Az Európai Unióban 2022 első kilenc hónapjában az elektromos hajtású autók az újonnan regisztrált gépkocsik 8,6 százalékát tették ki.
Csak decemberben a teljes mértékben elektromos meghajtású autók adták a norvégiai eladások 82,8 százalékát, ez részben annak köszönhető, hogy a norvég háztartások siettek megelőzni az adókedvezményen alapuló állami támogatási rendszer év végi módosítását, amely megdrágította az ilyen autók vásárlását.
Oslo arra törekszik, hogy 2025-től minden újonnan regisztrált norvég autó zéró kibocsátású legyen – elektromos vagy hidrogénmeghajtású -, amit jelentős adókedvezményekkel támogatott. Ennek mértékét most csökkentették, miután ez a piaci szegmens elkezdett telítődni.
Január 1-jétől az új elektromos járművek norvégiai vásárlásakor a 25 százalékos áfa alóli mentesség csak az 500 000 norvég koronás (19 millió forintos) vételár alatt érvényesíthető, ezen összeg felett az elektromos gépkocsik vásárlása már adóköteles.
Ma a norvég utakon minden ötödik autó teljesen elektromos, ami szintén világrekord. Az elektromos autók értékesítésében a legnagyobb részesedést a norvég piacon az amerikai Tesla cég érte el 12,2 százalékkal.
Nyilván nem csoda, ami Norvégiában történt az elmúlt években. Egyszerűen az állam olyan helyzetet teremtett, hogy jobban megéri villanyautót venni és használni, mint belső égésű motorral szereltet. Kedvezmények a villanyautók mellé és extra tételek a belső égésű motorral szereltek mellé.
