A fehérorosz Lepel városában élő Volga-tulajdonos nem hétköznapi módszerrel bírja működésre a GAZ 2,4 literes motorját. A csomagtartóban igazi kézműves módszerrel elhelyezett egy fatüzelésű „kazánt”, és az ebből nyert gáz működteti a motort.
A tulajdonos állítása szerint 100 kilométeren másfél zsák fát használ el és 100 km/órával tud haladni. Csak a hosszabb utakhoz gyújt be a kazánba, rövid távon benzint használ.
Tudjuk, az is érdekel, hogyan működik. Na, akkor most jól figyelj! A fagáz magas, legalább 7-800 Celsius-fokos hőmérsékleten, korlátozott mennyiségű oxigén felhasználása mellett lezajló tökéletlen égés mellett jön létre. A folyamat során az égés alapanyagául szolgáló fából gázok szabadulnak fel, melyek közül számos éghető, így a keletkezett magas hőmérsékletű keverék a lehűtést és szűrést követően felhasználható a benzinüzemű motorokban.
A módszer elterjedt volt a XX. század első felében, amikor a motorizáció jobban fejlődött, mint az azt kiszolgáló benzinkút-hálózat, de igazi fellángolást a II. világháború hozott. A megszállt Dániában például a civil járművek nagy többségére fagázgenerátorokat szereltek, a világon egymilliónál is több ilyen generátor működött (ennek túlnyomó része járművek meghajtását szolgálta).
A megoldásnak azért akadnak hátulütői, relatíve alacsony a hatékonysága, macerás az üzemeltetés, és a szén-monoxiddal együtt járó egészségügyi kockázat is magas. Ezért amikor az olajipar erőre kapott a háború után, a fagázgenerátorok is eltűntek, jobbára ócskavasként végezték.
