Egy ember halála esetén két dolog történhetett a testével a modern világban: vagy dobozba zárva egy gödörbe tették, és földdel temették be, vagy elhamvasztották. New York államban az idei évtől kezdve azonban már a komposztálás is választható temetkezési forma.
Elnézve az elterjedt metódusokat, ez jelenleg a legtisztább módja földi létünk végének: a holttest földbe ásásával ugyanis egy csomó olyan anyag is a talajba kerül, ami környezetkárosító hatású. Az elhunytat ugyanis a halál beállta és a temetés között formaldehiddel, metanollal és etanollal kezelhetik, mely aztán bejuthat a talajvízbe is. Évente csak az Egyesült Államokban 20 millió litert ásnak el ezekből. A krematóriumok sem jelentenek jobb megoldást, a holttestek égetésével ugyanis egyedül az USA éves szinten 360 ezer tonna szén-dioxidot juttat a légkörbe.
Ezekkel szemben a komposztálás kifejezetten zöld megoldás. A metódus lényege, hogy az elhunytat egy speciális, mulccsal töltött konténerbe helyezik, ahol hetek alatt természetes úton lebomlik a test. Egy átlagos adottságokkal rendelkező testből kb. 0,75 köbméter talaj keletkezik, melyet aztán megkaphatnak a hozzátartozók, és felhasználhatnak a kertjükben, de szét is szórhatják azt, akárcsak a hamvakat. Iparági becslések szerint ezzel testenként egy tonna szén-dioxiddal kevesebb kerül a légkörbe.
Az emberi komposztálásban nem New York állam az első, az Egyesült Államokban már Washington, Colorado, Oregon, Kalifornia és Vermont államokban is lehet így temetkezni. Rajtuk kívül további három állam kezdte el az eljárás legálissá tételének folyamatát.
