A BMW-tuning nagykönyve nem azzal a mondattal kezdődik, hogy „szereld ki a motort, és cseréld le egy japánra”. A bajor hathengeresekben is bőven van tartalék, de ezt az amerikai példányt mégis a távol-keleti szigetországból származó motorral dobták fel, méghozzá egy legendás darabbal.
A BMW M3 E36 orrába ugyanis egy Toyotától származó, hathengeres, 3,2 literes, turbófeltöltéses motor került, a 2JZ, amivel rutinszerűen érik el az erre szakosodott műhelyekben az ezer lóerőt. Érdemes elolvasni a hirdetésben részlezett listát, ahogy mondani szokták, ebbe a gépbe csak a jó cucc került, aki ezt megcsinálta, az nem a végösszegre gondolt, hanem a tökéletes eredményre.
Minden porcikáját átfésülték, és feljavították, az eredmény pedig keréken mért 914 lóerő, és 1072 Nm nyomaték. Mindezt 16,2 millióért árulták, és nem csoda, hogy már nem aktív a hirdetés, valaki lecsapott a szentségtörő BMW-re.
Az E36-ból 1999-ig valamivel több mint 71 ezer darabot szereltek össze, nem volt tehát elterjedt típus, de mégis tömegmodellnek mondható. Visszafogott külsőt kapott az ebből a generációból készülő, második M3-as BMW, szinte csak a lökhárítókról, felnikről és az aerodinamikus tükörről lehet megállapítani, hogy a legerősebb 3-as húz el – persze volt ott még más is.
Nemcsak kupé és kabrió készült belőle, hanem 1994-től négyajtós is. Az 1995-ös frissítés hozta meg az S50B32 kódú sorhatost (Amerikába gyengébb motorral szállították) 321 lóval, 6 gangos kézi váltóval és 5,5 másodperces gyorsulással.
