1000 forintos benzinhez vezet a mostani árpolitika?

Érdekes levél repült be a szerkesztőség ablakán egy péntek délelőtt, fontos részlete a történetnek, hogy milyen napon fakadt ki olvasónk és kérte a Vezess segítségét.

„Sziasztok! Láttam a híreket, hogy 4 forinttal csökken majd a benzin ára pénteken, de az semmi, nem vártam, megtankoltam a kocsit fullra csütörtök este. Erre megdöbbenve látom most, hogy a lakhelyemhez közeli kúton 20 forinttal csökkent pénteken a 95-ös benzin ára. Jól megszívtam. Hogy van ez? Miért nem 4 forinttal csökkent, amit bejelentettek? Magyarázzátok már el, én ezt nem értem!”

Országszerte tapasztalnak hasonlókat az autósok, az elmúlt hetekben nem sok segítséget nyújtanak a nagykereskedelmi árban szerdákra és péntekekre előre bejelentett változások. Rengeteg kúton ugyanis nem követik a heti bejelentések árváltozásait a totemekre kiírt forintos összegek, vagy nem olyan mértékben, vagy éppen sokkal több forinttal. Ráadásul rengeteg töltőállomáson – akár nagy hálózatok kútjain – napon belül is többször módosítanak az árakon, miközben meg egyes totemoszlopokon egy fillért sem mozdul a literár egy hétig. Mostanában gyakran váratlanabb összegek kerülnek ki, mint amire a bő négymillió személyautót tulajdonló tömeg számít. Nem is beszélve a gépjárműveket fenntartó vállalkozásokról.

Túlzás nélkül kijelenthető, hogy összevissza árazás uralkodik a hazai közel 2000 benzinkút jelentős részén egy ideje.

Megkerestük a legnagyobb hálózatokat, és megkértük őket írásban a korábban soha nem látott jelenség okainak és hátterének elmagyarázására. A Moltól felhívtak, hogy ők továbbra sem kommentálják a sajtóban a saját árpolitikájukat. Az OMV megírta, hogy nem kíván élni a nyilatkozás lehetőségével. A Shellt képviselő ügynökségtől még válasz sem érkezett.

Szerencsére a benzinkutakat működtető vállalkozók elmondták a Vezessnek, hogy mi ez a káosz.

Körülbelül 2000 benzinkút működik jelenleg Magyarországon, nagyjából fele-fele arányban „színes” és „fehér” töltőállomásokkal. A szakmában használt szleng a színes kutak alatt a márkalogós, nagyhálózatos töltőállomásokat érti: nagyjából 450 Molt, körülbelül 200-200 Shellt és OMV-t, plusz valamennyi Orlent, Auchant stb. A fehér töltőállomások legnagyobbrészt családi vállalkozások, de ide sorolandók az Avia kútjai is, és részben a Mobil Petrol hálózat is

Miért nem követik a kutak a nagyker ár változását?

Régóta sok mindennel nyúzzák fentről az átlag magyar autóst, de egy valamiben biztos lehetett ez a sokmilliós közösség az elmúlt évtizedekben: a Mol éppen aktuális bejelentéseivel legnagyobbrészt megegyező mértékben változnak az árak szerdánként és péntekenként a töltőállomásokon. Ha 6 forinttal emeli a nagykereskedelmi árat, akkor 6 forinttal lesz drágább a kutakon. Ha 4 forinttal csökkenti, akkor ennyivel olcsóbb lesz a kisker ár. Pont. Ennek a kiszámítható helyzetnek szakadt vége most.

Három benzinkutas vállalkozóval beszélgettünk az okokról, ketten névtelenséget kértek a számukra is teljesen új jelenség hátterének elmagyarázásakor.

„Nagyon kemény kérdést feszeget” – kezdte Gépész László, a Független Bezninkutak Szövetségének alelnöke, aki már csak érdekvédelmi okból is hivatalból felvállalta a véleményét, ami gyakorlatilag teljesen megegyezik egy másik vállalkozótól hallott magyarázattal. Ennek lényege tömören, hogy a Mol ugyan bejelentette a nagykereskedelmi árak változásait az elmúlt hetekben (például január 23-án, hétfőn 10 és 5 forintos emelést a benzinre és a gázolajra szerdától, majd 25-én, szerdán újabb 8 és 6 forintos emelést), ám ezen közlése után a saját kútjain, vagyis Mol-logós töltőállomásokon nem ez történt. Vagy nem úgy és nem annyi forinttal.

Szabályszerűséget is látnak a vállalkozók a Mol viselkedésében. Ha emelkedik a nagyker ár, a Mol kutakon jellemzően nem emelkedik az ár. Ha csökken a nagyker ár, a Mol kutakon annál nagyobb mértékben lesz olcsóbb. Ezekről a húzásokról – és ez fontos részlet – nem értesülnek előre a piac szereplői, csak lesnek szerdánként és péntekenként a Mol totemoszlopai irányába, hogy akkor mi a valóság a pár nappal korábbi bejelentéshez képest. „Ez összezavarja a piacot, ez áll a jelenség hátterében” – mondja egy vidéki töltőállomást üzemeltető vállalkozó.

„Azt látják az autósok, hogy erre eltérő mértékben reagálnak a piac különféle szereplői a nagy hálózattól a családi vállalkozásokig. Van, aki képes rá, és alámegy pár forinttal a Mol által kiírt árnak. Sokan viszont nem bírják az áraikat tartani, mert annyira kicsi az árrésük, ezért nem csökkentenek annyival. Láttam, hogy sok Shell-kút sem tudja előre, ezért pont annyival csökkentenek vagy emelnek, mint amit a nagyker árra mond a Mol, aztán még aznap este átírták arra az összegre a sajátjukat, amit a kútjaikon látnak.

Szerintük természetes piaci reakció, hogy a legnagyobb kiskereskedelmi szereplő, a közel félezernyi Mol-kút árazásához valamennyire igazodni kell azoknak mindenképpen, akik 10-20 kilométeres körzetben maguk is töltőállomást üzemeltetnek. „Mikor meglátja a szakma, hogy a központi bejelentéssel ellentétben mi történik, eltérő módon reagálnak. Ezt a sokféle árat látják az autósok.”

A gazdasági racionalitás felől nehezen értelmezhető döntések közül a hatósági ár bevezetése volt a legjelentősebb az elmúlt két évben. Előre megmondták sokan, hogy benzinhiány lesz a vége, fotónk akkor készült

Miért csinálhatja ezt a Mol?

Őszintén örültünk volna az olajcég részletes válaszának, vagy legalább a két másik nagy hálózattól az események általuk való értelmezésének. A megkérdezett vállalkozók mindenesetre meglehetősen egységes – és szerintük valós – okot mondtak. „Politikai nyomás lehet a háttérben.” Magyarázatuk szerint a kormányzatnak elege lehet abból, hogy a hatósági ár eltörlése óta a csapból is az folyik, Magyarországon a legdrágább az üzemanyag a régió államai közül, ezért „odaszólhattak” nekik.

„Sokkal egyszerűbb azt mondani a Molnak, hogy fogd vissza magad, mint elismerni, hogy túl van adóztatva az üzemanyag. Ti úgyis kerestek a nagyker áron, nektek belefér, hogy kevesebb hasznot termel a kisker ár. Csakhogy ezzel borzasztó nyomás nehezedik a kisebb szereplők áraira” – fogalmaz Gépész László.

Összességében a most tapasztalt jelenség úgy tűnik, valóban a kiskereskedelmi ár mérséklése irányába mutat, ami eközben egyértelműen szűkíti a vállalkozók árrését.

Érdekes ezalatt a Mol helyzete. Nem feladatunk menteni a piacvezetőt (megtehették volna maguk a Vezess kérdéseire válaszolva), de kívülről nézve úgy tűnik, egymásnak ellentmondó érdekek mentén működnek nagykereskedőként és kiskereskedőként egyszerre. A fehér kutak árszabályozóként működnek a piacon, mert jellemzően olcsóbbak, ennek letörése gazdasági érdek lehet. Csakhogy a fehérek jelentős része importból szerzi be az üzemanyagot, márpedig ha ők becsődölnének nagyobb számban, az egyes térségekben üzemanyag-ellátási problémákat okozhatna. Márpedig a vállalkozók szerint a kormányzat talán legfontosabb elvárása a Mol felé az üzemanyag-hiány okozta botrányok után az ellátás-biztonság lehet.

Mindeközben „a piacgyilkos madár” is vadászik

Legutóbbi benzináras elemzésünkből származik az idézőjeles kifejezés az Auchanra, amely a saját – nagyrészt automata – kútjain egészen egyedi árpolitikát alkalmaz. Egyrészt a veréb logó, másrészt a durva akcióik miatt kapták a nevet. Van, hogy 30 forintos literenkénti árcsökkentést jelentenek be, máskor pedig a hétvégi nagyvásárlókat megcélozva közlik: 10 forinttal leviszik az árat, „ami aztán úgy marad”, mondja az egyik vállalkozó, aki társaival egyetemben nehéz helyzetben van a saját eszközeit (a töltőállomsait) a saját érdekében ügyesen használó hipermarket-lánc.

Auchan-árak pár napja

„Ők nem a benzinből élnek, nekik belefér akár a nullszaldós működés is a kútjaikon. A lényeg, hogy hozzájuk menjenek az autósok bevásárolni, csakhogy ezzel a 20-30 kilométeres körzetben működő egyéb kutak üzemeltetői kerülnek nehéz helyzetbe.”

Mennyit szed ki az állam az üzemanyagból? Mennyi a vállalkozók árrése?

Az általunk megkeresett kutasok egyike dunántúli kis falu mellett üzemeltet évtizedek óta töltőállomást, nagyrészt a mezőgazdasági gépekből él, vagyis elmondása szerint novembertől áprilisig normális békeévekben is veszteséges. Az éves működéshez és profithoz szükséges bevétele április és november között realizálódik. Állítása szerint a hatósági ár évében nagyságrendileg 50 millió forintos kára keletkezett.

Az ő 30 kilométeres körzetében a Mol és az Auchan is üzemeltet kutat, vagyis a szezonalitás mellett ez is nehezíti a vállalkozása életét. Kérdésünkre, hogy mekkora árréssel kell most dolgoznia, hogy egyrészt visszahozza a tavalyi bukást, másrészt normálisan működjön innentől, nem akart konkrét összeget mondani. Mikor általánosságban kérdeztük az árrésről, így felelt.

„Nagymértékben befolyásolja egy töltőállomás forgalma az árrést. A kis falusi kutak egy része havi 50 ezer litert sem biztos, hogy értékesít, míg a hozzánk legközelebbi megyeszékhelyen szerintem 500 ezret is elad a legforgalmasabb kút. A sztrádák melletti, kamionok által is bőven használt kutak akár havi egymillió liter fölött is eladhatnak. A normális piaci logika szerint sokkal kisebb árréssel is lehet profitábilis a nagy kút, ahol persze több az alkalmazott is, mint nálunk. Ez a második legfontosabb tényező, az alkalmazott, miközben az energia-számlánk is brutálisan megnőtt. Ja, és vannak az automata kutak is, az megint más számítás. Nagyon nagy általánosságban azt mondom, a nem extrém forgalmú kutakra, hogy az automatáknál 40-50 forintos árrés kell literenként, a személyzeteseknél 60-70 forint literenként.”

Egy másik kutas ennél sokkal konkrétabb segítséget nyújtott, elküldte részletesen, hogy egy átlagos töltőállomáson hogyan néz ki egy liter benzin és gázolaj árának az összetétele, ebből a kalkulációból az is szépen kiderül, milyen címen, mennyit tesz zsebre az állam. És az is, mennyi költsége van a vállalkozónak.

626 forintos benzinárnál és 690 forintos gázolaj-árnál az autósok előtt eddig ismeretlen részletek:

Az adók, az EKR, az alkalmazottak után fizetendő terhek stb. az államhoz mennek, a nagyker árat pedig a Molnak, vagy más üzemanyag-importőrnek fizeti a vállalkozó.

Mi lehet a vége ennek az egésznek?

Szerintük tisztán látják, hogy mit és miért csinál a piac legnagyobb szereplője, de hogy mindez meddig tart, arról fogalmuk sincs. „Nincsenek észérvek, nincs racionalitás” – fogalmaz egyikük. Amiben biztosak, hogy ez így nekik is rossz, és nyilván az autósoknak is, hiszen nem tudnak előre kalkulálni azzal, hogy a hozzájuk közeli kutakon mi várható a Mol árváltozást bejelentő közleménye ellenére.

„Mi kellünk a piacra, ha mi nem leszünk, azt csinálnak a kisker árral, amit akarnak. Ha mi eltűnünk, ha vége a versenynek, akkor jöhet az 1000 forintos benzinár.”

Elsőre rémisztő, de kezelhető a BPH

Az ősz egyik legkellemesebb velejárója, hogy ilyenkor nagyokat lehet aludni. Na, de megnagyobbodott prosztatával is…