Az időszalagon hátrafelé haladva, az elmúlt évtizedekben akad pár érdekes hír és esemény. Hírturkáló rovatunk a múltba réved, hosszú éveket visszautazva az időben szemlézzük az aktuális időszak híreit.
Évtizedes távlatból másképp hatnak az autózás eseményei, történései, lássuk az aktuális válogatást!
1993 – Próbálkozik a magyar Puli
A kilencvenes évek elején mint a hazai autógyártás egyik reménysugarát, a „magyar autót” mutatta be a hazai média a HÓDGÉP által gyártott, kétszemélyes városi törpeautót. A konstrukciót komoly siker nem övezte, de mindig volt vele kapcsolatban valamilyen reménysugár, 1993-ban például már az alternatív felhasználás és hajtás alkalmazása miatt.
Egy ritka fennmaradt példány, amit 1,1 millióért kínáltak eladásra 2020-ban
Hódmezővásárhely, 1993. február 25., csütörtök – A hazai, valamint német és svájci piacok mellett az idén már osztrák és olasz megrendelőknek is szállítja járműveit a hódmezővásárhelyi Puli Kft. A környezetkímélő elektromos kisautókat gyártó cég ez évre 50 darab Pulira kötött szerződést osztrák vevőkkel.
További 320, jórészt már legyártott kisautó eladásáról német, svájci és olasz érdeklődőkkel tárgyalnak a vállalat szakemberei. Keresik ugyanakkor a kapcsolatot kaliforniai cégekkel is, információik szerint ugyanis az állam több városának belső övezetéből kitiltják a robbanómotoros járműveket.
Puli, a magyar mikroautó
A Puli egy, Szolár Tibor által tervezett, 1986-tól a HÓDGÉP által gyártott kétszemélyes városi törpeautó. A Puli eredetileg kis teljesítményű dízelmotorral felszerelt változatát a francia piacra szánták, mert ott ezeknek a járműveknek a vezetéséhez nem kellett B kategóriás jogosítvány. Komoly siker sosem lett belőle, leginkább a nyugati termelési kultúrától távol álló kivitelezés és a megbízhatatlan, komolytalan nyugati partnerek okolhatók a törpeautó kudarcával. Hogy összesen hány darab Puli készült el, azt sem lehet pontosan tudni. A korabeli hírek többezres darabszámról beszélnek, de reálisan alig néhány száz darab készülhetett belőle.
A Magyarországon egyedülálló gyártmány értékesítése – mint Nagy István, a Puli Minőségbiztosítási Irodájának vezetője az MTI-nek elmondta – tavaly nem csekély gondot okozott a cégnek, ugyanis az ilyen kiskocsik iránt csökkent a kereslet. A szerződés alapján legyártott 460 autóból mindössze 125-öt adtak el külföldön. A megmaradókból, némi konstrukciós módosítás után húsz talált itthon gazdára, a többi egyelőre raktáron van, ezeket akarják eladni Nyugat-Európában.
A jövőben a speciális járművekkel szándékoznak piacot hódítani. Kifejlesztettek például egy kegyeleti kocsit; a temetési szertartásokon alkalmazható csendes üzemeltetésű autó zárt felépítményes, furgonjellegű, mélybordó színű. Az akkumulátorral működő autó egy feltöltéssel 80 kilométert képes megtenni. Az új konstrukciót március elsején szállítják Budapestre, a fővárosi Új-
köztemetőbe. (MTI)
2003 – A szintetikus üzemanyag a jövő a Volkswagen elnöke szerint
Az autógyártókat évtizedek óta foglalkoztatják az alternatív hajtások. Akkoriban még a klímaváltozás helyett a kifogyással fenyegető olajtartalékok réme motiválta a döntéshozókat, és ötlet az volt bőven, a Volkswagen akkoriban még a teljes elektromos átállás helyett a szintetikus üzemanyagokban látta a jövőt.
Hamburg/Wolfsburg, 2003. február 26., szerda (MTI) – A Volkswagen-konszern elnöke, Bernd Pischetsrieder a hidrogénalapú – árammal működő – üzemanyagcellákat nem tekinti a jelenlegi belső égésű motorok alternatívájának. Szerinte a hagyományos benzin- és dízelmotorok számára előállt szintetikus üzemanyagoknak sokkal nagyobb a jövőjük.
Az ilyen üzemanyagokat elméletileg akár egy éven belül is be lehet vezetni – mondta a Volkswagen elnöke a Stern magazinnak adott interjúban. Az elődje, Ferdinand Piëch távozásakor bemutatott száz kilométerenként „egyliteres” fogyasztású autó nem kerül sorozatgyártásba. Elképzelhető viszont egy „kétliteres” városi forgalomra szánt kisautó kifejlesztése.
2003-ban már működött a Vezess, és Szörényi András kollégánk már akkoriban belekóstolhatott a mindig pár évnyi fejlesztésre lévő jövőből. Akkoriban egy hidrogénhajtású Ford Focust próbálhatott ki, amihez nagy reményeket fűztek.
2013 – Nem babra megy a játék
Rekordsebesség alternatív hajtással, ezúttal olyan megoldással, amit a kényszer szült.
London, 2013. február 21., csütörtök (MTI) – A Babmasina a leggyorsabb kávéhajtású autó a világon: 105 kilométeres óránkénti sebességet ért el vele megalkotója, Martin Bacon. A brit férfi kedden döntött világcsúcsot Bean Machine-jével, azaz Babmasinájával Manchester közelében a Woodford repülőtéren.
A 42 éves feltaláló egy 1989-ben gyártott Ford furgont alakított át babmeghajtásúra – pontosabban a kávébab feldolgozásakor hátramaradó növényi hulladékból készült préselt gömböcskék jelentik a kocsi üzemanyagát. A gömböket faszénnel felhevíti az autó „gyújtása”, mire azok szén-monoxidra és hidrogénre bomlanak szét. A gázt azután lehűti
a kocsi és megszűri, mielőtt meghajtaná magát a hidrogén elégetésével.
Ilyen egy fagázas üzemre átalakított UAZ
„Bármelyik kocsit lehet gázzal hajtani, a 2. világháború alatt Nagy-Britanniában több mint százezer jármű működött így, köztük buszok” – idézte Bacont a brit Metro újság.
