Az utóbbi években Norvégiát tekintették az elektromos átállás zászlóvivőjének Európában, magasan itt vásárolták a legtöbb tisztán villanyhajtású autót az egész kontinensen. A norvég Közúti Közlekedési Információs Tanács tájékoztatása szerint a skandináv országban tavaly 138 265 új elektromos autót értékesítettek, ez az összes magángépjármű-eladás 79,3 százaléka.
Idén januártól viszont komoly változás állt be az elektromos autókkal kapcsolatban, a norvég vezetés csökkentette a vásárlást ösztönző jelentős adókedvezményt, január 1-jétől az új elektromos járművek norvégiai vásárlásakor a 25 százalékos áfa alóli mentesség csak az 500 000 norvég koronás (19 millió forintos) vételár alatt érvényesíthető, ezen összeg felett az elektromos gépkocsik vásárlása már adóköteles.
Emellett új közterhek léptek életbe, a súlyadót is megemelték a döntéshozók. 500 kilogramm felett kilogrammonként 12,5 koronát (438 forint) kell fizetni, ami nem kedvez a sárnehéz, két tonnát meghaladó tömeget képviselő villanyhajtású SUV-oknak. Így aki autót akart venni, az nem halogatta a döntést, és már 2022-ben leadta rendelését.
Norvégia mélyrepülésben
Ezek a hatások pedig brutális esést hoztak az idei év elejére, mindössze 1860 új személyautót értékesítettek az országban, amire 1962 óta nem volt példa. A tavalyi év azonos hónapjához mérten 77 százalékos a zuhanás, decemberhez mérve pedig még ijesztőbb a különbség, 95 százalék (39 497 autót adtak el akkor).
Idéntől a belső égésű motoros autók költségei is nőttek Novégiában, az összeget pedig a szén-dioxid-kibocsájtás határozza meg, vagyis 2023-tól a nagyobb méretű és/vagy nagyobb teljesítményű benzines/dízel kocsikért arányosan többet kell fizetni.
Még mindig kevés a töltő, de nőnek a költségek, az autók vételárai, valamint romlanak a finanszírozási feltételek, és csökken az állami támogatás. Így idén igazi próbatétel vár a villanyautókra
Összességében tehát a közlekedés minden formája drágább lett valamivel Norvégiában, és ez egy vásárlási rohamot hozott 2022 végére. Így természetes jelenség a nagy esés januárban, az érdekes kérdés inkább az lesz, milyen számokat láthatunk majd 3-6 hónap múlva.
A hagyományos, belső égésű motorral szerelt autók mindenesetre már abszolút kisebbségben vannak a skandináv országban. Bár a villanyautók zuhanó számai mellett valamennyire növekedett a részesedésük a teljes piacon, de 2023 első hónapjában a csekély 1860 darab eladott autóknak mindössze 1,9 százaléka (36 darab) volt tisztán benzines, és 7,6 százaléka (142 darab) tisztán dízelüzemű.
Németország szintén zenész
Ugyanez a jelenség volt megfigyelhető Németországban az idei év elején. Ott csak enyhén csökkent az állami támogatás, a villanyautókra 40 ezer eurós árig az eddigi 6 ezer helyett 2023-tól 4,5 ezer eurós állami támogatás jár, a 40-65 ezer eurós kocsik támogatása pedig 5-ről 3 ezer euróra csökkent. A 65 ezer eurónál drágább típusokra nem jár semmilyen állami támogatás. Ezek az összegek pedig 2024-től még tovább fognak csökkenni, és cél a teljes támogatási rendszer kivezetése.
Az idei év első hónapjában csökkent a villanyautók iránti érdeklődés, de hogy tartós jelenségről van-e szó, vagy lesz visszarendeződés a piacon, azt csak pár hónap múlva tudjuk majd biztosan
Így drasztikus változás nem történt, de a hatás érezhető, a tisztán elektromos autók regisztrációjának száma 13 százalékkal esett, a konnektoros hibridek viszont még nagyobbat buktak, 53 százalékkal csökkent az eladások száma.
A német autóipari szövetség, a VDA (Verband der Automobilindustrie) számításai szerint idén mintegy 765 ezer konnektoros új személyautót értékesítenek majd, ami 8 százalékos csökkenést jelent a tavalyi mennyiséghez képest.
