A benzin szaga, pontosabban a benzingőz igen ártalmas a szervezetre. Ha nagyobb mennyiségben lélegezzük be, ne adj’ isten nyelünk is belőle, akár tüdőkárosodás is kialakulhat, amely nem azonnal, hanem néhány óra, de van, hogy egy-két nap alatt jelentkezik. Ezért kell azonnal orvoshoz fordulni ilyen esetben.
Benzin és más üzemanyag belégzése, a műanyagcsőben „megszívott” üzemanyag félrenyelése után érdemes figyelni, hogy mennyire krákog valaki, érzi-e úgy, hogy félrement a kőolajszármazék. A köhécselés, a torok vagy a nyelőcső kaparása figyelmeztető jel lehet, akárcsak az égető érzés a légcsőben. Ám sajnos ennek a hiánya sem jelenti azt, hogy nem mehetett félre a benzin, a gázolaj vagy akár a kerozin. Nagyobb adag üzemanyag belégzése esetén kémiai tüdőgyulladás léphet fel. Felülfertőződés is bekövetkezhet, illetve tüdőtályog, legrosszabb esetben pedig tüdőrokkantság.
De hiába a veszélyfaktor, az ember valahogy mégis vonzódik a benzin illatához. De miért? Erre adtak most választ a The University of Liverpool, azaz a liverpooli egyetem kutatói.
A Proust-jelenség kiterjesztése állhat az egyik elmélet háttérben, amely a kognitív viselkedéspszichológián alapszik. Ez a jelenség magyarázatot ad arra, miért szeretjük a citrom, a vanília vagy éppen a frissen nyírt pázsit illatát. Minden szaglásesemény egy érzéshez kapcsolódik, mivel az emberi szaglóközpont közel van az agy azon részéhez, amely a hangulatunkat befolyásoló érzelmeket (és emlékeket) biztosítják. És ezen a ponton lép be a benzinszag. Ez a szag ugyanis a vezetés élményéhez, az autózás öröméhez, nagy családi/baráti kirándulásokhoz kapcsolódik. Akárcsak egy fahéjas, szegfűszeges sütemény illata, amit bármikor eszel, a karácsony fog azonnal eszedbe jutni.
A másik elmélet már kicsit rémisztőbb és a fiziológiához kapcsolható. A The Drive erről a fent említett kutatást alapul véve azt írja, hogy a benzingőzben lévő benzol elzsibbasztja a mezolimbikus rendszerünket (agyi jutalmazó kör, ez felelős a függőségek kialakulásáért) így átmeneti euforikus érzést okoz, ami az illatot a boldogság érzéséhez köti. Ezért lehet, hogy akik szeretik a benzin illatát, azok a festék vagy a körömlakk szagát is kedvelik.
A benzol egyébként a benzin nagyon kis részét teszi ki, kevesebb mint 1 százalékát, de a szaglószervünk már 60 ppm-es (a koncentráció összetételi aránymutatója) szénhidrogénszagot is képes kiszűrni a levegőben, ezért figyelünk fel rá olyan hamar.
