A hogyan vegyünk használt autót örök témaköre állandóan asztalra kerül az autós újságíróknál. Mindig nekünk szegezik a kérdést: mit vegyek most, mi éri meg a piacon, mivel járok jól? Ezekre a kérdésekre pedig ezerféle válasz lehet, mert a legjobb döntést rengeteg tényező befolyásolja, és végül azt kell választani, ami a legkisebb kompromisszummal jár. Olyan autót kell találnunk, ami a vágyak, a mindennapi használat és a költségkeret halmazainak metszetében ül.
A szakma felkent szakértői néha elintézik a „hallgass a szívedre” mantrával a dolgot, de ha a midennapi használat erősen esik latba, akkor nem csaphatunk le szerelemből az első szembejövő 30 éves V6-os, háromliteres Busso szívó benzinmotorral szerelt Alfa Romeóra.
Ezért tényleg józanul, és pontosan meg kell határoznunk, hogy mire, milyen feladatra keresünk autót, és ezen a gondolatmeneten elindulva megosztom a kedves olvasókkal, hogy mi végül hogyan jutottunk el egy keveset futott, fűtött garázsban álló, női tulajtól eladó Mazda2-eshez.
Mire kell az autó?
Két cseperedő gyerek mellett újra kétkeresőssé váló család számára kell kocsi, napi 80-90 kilométeres ingázáshoz, javarészt országúton, de számít a parkolás a városban, a fogyasztás, és van egy hosszabb autóutas szakasz is, valamint be kell férjen két gyerekülés. A vételár pedig kisebb engedménnyel, de 2,5 milliónál tetőzhet, az utólagos esetleges javításokkal, költségekkel együtt.
Ezért a B szegmensbe ugrottunk fejest, a 2010-es évek környékén gyártott, ebbe a kategóriába eső autók már bőven élhetőek autópályán, és akad belőlük takarékos, de 80-100 lóerő közötti teljesítményű motor.
Mivel kicsi, könnyű autókról van szó, és a gázolaj ára magasabb, így inkább a benzinesek között nézelődtünk, fogyasztásban ezeknél az autóknál nincs gigantikus különbség a két üzemanyagfajta között.
Olasz? Szeretem!
Női szemmel adja magát az olasz stílus megtestesítője, a minden ízében cuki Fiat 500-as. A leggyakoribb az 1,2 literes 69 lóerős, de akad belőle 1,4 literes 100 lóerős kivitel is, hatfokozatú váltóval. Tökéletes bejárni! Csakhogy 3544 mm, szélessége 1627 mm, magassága 1488 mm, amiből a 2300 mm-es a tengelytáv, és ugye csupán háromajtós a karosszéria.
Ez kizáró ok, hátra ide kínszenvedés bepréselni a gyereküléseket, és az M0 hullámos betonján se túl nagy élmény pattogni vele minden nap. Fiat tehát kilőve. Hasonló okok miatt esett ki az Alfa Romeo Mito is, amiből nincs ötajtós, és a motorok terén is alaposan szét kell nézni, ha problémamentes konstrukciót keresünk.
Mókás gondolat volt második autónak egy Mito, de a háromajtós építés kizárta a körből
Praktikum kell? Mi más mint a Jazz?
A Honda Jazz a mindenes kisautók Szent Grálja. Szó szerint ömlöttek külföldről a magyar piacra az elmúlt években, a második (sokszor elsőnek hívott) és a harmadik (másodiknak hitt) generáció igen népszerű lett, nem véletlenül. Egy újság, szakértő sem tudott rájuk rosszat mondani, legfeljebb az elhanyagoltság miatt tudnak letérdelni, valamint a 2001 utáni GD1-es generáció nem új autó már, azokon koruknál fogva előjön több nyűg. Viszont az utána, 2008-tól jövőből akad még rengeteg „patika” állapotú darab.
Észérvek szerint ez a tökéletes választás, kicsi mérete ellenére iszonyatosan praktikus, már kellően modern, takarékos és atombiztos motorokkal elérhető autó. Vagyis sok választás nincs motorból, két leheletnyit különböző négyhengeres akad 1,2-1,4 liter között, de ezek épp megfelelnének az adott célra.
A harmadik generációs Honda Jazz borsos ára, és a praktikum mellé társuló zsigeri unalmassága miatt került parkolópályára
A Jazz-kínálat pazar, rengeteg a friss rendszámos, nemrég behozott autó, nagyjából 150-160 eladó darabból válogathatunk. Jó híre erősen hatott az árazásra is, kétmillióért kotorászhatunk a legolcsóbb darabok között, az igazán szép, őszinte, előéletet mutató dokumentumokkal felrakott hirdetések pedig bőven a hárommilliós érték körül mozognak.
Tehát rengeteg, némileg túlárazott, nepperprofitra váró autóról van szó, ami csomó olyan trükköt tud, amire nekünk nincs szükségünk. Mert a felhajtható hátsó ülőlapot tényleg sose fogjuk használni, és ebből a típusból számunka hiányzik mindennemű érzelmi töltet, vezetési élmény, karakter, ami pluszt adna a tökéletesre csiszolt használati tárgy státuszához.
Így a Honda Jazz kezét is elengedtük, mert hasonló évjáratban 2010-2012 környékéről, hasonló teljesítményű, négyhengeres, japán kisautó akad olcsóbban. Igen, a Nissan Note… Nem, nem, a Mazda2!
Még egy Mazda a családban
A 2007-2014 között gyártott, második generációs Mazda2 kicsit vakfoltba esik a használtautó-piacon, aki európai vonalon indul el, és komolyabb felszereltséget, jobb vezethetőséget keres, az megáll a Ford Fiestánál, japán vonalon a Toyota Yaris, és a már említett Honda Jazz jut sokaknak hamarabb eszébe.
Eleve kiesik a márkát övező, rossz hírű rozsdásodási hajlam miatt, pedig a Fiestával közös padlólemezre fejlesztett típus már sokkal jobb korrózióvédelmet kapott, mint elődei, így rozsdaszempontból abszolút átlagosnak mondható.
A típus tehát megvolt, van belőle ötajtós, befér a két gyerekülés, hátra egy bevásárlás szatyrai, nincs túlárazva, és a technikai háttere is megfelelő. Ahogy az Szörényi András alapos használtautó-bemutatójából is kiderül, a Mazda2 motorkínálata nem túl színes, nincs háromhengeres belépő csettegő, ahogy izmos hot hatch sem.
Sosem állt az eladási listák élén, nem egy tömegmodell a jó vezethetőségével kiemelkedő Mazda2-es
A kínálat derekát a Mazda saját fejlesztésű 1,3 literes benzinese adja, vezérléstől függően 75-86 lóerővel (a 2011-es facelift után az erősebb már 84 lóerős). Van még a 100 lóerős 1,5 literes GT, valamint kétféle dízel, de egyik sem javallott: az 1,4-es Y4 gyenge, a 2009 utáni Y6 dízel pedig feleslegesen növeli a fájó szervizkiadások esélyét.
Az autó 2011-ben kapott egy leheletnyi frissítést, változott a lökhárító, némileg komfortosabbra hangolták a futóművet (a lengéscsillapítók és a futómű-bekötési pontoknál puhább szilentblokkokat építettek be), és változott az ötfokozatú sebességváltó áttétele is, így autópályán csendesebben, alacsonyabb fordulaton üzemel a motor.
Cserébe gyakran kell váltani, de a precíz, rövid úton járó, ráadásul magasra helyezett, kézre eső váltókarral ez egyáltalán nem nyűg, sőt. Az ember céltalan, gázfröccsös visszakavargatáson kapja magát minden vasúti átjáró, piros lámpa előtt.
Nincs rengeteg eladó darab, ezt nem hozzák be tucatszám kereskedők az országba, de a megkímélt, visszakövethető előéletű autók aránya pont ezért nagyobb
Tehát leginkább egy ilyen, már 2010 utáni autót kerestünk, de természetesen az „állapotot veszünk, nem évjáratot, kilométert” örök ökölszabályt szem előtt tartva. A kínálat meglepően őszinte volt, és az erősebb 84-86 lóerősökből igencsak szűkös. Úgy tűnik, új autóként mindenki a 75 lóerősre szavazott. A 88 eladó darabból 59 orrában dolgozik ilyen motor, de nem adtam fel, bőszen kerestem a megfelelőt, hívtam a kereskedőket, lapoztam a kínálatot.
Már tudjuk, mit akarunk
Tipikusan második autónak használt típus, amit a valós alacsony futási értékek is mutatnak, a Mazda2-ből nem nagy művészet év 10-12 ezres futású darabokat kifogni. 1,3-1,5 millióért már akadtak klímával felszerelt darabok a gyártás első éveiből.
Így több ígéretes darab is akadt, de egy fehér színű, 2011-es kiadású, tehát facelift utáni 84 lóerős, ülésfűtéssel, automata fényszóróval, ablaktörlővel, négy elektromos ablakkal, automata klímával felszerelt Mazda2-es megragadta a tekintetem.
Nem állt sokat a napon, így a lámpabúráin nincs nyoma mattulásnak
Ott virított rajta a hazai, még forgalomba állításkor kiállított rendszám, és láthatóan tényleg magánszemély árulta, a ház előtt lefotózva. Ez megért egy telefonhívást, amiből kiderült, hogy tényleg nem zugkereskedésről van szó, az autót ráadásul első tulajdonosa árulta.
Egyetlen problémája az autónak, hogy a Balaton mellett várta a vevőket (mi Budapest mellett lakunk), de a teljesen dokumentált, hazai előélet ígérete annyira csábító volt, hogy bevállaltuk a hosszú túrával járó esetleges csalódást.
A mini egyterűként értelmezhető első Mazda2 után ez a második generáció sokkal lendületesebb külsővel került piacra, és főleg élénk színei miatt lehet emlékezetes
A csalódás pedig végig esetleges maradt, ugyanis a kedves előző tulaj tényleg nagy gonddal vigyázott autójára. A leginkább munkahelyre történő ingázásra szolgáló autóval 2011 óta alig több mint 100 ezer kilométert tettek meg, és otthon mindig zárt garázsban állt. Nehéz a jó állapotú autó próbája, mert a paranoiás énünk mindig az aknákat keresi, és ha nem talál, előjön a szorongás: mit nem vettem észre? Esetünkben is így volt, a szerviztörténet makulátlan, a motorolaj aranyló színű, semmilyen lerakódás nem található sehol, a kipufogó belseje is fémszínű még. Semmilyen recsegés, kopogás, nesz, zaj nem üti fel fejét vezetés közben, minden funkció tökéletesen működik.
Alig lépte túl a 100 ezer kilométert, a Mazda2-esek között gyakori a hasonlóan alacsony futású autó
Ez az autó két szett abronccsal alulról súrolta a kétmillió forintot, és az átírás költségein túl egyéb kiadást nem kért. Nemcsak városban, de országúton is használták, az 1,3 literes láncos vezérlésű szívó benzinmotor pedig az ilyen jellegű használattal százezer kilométerrel szinte bejáratósnak számít. A második, amúgy egész használható teret adó sorban szinte soha senki sem ült, a kárpit érintetlen volt, az ablakok mondhatni „leragadtak” hiszen évekig nem húzta le azokat senki.
A kategóriában ritkább extrákkal is fel volt szerelve az autó, igaz utólag is lehet egy ülésfűtést befaragni, de ez mégis elegánsabb
Esetünkben tényleg igaz volt a „keveset futott, második autóként használt, hölgy tulajtól” kezdetű nepperszöveg. Igaz, a sérülésmentest nyugodtan ki lehet húzni, a városi parkolás nyomokat hagyott az évek során, de az olaszos karcok, horpadások mögött rejtőző tökéletes műszaki állapot felülírja az esztétikai hibákat.
Ennyi pénzért lehetett volna akár szebb állapotú Toyota Yarist, Kia Riót, Hyundai i20-ast találni, nem beszélve az egész megbízható, dízelmotorral szerelt francia kisautókról. Csakhogy itt jön be a halmazba a saját, nehezen magyarázható szentimentális adalékunk.
Jól öregszik a korabeli teszteken kopogósnak leírt műanyag belső, nincs foszlás, érintésre kopó gumírozott felület, ami ennyi év után inkább előny, mint hátrány
A 2018 óta nálunk lévő első generációs Mazda3 BK jó vezethetősége és megnyugtató műszaki megbízhatósága után erre húzott a szívünk, a korabeli tesztek pedig teljesen meggyőztek arról, hogy Mazda2-essel a munkába járás kanyarjait is lehet némileg élvezni.
