Az 1950-es évek vége óta tartó űrkutatás, űrutazás célú járművek, majd a kereskedelmi – és titkos, katonai – célú távközlési, helymeghatározási műholdak, manapság már embert is szállító privát űrhajók fellövései ijesztő mennyiségű űrszeméttel borították be bolygónk környezetét.
A működő egységeken túl bő 20 ezer követhető, azaz nagy méretű haszontalan tárgy kering a Föld körül, ezeken felül 128 millió 1-cm-esnél kisebb, közel egymillió 1 és 10 cm közötti, valamint 34 ezer 10 cm-esnél nagyobb mesterséges, emberi készítésű szemét száguld körülöttünk – a 28 ezer km/órás keringési sebességüknek „köszönhetően” pedig a legkisebb darabok is óriási mozgási energiával rendelkeznek, hatalmas, katasztrofális károkat okozhatnak a most is ott lévő vagy később felküldendő járművekben.
Egyes, borúlátóbb jóslatok szerint ha hamarosan nem kezeljük a helyzetet, egyszerűen be fogjuk zárni magunkat a Földre, lehetetlen lesz biztonságosan kijutni az űrbe.
Az Európai Űrügynökség (ESA) évekkel ezelőtt elindította takarítási projektjét, amely most érkezett újabb mérföldkőhöz. A takarításra a svájci ClearSpace cég fejleszti a négy robotkarral szerelt célszerszámát, melynek eddigi fejlesztési eredményeire, programtervére a napokban bólintott rá újra az ESA, ami azt jelenti, hogy továbbra is finanszírozzák a ClearSpace-1-es fejlesztését és építését, sőt, 2026-ra már ki is tűzték az első fellövés, az első misszió időpontját.
A ClearSpace-1 három év múlva elsőként egy, az ESA által 2013-ban kilőtt, Vega típusú rakéta egyik, 112 kg-os, több méteres fokozatát fogná be.
„Komoly mérföldkő ez a ClearSpace számára, mellyel úton vagyunk afelé, hogy a világ egyik első föld körüli takarítócége legyünk, ami persze az űrszemét kérdésének megoldásának kezdetét is jelenti. Az űrszemét egyre fokozódó fenyegetést jelent a mindannyiunk által használt műholdas szolgáltatásokra, beleértve a klímaváltozást, az időjárás-előrejelzést, a távközlést és más egyebeket. A tétlenség egyre nagyobb károkat okozhat” – mondta a ClearSpace társalapító-vezérigazgatója, Luc Piguet.
A ClearSpace 2019 ősze óta hajszál híján 83 millió eurót (mai árfolyamon 31,5 milliárd Ft) költött űrbeli takarítórobot fejlesztésére, 2022 januárjában pedig újabb 26,7 millió eurónyi (szűk 11 milliárd Ft) finanszírozást biztosított a további munkához.
A szándék nemes és értékelhető, a munka megsüvegelendő, ezzel együtt a ClearSpace kukásai nagyon keveset jelentenek a feljebb említett százezres-ezres nagyságrendek mellett, így csak reménykedhetünk, hogy a közeli jövőben sokkal-sokkal több hasonló profilú projekt indul el és valósul majd meg.