Jól ismert, hogy a félvezetők és bizonyos alkatrészek hiánya, a megnövekedett szállítási idők, az orosz-ukrán háború hatása, az elszálló energiaárak vagy a gazdasági recesszió milyen változásokat okozott az új autók előállítási és értékesítési áraiban. A LeasePlan közleménye szerint az elmúlt néhány évben tapasztalható óriási mértékű áremelkedés mögött azonban számos további tényező is megbújik, amelyek közvetve vagy közvetlenül befolyásolják, hogy mennyibe kerül manapság beszerezni és fenntartani egy autót.
1. Technológiai váltás
Az Európai Parlament nemrég jóváhagyta a Fit for 55 klímavédelmi csomag részeként azt az új szabályozást, amelynek értelmében a 2030-ig elérendő kibocsátáscsökkentési célérték 55 százalék az új személyautók és 50 százalék az új könnyű haszonjárművek számára a 2021-es szinthez képest, míg 2035-ig mindkét kategóriában 100 százalékot kell teljesíteni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 12 év múlva már nem lehet belső égésű motorral felszerelt autókat forgalomba hozni az unió piacán. A kibocsátási célok elérése a flották jelenlegi 95 gramm/kilométeres átlagát alapul véve radikális elmozdulást igényel a tisztán elektromos hajtással rendelkező járművek irányába. Az 55 százalékos csökkentés határidőre történő teljesítése érdekében ugyanis mintegy 42 gramm/kilométerre kellene redukálni az új autók emisszióját.
A 2025-re vonatkozó, 15 százalékos csökkentést célzó köztes célkitűzés továbbra is érvényben marad, vagyis a gyártók már most sem késlekedhetnek az emissziós kvóta 2020-as bevezetésekor elkezdett elektromosítással, ha szeretnének megfelelni a szabályoknak, és elkerülni a határérték átlépéséért járó büntetéseket.
Az autógyártóknak komoly összegeket kell befektetniük az elektromos járművek gyártásába, amelyek egy jelentős részét a kutatás és fejlesztési tevékenység emészti fel, hiszen az e-autók felépítése és működése jócskán eltér a hagyományos hajtásúakétól, a költségek pedig kevesebb és a kisebb szériaszámból adódóan kevésbé gazdaságos módon előállított végtermékre oszlanak el. Ezt tetézi még az elektromos autókat hajtó lítiumakkumulátorok magas ára, így összességében az e-autók teljes ára is magas lesz.
2. Kötelező extrák
Az Európai Unióban 2022. július 6. óta már csak rendeletben meghatározott, új biztonsági berendezésekkel rendelkező autó vezethető be a piacra. A jelenlegi elvárás az új típusokra vonatkozik, így a már piacon lévő modellek tovább árusíthatók, 2024. július 7-től viszont már minden új autónak rendelkeznie kell az előírt felszerelésekkel. Ezek között szerepel többek között a fejlett vészfékező, a fáradtságfigyelő, az aktív sávtartó vagy a tolatássegítő rendszer.
A korábbiakhoz képest ez számos extrafelszereltséget jelent, ami számottevően hozzájárul az új autók árának emelkedéséhez. Ráadásul az előírt kötelezők egyike, az intelligens sebességszabályozó GPS-kapcsolat segítségével gyűjt adatot a tempólimitre figyelmeztető közlekedési táblákról, hogy automatikusan a megadott határra csökkentse a jármű sebességét. Ennek értelmében gyakorlatilag arra számíthatunk, hogy az új autók beépített GPS-navigációval érkeznek majd, ami tovább növeli a gyártási költségeket.
3. Alapár plusz árfolyam növekedése
Az ellátási láncokkal kapcsolatos nehézségek és az infláció hatása a várttal ellentétes tendenciához vezetett, miszerint a gyártók az olcsóbb, elérhetőbb modellváltozatok kárára inkább a nagyobb haszonkulccsal értékesíthető, gazdagabban felszerelt verziókhoz ragaszkodnak, az árérzékeny vásárlóknak pedig ma ötmillió forint is kevés ahhoz, hogy ne teljesen fapados járművet találjanak.
Az árak ilyen mértékű megugrásához a forint gyengülése, illetve az ebből eredő kedvezőtlen forint/euró árfolyam is hozzájárul. A KSH januári adatai szerint az új személygépkocsikért 24,1 százalékkal kellett többet fizetni, mint 12 hónappal korábban.
4. Növekvő járulékos költségek
Az autót nem elég megvenni, az üzemben tartás költségeivel is számolni kell. Az üzemanyagárak egy év alatt mintegy 30 százalékkal emelkedtek, 2020-hoz képest pedig a benzin több mint 40 százalékkal, míg a dízel több mint 70 százalékkal drágult, miközben az elektromos autók töltéséért már szinte mindenhol fizetni kell az egyre növekvő energiaárak mellett. Ezzel egyidejűleg a kapcsolódó biztosítások díja is nő, ami egyrészt az alkatrészek árának emelkedésével magyarázható, másrészt a nagyobb, újabb, drágább járművek cascodíja eleve magasabb.
Bizonytalanságot okoz továbbá, hogy kellő tapasztalat hiányában a biztosítók egyelőre nem tudják, hogy az újonnan megjelenő kötelező biztonsági berendezések hoznak-e olyan mértékű kárcsökkenést, ami ellensúlyozni tudja a berendezések helyreállításával járó többletköltségeket. Ezek a vezetéstámogató rendszerek sokba kerülnek, ezért eleinte a vásárláskori többletköltségükkel arányosan emelkednek a cascodíjak. Ezzel párhuzamosan megy feljebb az alkatrészek ára és a szervizelés költsége is, hiszen a gépjárművekben található egyre több extra felszereltség miatt az autók javítása bonyolultabb feladatot jelent.
5. Drága finanszírozás
A jelenlegi körülmények közt kevesen engedhetik meg maguknak, hogy egy összegben vásároljanak új autót, a különféle hiteleknek és pénzügyi lízingeknek azonban nem kedveznek a szárnyaló kamatok. Az elmúlt időszakban hozzászokhattunk a 4-6 százalékos THM-ekhez, ám a piaci hitelek kamatának alapját adó ún. BIRS-mutató a három-, négy- és ötéves futamidők esetében a 2015-ös 1,5 százalék körüli értékről 2022 októberére egészen 13-15 százalékra emelkedett, jelenleg pedig 9-10 százalék környékén van.
A gépjármű-tulajdonlás helyett ezért egyre vonzóbbak a különféle alternatívák, köztük az autómegosztó szolgáltatások, a tömegközlekedés vagy akár a közösségi kerékpárok, rollerek, robogók használata.
