10 dolog, amit eddig nem tudtál az alvásról

Semmilyen más tevékenységgel nem töltünk több időt életünk során, mint az alvással. Napi nyolc óra pihenéssel számolva könnyen kijön, hogy életünk harmadát lehunyt szemmel, regenerálódva töltjük, születésünk első napjától halálunkig. Maga a folyamat egyszerűnek hangzik, pedig számos érdekesség köthető hozzá, amelyekről nem biztos, hogy tudunk. Mi történik alvás közben a testünkkel? Mennyi alvásra van szükségünk? Gyorsan pótolható a kimaradt alvás?

Mutatjuk is ezeket!

1. Az ember az egyetlen emlős, amely képes késleltetni az alvását. Bármelyik másik emlős azonnal elalszik, ha elfárad, mi viszont el tudjuk odázni a nyugovóra térésünk időpontját. Ez persze nem feltétlenül jó: optimálisan kb. este 10 és reggel 6 óra között kellene aludni, de amíg megvan a nyolc óra naponta, addig nem olyan nagy gond az alvásidő kismértékű csúsztatása.
2. Egészségesebbek leszünk az alvástól? Igen! Számos dolog mellett a pihenés is elengedhetetlen része életünknek, immunrendszerünk akkor van csúcsformában, ha kipihentek vagyunk. A testünk regenerálódni is ilyenkor tud leginkább.
3. Nem feltétlenül jó, ha túl gyorsan alszol el. Szakemberek szerint a lefekvéstől számított 10-15 perc mondható optimális elalvási időnek. Ha a szintidőd 5 perc környékén, netán az alatt van, alváshiányban szenvedhetsz.
4. Fontos a mértékletesség az alvásban is. Lehetőleg próbáljunk meg úgy pihenni, hogy mindennap 8 órát töltsünk az ágyban, hétköznap és hétvégén egyaránt. Ha valamiért munkanapokon nem jönne össze ez a mennyiség, be lehet hozni némi lemaradást 1-3 óra extra pihenéssel, azt azonban a szakemberek nem javasolják, hogy végigszundizzuk a szombatot és a vasárnapot. Ilyenkor ugyanis felborul az alvási ciklusunk, és hétköznap ismét a kevesebb alvás időszaka jön.
5. Másképp alszanak a férfiak és a nők. Amerikai kutatók szerint a gyengébbik nem képviselői általában hamarabb térnek nyugovóra és hamarabb is kelnek, mint a férfiak. Ennek oka a cirkadián ritmusban keresendő: a férfiak „napi biológiai órája” hat perccel hosszabb, mint a nőké, ezért általában valamivel tovább tudnak éberek maradni, kevésbé fáradtak a késői órákban.
6. Mindmáig nem vagyunk pontosan tisztában azzal, miért is álmodunk, de a legelfogadottabb vélemények szerint ennek valamiképpen az emlékeink rendszerezéséhez lehet köze. Érdekesség azonban ezzel kapcsolatban, hogy napjainkban a világ népességének 12 százaléka fekete-fehérben álmodik. Ennél még meglepőbb lehet, hogy ugyanez a részarány a színes tévék elterjedése előtt majdnem 75 százalék volt!
7. Senki sem alussza végig az éjszakát, még a legmélyebb alvók sem. A legtöbb felébredésünkre azonban nem is emlékszünk, annyira rövid ideig tartanak. Ez együtt jár az alvási ciklusok váltakozásával, amire nincs közvetlen ráhatásunk.
8. Sokat számít az ágy, kényelmetlen helyen nem tud jól aludni az ember. Egy amerikai vizsgálat szerint egy ágycsere után az emberek átlagosan éjszakánként 42 perc extra pihenést nyertek, így mindenféleképp megfontolandó lehet a váltás, ha már régóta ugyanott hajtod álomra a fejed.
9. Repülőn sokkal nehezebben alszik el az ember, mint otthon. Ennek nemcsak a kényelem az oka, hanem az oxigén alacsonyabb szintje is. Ezért is jó, ha szellőztetünk egyet elalvás előtt.
10. A szagok egyébként kevésbé befolyásolják, hogyan alszunk, az orrunk eltompul, ha lehunyjuk a szemünket. Ez is vezetett a tűzjelzők feltalálásához: a füst nem, de az éles zaj már felkelti a pihenő embert.

Egy betegség, amelyet nagyon nehéz felismerni

A változatos tünetek miatt nehezen azonosítható, de a…