A szociális munkások, a támogató szervezetek, és persze mindenekelőtt az érintettek pontosan tudják, hogy amikor valaki a létbizonytalanság határán egyensúlyozik, olykor csak egy hajszálnyi a különbség a boldogulás és a kilátástalanság között.
Ez a hajszál gyakran négykerekű: a legfrissebb statisztikák szerint Franciaországban minden második munkanélküli azért kényszerül visszautasítani egy számára kínálkozó munkalehetőséget, mert fizikailag képtelen odautazni a munkavégzés helyszínére.
A Renault csoport, azon belül is dedikáltan a Dacia erre keresett és talált megoldást CareMaker elnevezésű programjával, amely önköltségi áron biztosítja viszonylag fiatal (max. 15 év vagy 200 ezer km) használt autók szervizelését, illetve minimális havi díj ellenében teszi lehetővé új gépkocsik lízingelését.
„Otthonukban gondozom rászoruló embereket. Az egy dolog, hogy autóval jutok el hozzájuk, de gyakran a munka elvégzéséhez – bevásárlások intézéséhez, gyógyszerek kiváltásához – is alapfeltétel, hogy rendelkezzek autóval.”
Fennállásának tizedik évében, 2021-ben több mint 500 rászorulót juttatott így új autóhoz a program, az évtized derekára pedig tízszer ennyi autót szeretnének átadni azoknak, akik nem a vezetés élményéért, hanem alapvető megélhetésükért ülnek autóba. Arról azonban egyelőre nincs információnk, hogy a Dacia kibővítené társadalmi felelősségvállalási programját más országokra.
