Több elemzés is azt támasztja alá, hogy míg Magyarország tud a régióban a legalacsonyabb áron kőolajat vásárolni, régiós összevetésben mégis nálunk a legmagasabb a benzin és Ausztria után a második legmagasabb a gázolaj forintra átváltott ára. A Magyar Nemzeti Bank műhelyében készült írás erre igen érdekes magyarázattal szolgál.
Ott kezdik, hogy Magyarországon 2023. február 27-én (az Európai Bizottság gyűjtése alapján) literenként 610 forint volt a benzin ára, míg a gázolajé 620. A régiós országokban ennél mindenütt olcsóbb volt az üzemanyag. Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Románia és Szlovénia átlagos árszintje 560 forint volt a benzin esetében, míg a gázolaj literenként 586 forintba került. A benzin ára tehát ötvennel, a gázolajé harmincnégy forinttal magasabb itthon, mint a régióban (jelenleg is 600-610 forint az üzemanyagok ára itthon).
Az üzemanyag ára három elemből tevődik össze:
1. a kőolaj világpiaci árából,
2. az üzemanyagok árában megjelenő adókból,
3. a fogyasztói ár és a nyersanyagköltségek közötti árrésből.
A nyersanyag árával kapcsolatban azt írja az MNB:
„bár Magyarország az Urali olajat veszi, ami durván 26 dollárral volt olcsóbb, mint a Brent, de mivel extraprofit-adóként a különbözet 95 százaléka a költségvetésben landol, ezért ez nem okoz régiós összevetésben torzítást, ha nyersanyagköltségként hazánknál is a Brent olaj árát alkalmazzuk”
Ami az adótartalmat illeti, az MNB szerzője rávilágít:
A végső fogyasztói ár százalékában kifejezett teljes adótartalom Románia után Magyarországon a legalacsonyabb a régióban. Az árhoz viszonyított adótartalom a gázolajnál az ár 40 százalékát, míg a benzinnél 42 százalékot tett ki 2023 elején. Erre az a magyarázat, hogy az alacsony százalékos adóterhelés két ellentétes hatásból ered: míg az áfakulcs Magyarországon a legmagasabb, a literenkénti jövedéki adó nálunk az EU-ban az egyik legalacsonyabb
Szóval, ha csak az adókat nézzük, nem lehetne Magyarországon annyira drága az üzemanyag, mint amennyire az. Az árréssel kapcsolatban az derül ki az MNB-s írásból, hogy a februári adatok alapján a többi régiós országban a benzinnél literenként átlagosan 102 forint, míg a gázolajnál 152 forint volt a felár. Ezzel szemben hazánkban:
a benzinhez tartozó felár 170, míg a gázolajhoz kapcsolódó felár 187 forintot tett ki.
A benzin tehát közel 70 forinttal, a gázolaj pedig 35 forinttal volt drágább csak a felárnak köszönhetően. A felár emelkedésében szerepet játszhatott, hogy a külföldi nagykereskedők kivonulásával csökkent a verseny a hazai üzemanyagpiacon – írja a Magyar Nemzeti Bank.
Az én pénzem portál szintén szemlézte az MNB írását, és kiemelték, hogy a jegybanki szerző nem sok teret szentelt annak, mennyire gerjeszti az inflációt a jelenlegi helyzet. Annyit jegyzett meg, hogy az ársapka kivezetése után az üzemanyagpiac várhatóan fokozatosan normalizálódik, 2023-ban pedig az árrés régiós szintre süllyedése alacsonyabb üzemanyagárakat és érdemi dezinflációs hatást jelenthetne.
