Néhány hete súlyos baleset történt az M1-es autópályán, a porviharban negyvennél is több autó ütközött össze, és közel a felük ki is égett. Sokan távolról is azonnal úgy érezték, muszáj megfejteniük, hogy ki volt a hibás, illetve mit, hogyan kellett volna másként csinálni.
Volt, aki a hosszadalmas várakozás után a sor elejéről visszafordult autósok láttán kiáltotta, hogy ez veszélyes – akkor még nem tudta, miért jönnek szembe -, mások meg azt gondolták, ők aztán nem várnak, és megunva az egy helyben dekkolást, akkor fordulnak vissza az autópályán, amikor kedvük tartja.
(A Vezess szavazásán a válaszadók 30 százaléka egész biztosan megfordult volna a sztrádán másfél óra várakozás után, 49 százalékuk pedig nem biztos benne, de valószínűleg szintén elindult volna visszafelé.)
Hogy ne neked kelljen ezt a talányt megfejteni, és semmiképp se csinálj butaságot hasonló helyzetben, megkérdeztük az Országos Rendőr-főkapitányságot, ők mit javasolnak, mit tegyél, ha baleset miatt kell a pályán vesztegelned. Meddig kell ott állnod, mikor fordulhatsz meg, illetve hogyan tudod jól kezelni a porviharhoz hasonló, váratlan helyzeteket.
Megállni autópályán?
Kezdjük azzal, hogy hogyan kell szabályosan megállni, ha balesetbe futsz a sztrádán. Bár ha hirtelen durván lecsökken a látótávolság, akár zivatar, akár porfelhő miatt, akkor sem biztos, hogy az azonnali, teljes megállás a legjobb döntés. Autópályán állóra fékezni igen veszélyes mutatvány, valószínűleg sokkal kisebb eséllyel száguldanak beléd hátulról, ha lassan, óvatosan, de tovább haladsz. Feltéve, ha tudsz.
Ha mégis meg kell állnod – mert mondjuk a továbbhaladásnak fizikai akadálya van -, akkor a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, magyarul a KRESZ előírásai szerint a belső (bal szélső) forgalmi sávban közlekedőknek szorosan a forgalmi sáv bal szélére kell húzódni, az egyéb forgalmi sávokban közlekedőknek pedig sávon belül, a lehetséges mértékben jobbra kell húzódni, hogy a megkülönböztető jelzést használó és a továbbhaladásra képtelen jármű elszállítását végző járműveknek szabad legyen az út.
Közel nem biztos, hogy a két sáv közötti szabad folyosón érkezik majd a mentő, ha úgy látja jobbnak, jöhet a leállósávban is
A gyakorlatban ezt nem mindig sikerül kialakítaniuk a közlekedőknek, ezért arra is kell számítani, hogy a mentést végzők nem itt, hanem ha azt jobbnak ítélik, akkor a leállósávon haladva közelítik meg a balesetet. Tehát ilyenkor sem szabad a leállósávban előregurulni, bármilyen szerinted halaszthatatlan dolgod van, de még várakozni sem, hiszen ezt a jogszabály nem teszi lehetővé még ilyen esetben sem.
Mi a teendő baleset esetén?
Ki kell szállni segíteni, vagy félrenézve tovább lehet állni? Esetleg a szalagkorlát túloldaláról várni, míg megérkeznek a mentők? Szerencsére ezt sem az dönti el, hogy mihez van kedve a sofőrnek, hanem itt is segít a KRESZ. Az 58. § (5) bekezdés szerint a:
„Személysérülést okozó baleset és járműkigyulladás esetében a balesettel nem érintett járművek vezetői is kötelesek a tőlük elvárható segítséget nyújtani. A jármű vezetője a segítségnyújtáshoz a járművön készenlétben tartott elsősegélynyújtó felszerelést, valamint a tűzoltó készülékkel ellátott jármű vezetője a tűzoltó készüléket a kigyulladt jármű oltásához köteles használni, illetve a segítségnyújtó rendelkezésére bocsátani.”
Aki a tőle elvárható segítséget megadta és a továbbiakban már nem tud segíteni, akkor célszerű az esemény helyszínétől távolabb, szalagkorláton kívül várakozni, így nem akadályozva a mentési munkában részt vevőket.
Hogy neked mi a teendőd, az már nagyjából tiszta lehet. De vajon a hatóságoknak van mentési terve hasonló balesetek esetére? Mi dönti el, hogy visszafordítják-e az autósokat, vagy megbontják a szalagkorlátot, esetleg előre, a következő lehajtóhoz terelik őket?
Megnyugtató, hogy a rendőr-főkapitányságok rendelkeznek veszélyelhárítási feladattervvel, a gyorsforgalmi és fő közlekedési utakra vonatkozó terelési tervvel, amely tartalmazza az ezzel kapcsolatos rendőri feladatokat, baleset esetén a rendőrség és a vele együttműködők feladatát. Azt viszont, hogy az autósokat visszafordítják-e, vagy valamilyen más módon oldják meg a terelésüket, az aktuális helyzet határozza meg. Magyarul, amelyik könnyebben, biztonságosabban elérhető, azt választják.
Az adott helyzettől függ, merre és mennyi idő után lehet elhagyni a baleset miatt járhatatlanná vált útszakaszt
Aki úgy érzi, hogy mindenkinél okosabb és ő bizony nem vár tovább, megoldja maga a helyzetet, annak érdemes mérlegelnie a szabályok megszegése miatti szankciókat is. A közúti közlekedés szabályait baleset esetén is be kell tartani, és előfordulhat az is, hogy a szabályok megszegése további balesetveszélyes helyzetet teremthet, illetve megnehezítheti a mentésben részt vevők munkáját. Ilyen esetben alkalmazhat a rendőr szankciót a jogsértést elkövetővel szemben.
A rendőrség közlése szerint az ő céljuk ilyenkor is inkább a jogsértő helyzet megszüntetése, megelőzése az elsődleges cél, nem a büntetés.
A rendőr megmondja
Magadtól persze ne jusson eszedbe hátraarcot csinálni a baleset mögött kialakult dugóban, viszont vannak olyan esetek, amikor ezt mégis megteheted. Igaz, ez nem a te türelmeden múlik, hanem azon, kapsz-e erre utasítást.
A rendőr a jogszabályokban meghatározottak alapján a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti, így elrendelheti az egyes útvonalak, utcák, terek, városrészek közúti forgalmának teljes, vagy részleges lezárását.
Emellett a rendőr elrendelheti a forgalom elterelését vagy korlátozását, a megállás vagy várakozás tilalmát, valamint az arra kijelölt helyen a várakozás megszüntetését, továbbá feloldhat közlekedési tilalmakat, sőt még az egyirányú utcában a közlekedés irányát is megfordíthatja.
Jó tudnod, hogy a rendőrön kívül a forgalmat a tűzoltó is irányíthatja, míg a közút kezelője közúti jelzések kihelyezésével szabályozhatja az adott közút forgalmát.
Leállósávban még baleset esetén sem szabad haladni. Kivéve, ha a rendőr erre utasítja az autóvezetőt
Ha az érdekel, mennyi ideig rekedhetsz az autópályán, és van-e ennek maximuma, ami után kérheted a panaszkönyvet, és reklamálhatsz, rossz hírünk van: bár a hivatalos megfogalmazás szerint a rendőr csak a feltétlenül szükséges mértékben és időtartamban rendelheti el a közút lezárását, a forgalom elterelését, ugyanakkor van egy másik szabályozó is, mégpedig, hogy a forgalomkorlátozást csak akkor szüntetheti meg, ha a baleset helyszínén minden szükséges feladatot végrehajtottak.
Ebbe beletartozhat többek között a károk helyreállítása, a megrongálódott járművek elszállítása és az úton lévő szennyeződések eltávolítása is.
Fel lehet készülni
Bár egy, a semmiből lecsapó homokviharra nem nagyon lehet felkészülni, azért érdemes számítani rá, pláne, ha az mégsem teljesen előzmények nélküli, mondjuk egész nap viharos szél tombol, vagy akkora, koromfekete zivatarfelhő kúszik feléd, mint a Függetlenség napjának idegen űrhajója. Hogy te ne kerülj hasonló helyzetbe, a rendőrök az alábbiakat tanácsolják:
A közúti közlekedés fokozott veszéllyel járó tevékenység, ezért minden közlekedőnek alapvető érdeke, hogy megtartsa a közlekedési szabályokat. A haladási sebességet mindig úgy kell megválasztani, hogy a járművezetők képesek legyenek alkalmazkodni a különböző helyzetekhez és azok változásaihoz. Ilyenek az út-, az időjárási, a látási viszonyok, a különböző forgalmi helyzetek, valamint a jármű és a rakomány sajátosságai. Alapvető szabályként fogalmazható meg, hogy olyan sebességgel kell közlekedni, hogy az ahhoz tartozó féktávolság ne legyen hosszabb, mint a belátható útszakasz hossza.
Nem a néhány héttel ezelőtti volt az utolsó porvihar autópályákon, a minap a szerb határ közelében történt hasonló tömegbaleset. Autóvezetőként jó észben tartani, hogy az időjárási viszonyok akár szélsőséges helyzetet is teremthetnek, előfordulhat heves eső, hóesés, köd vagy erős szél, amelyhez alkalmazkodni kell.
Ilyenkor változhat a jármű stabilitása, az úttest tapadása, csökkenhet a látótávolság. Érdemes figyelni a közút kezelője által a változtatható jelzésképű táblákon megjelenített információkat.
A legfontosabb talán, hogy ha megváltoznak a körülmények, illetve veszély esetén csökkenteni a sebességet és felkészülni a fékezésre vagy elkerülő manőver végrehajtására is.
A közlekedés nemcsak lehetőség, hanem kötelezettségekkel is jár. A szabályok betartása, illetve az előrelátó vezetés, a többi közlekedő iránti tolerancia segít csökkenteni a veszélyes helyzetek kialakulását.
