Bálint egy szeptemberi estén, háromnegyed 9 körül a Széll Kálmán térnél a Margit körúton haladt a Szilágyi Erzsébet fasor felé a robogójával a külső sávban, igyekezett, úgy látta, épp átférhet a zöldön, ám ez végül nem sikerült neki – így kezdődik a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti története.
Azért nem, mert a legbelső sávból József a Volkswagen Transporterjével annak ellenére kezdett a jobbra eső Dékán utcába kanyarodni, hogy onnan ezt nem tehette volna meg, az a sáv ugyanis csak az egyenes haladást engedi. Az irányjelzőt sem használta.
Miután az ekkor kb. 35 km/órás sebességgel haladó Bálint észrevette, hogy hirtelen előtte termett egy fehér furgon, azonnal fékezni kezdett, de már késő volt, nagyjából 24 km/órás tempóval nekiütközött a Transporter hátsó kerék előtti részének, felborult. Az ütközés és az esés során 8 napon belül gyógyuló zúzódásokat szenvedett a mellkasán és a térdén.
A legbelső sávból kanyarodott jobbra, ez csak az első hiba volt (Illusztráció – Getty Images)
Lelépett, mintha mi sem történt volna
Egy ilyen ütközés után az autós általában megáll, kiszáll, megnézi, mi történt, ki volt a másik fél, rendben van-e, de itt nem ez történt: a szabálytalan és figyelmetlen kanyarodás, majd a hangos csattanás után József egyszerűen továbbment a Transporterrel, a motoros már csak azt látta, hogy a furgon a Dékán utcán tolat, mert az egyirányú szakaszra hajtott be rossz irányból.
Azt is látta, hogy járókelők integetnek a furgon sofőrjének, sőt kopognak az autón, ám a fehér VW a tolatás után elhajtott a Fény utca irányába.
Úgy hallotta, keresik
József végül maga jelentkezett a rendőrségen, miután arról értesült, hogy keresik, de ő nem tudott semmilyen balesetről. Az ügy természetesen a bíróság elé került, a furgon vezetője ott is mindent tagadott, vallomást nem kívánt tenni, fenntartotta a nyomozás során tett állítását, miszerint valóban járt az adott helyen az adott időben, de a kanyarodásnál nem szegett szabályt, balesetet nem észlelt, és senki nem is jelezte neki, hogy baleset történt. Hozzátette, hogy a furgonon sem keletkezett sérülés.
József a helyszínrajzot, fényképmellékleteket nem akarta megnézni, az áldozatról készült orvosi látlelethez, az igazságügyi szakértői véleményekhez nem kívánt semmit hozzáfűzni, a szembesítésbe nem egyezett bele.
A tanúk mindent láttak
A struccpolitika nem igazán működött. A motoros, Bálint a helyszíni felvételeken felismerte a furgont és annak rendszámát, valamint az ütközés során keletkezett sérüléseket.
Bálint történetét erősítették az eset szemtanúi is. Egyikük abban ugyan nem volt biztos, hogy a Volkswagen a belső vagy a középső sávból kezdte meg a kanyarodást, azt viszont jól látta, hogy a furgon elsodorta a motorost, ahogy azt is határozottan állította, hogy hangos csattanással járt a találkozás, amire számos járókelő felfigyelt.
Egy másik tanú beszámolt arról is, hogy a kisteherautó valóban tolatni kezdett a Dékán utcában, eközben pedig egy, a balesetet szintén látó, angolul beszélő, külföldiekből álló csoport tagjai kopogtak az oldalablakon, a szélvédőn, „fémes tárggyal” ütötték a karosszériát, amit mindenképp észlelnie kellett a vezetőnek. A furgon rendszámát a csoport egyik tagja írta fel. A tanú a fényképfelvételek alapján egyértelműen azonosította az autót, a helyszínrajzot is pontosnak vélte.
Midfenki a motoros igazát erősítette (Illusztráció – Getty Images)
Egyetértettek a szakértők
A bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő, majd a Józsefet az ügyben képviselő dr. Janklovics Ádám ügyvéd indítványára egy második szakértő is véleményezte a balesetet, apróbb különbségektől eltekintve mindketten nagyjából ugyanarra jutottak.
Az első szakértő szerint a kismotor haladási sebessége 30-40 km/h, az ütközési sebesség 17-23 km/h lehetett, vádlotti furgonja az ütközésnél 18-22 km/h-val haladhatott. Bálintot cselekvési, észlelési késedelem nem terhelte. A szakvéleményben az is szerepelt, hogy József 14 méteres távolságon belül a bal oldali visszapillantóból láthatta volna a felborult motort, amit összefüggésbe kellett volna hoznia a korábbi csattanó zajjal.
A második igazságügyi szakértő Bálint motorjának haladási sebességét 33-37 km/h-ban, a Transporterjét 20-30 km/h-ban, míg az ütközés sebességet 20 km/h-ban állapította meg. Szakvéleményében a számítások, számítógépes szimulációk alapján leszögezte, hogy József egyértelműen féktávon belül fordult a motoros elé, azt pedig kizártnak tartotta, hogy a motorkerékpár borulásával járó durva zaj és a Volkswagen oldalát ért gyalogosi döngetés után a teherautó vezetője a balesetet ne észlelte volna.
Szintén igazolta az ütközést, hogy a furgon oldalán keletkezett sérülésekbe beilleszthető volt a motorkerékpár bal oldali tengelycsonkja.
A KRESZ releváns pontjai
13. §. Az utasítást adó jelzőtáblák: a) * Kötelező haladási irány” (17-19. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben a táblán lévő nyíl (nyilak) által jelzett irányban (irányok valamelyikében) kell továbbhaladni. A tábla alatt elhelyezett autóbuszt vagy kerékpárt és nyilat (nyilakat) mutató kiegészítő tábla (18/d. ábra) azt jelzi, hogy a menetrend szerint közlekedő autóbusz vagy a kerékpáros a jármű jelképét feltüntető kiegészítő táblán lévő nyíl (nyilak) által jelzett irányban haladhat tovább.
(…)
31. § (1) Az útkereszteződésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezető a járművel a) az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba, jobbra bekanyarodás esetében az úttest jobb szélére, illetőleg osztottpályás és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére köteles – az útkereszteződés előtt kellő távolságban – besorolni. A bekanyarodási szándékot irányjelzéssel jelezni kell.
(…)
58. §
(1) A balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni.
(2) * Ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, a balesetről a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell és a lehetőséghez képest gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről; a helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni. Ha a baleset veszélyes anyagot szállító járművel következett be, a balesettel nem érintett járművek vezetőinek is haladéktalanul értesíteni kell a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) a balesetről, közölni kell a jármű narancssárga alapszínű tábláján feltüntetett számokat.
Világos helyzet, egyértelmű ítélet
Mivel József azt végig elismerte, hogy az adott időben a helyszínen járt a furgonjával, a szakértői véleményeket pedig nem vitatta, Bálint és a tanúk egybehangzóan adták elő a történteket, valamint a szakértői vélemények is egybecsengtek, a bíróság megállapította, hogy a vádlott a KRESZ 13.§ (1) bekezdésében, a 31. § (1) bek. a.) pontját, valamint az 58.§ (1) és (2) bekezdésében írt közlekedési szabályokat is megszegte, azaz szabálytalanul kanyarodott, majd segítségnyújtás nélkül hagyta el a baleset helyszínét.
József büntetett előéletű volt – igaz, a korábbi hét(!) esetben mindannyiszor vagyon elleni bűncselekmények miatt –, ez is súlyosító körülményként került a latba, ahogy az is, hogy közlekedési szabályszegések miatt is elmarasztalták már a múltban. Enyhítő körülményként mindössze az időmúlás merült fel.
Jó ideig nem vezethetett újra kisteherautót (Illusztráció – Getty Images)
A bíróság bűnösnek találta Józsefet segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett vétségében, amiért a törvényi maximumhoz közelítő 1 év 6 hónap börtönre és 600 ezer Ft pénzmellékbüntetésre, valamint a közúti járművezetéstől 2 évre szóló eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztették.
„A Kresz 58. § (1) szerint a balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni” – mondta dr. Janklovics.
„Mai digitalizált világunkban a nyomozóhatóság rövid idő alatt megtalálja azt, aki a fenti rendelkezésnek nem tesz eleget. A közterületen lévő kamerák továbbá a rendőrség rendelkezésére álló adatbázisok alapján a gépjármű vezetője könnyen azonosítható. Innen már csak egy lépés a személyének a felkutatása” – mutatott rá az ügyvéd.
Magyar valóság
A jogi, bírósági ügyeket bemutató sorozatunkban megjelent cikkek mind valós, Magyarországon megtörtént eseteket dolgoznak fel, a helyszíneket, időpontokat, az érintettek személyes adatait azonban általában – részben vagy teljesen – megváltoztatjuk.
