2022-ben megint emelkedett a balesetek száma Magyarországon. 2020-21 után 2022 ismét egy olyan év volt, amikor már nagyjából hasonlóan sokan közlekedtek az utakon, mint a járvány előtt. Nagy hatalom a home office, egy ideig sokan maradhattak otthon, hirtelen csökkent is miatta a forgalom a legtöbb területen, de ahogy látszik, az úton lévő autók száma újra emelkedik, ezzel pedig a baleseteké is.
Tavaly 522-en vesztették életüket Magyarországon autóbalesetben, ez 4%-kal kevesebb, mint korábban, balesetből azonban többet rögzítettek, összesen 4965-öt. Friss, teljes 2022-re vonatkozó KSH- (Központi Statisztikai Hivatal) adatok még nincsenek, így a rendőrség vonatkozó statisztikáit említem. Ez 8%-os növekedés 2021-hez képest, ami sajnos rengeteg. Miért történik ennyi baleset? Ki a hibás? Mi okozza a legtöbb baleset, és mi lenne a megoldás? Ennek jártam utána és kérdeztem meg több szakértőt is a témában, akik feltűnően hasonlóan látják a képet.
Rosszul vezetnek a magyarok?
Többféle módon lehet megközelíteni ezt a kérdést. Mert a rosszul vezetés relatív, nem definiálható egyértelműen. Lehet rossz sofőr az is, akinek nincs elég gyakorlata, és lehet az is, aki szándékosan a szabályok határán, vagy azokon túllépve vezet. A baleseti statisztikákban egyértelműen a relatív gyorshajtást hozta ki a rendőrség, mint a legtöbb balesetért felelős körülményt (28%), az elsőbbség meg nem adása a következő (26%).
Mi az a relatív gyorshajtás? Amikor nem az adott körülményeknek megfelelően választja meg a sofőr az autója sebességét. Például szakadó esőben, lakott területen kívül ugyanúgy 90 km/h-val halad, mintha nem esne az eső. Vagy ködben, hóesésben, havas-latyakos úton, hogy csak a környezeti viszonyokat említsem és az autó műszaki állapotát nem.
Egyszerű forgalmi szituációkat nehezen tudnak sokan megoldani, például amikor használható lenne még egy sáv
Ez lehet tudatlanság, de lehet szándékos is. A valóságban pedig ez a kettő vegyesen szerepel az utakon. A Hungaroringen található Groupama Tanpálya szakmai vezetője, Kőrös András szerint az első és talán leginkább észrevehető tényező a magyar sofőröknél az információ és a tudásbázis hiánya. Vagyis sokaknak, amíg nem kerülnek az említett helyzetbe és nem csúszik meg alattuk az autó, egyszerűen eszükbe sem jut, hogy ebből probléma lehet. Hiszen honnan is tudhatná, egy friss jogosítványos sofőr? Hol tapasztalná meg, ha nem a saját bőrén? Szóban, az oktatás alatt nem lehet felkészíteni minden helyzetre.
Másik irányból pedig a túlzott bátorság vezet ugyanide, ahol a körülményekhez képest helytelenül választja meg a sofőr a sebességét. Mert az autó bírja, ő lát, az ablaktörlő meg csak kicsit csíkoz, de ott vajon továbbmegy egyenesen az út? Ja, nem, ez már a szántóföld.
A sztereotípiák velünk élnek, de az autósokra általánosan igaz, hogy feszültek, sietnek, és sokan agresszívak is
10-ből 8 sofőr valamit elront pár percen belül
Szintén Kőrös András említette azt is, hogy a tanpályára, vezetéstechnikai tréningre érkezők közül az első pár percben 10-ből 8 sofőr elront valamit. Akár az autó műszaki állapotára, gumik állapotára, az autó kezelésére vagy az első feladatra való tekintettel. Pedig egy ilyen tréningen csak a mindennapi közlekedésben használt tudást kellene tudnia gyakorolni és pluszban kibővíteni a különböző pályaelemeken tapasztaltakkal. De ha már az elején nem megy valami, az azt jelenti, hogy ennyire hiányos vezetési tudással érkezett már oda is a jelen esetben tanuló sofőr.
Mindenre odafigyelnek a sofőrök vezetés közben, csak éppen a vezetésre és a környezetre nem eléggé. – Így kezdi Csörgő László, a Drivingcamp vezető instruktora, mikor megkérdezem tőle, mi a magyar sofőrök legfontosabb hiánya? Nagyon sokan vezetnek megszokásból, ami miatt rengeteg szabályra, forgalmi helyzetre nem feltétlenül reagálnak jól. Lehet, hogy egy szokatlan környezetben ugyanazt a stoptáblát megtiszteli, amit viszont a lakásától két sarokra már nem.
Sokan megszokásból vezetnek, nem figyelnek oda vezetés közben, telefonálnak, esznek, mobiloznak
Fontos gyakorlati hiányosságokkal vezetnek nagyon sokan
Reakcióidő, vészfékezés, intenzív gyorsítás és lassítás, korrigálás, Kőrös András szerint ezek éppen csak olyan alapfogalmak, amikről jó, ha a sofőrök hallanak az oktatáson, de csak akkor fogják tudni használni őket, ha gyakorolják.
Az autó mindennapi eszköz, sokak számára teljesen egyértelmű, hogy létezik, van, lehet használni, és vannak olyanok is, akik másként nem is tudnák megoldani a mindennapokat. Ez viszont nem jelenti azt, hogy számukra a vezetés minden eleme is egyértelmű lenne, sőt. Mivel csak egy használati eszköz, a szabályok megtanulása, a KRESZ-vizsga és jogosítvány megszerzése után csak egyszerűen közlekednek, és a tudásukat később nem fejlesztik.
Amikor megkérdezzük, mi a helyes reakció arra, ha az autó elkezdi az orrát tolni, vagyis megcsúsznak az első kerekek, és arra a „tanuló” azt válaszolja, hogy gázadás, abból lehet tudni, hogy ilyen még nem nagyon történt vele – mondja rendesen csalódott hangon Kőrös András, amit valahogy meg tudok érteni. Hiszen honnan is tudná, ha még nem érte ilyen helyzet? De lehetséges, hogy az első ilyen alkalommal éppen az erre adott gáz miatt fog lecsúszni az útról.
A csúszós út csak egy ideig mókás, ha közlekedni kell rajta, meg kell tanulni kezelni a helyzeteket
Csörgő László szerint éppen emiatt nem képesek felismerni a szélsőséges helyzetekben való veszélyt és sok esetben rossz reakciót adnak. Amit lassítással, kikerüléssel könnyen meg lehetne oldani, abból lehet, hogy éppen egy feleslegesen hirtelen kormánymozdulat fog balesetet okozni. Éppen ezért szerinte a leginkább kritikus időszak a jogosítvány megszerzésétől számított első pár év, amíg megfelelő gyakorlat nélkül vezet a friss sofőr.
Fontos kiemelni, hogy itt nem a fiatal sofőrökről van szó, hanem a friss jogosítványosokról. A baleseti statisztikákból az nem derül ki, hogy mennyi esetért felelnek a friss jogsisok, de az látszik, hogy a fiatalok, a 25 évnél fiatalabbak alig 15%-ért, a legtöbb baleset a középkorú sofőröket éri.
A mindennapi közlekedésben érhetnek váratlan szituációk, amiket le kell tudni reagálni, és amikre nem tanítanak meg
Az oktatási rendszer tehet a sofőrök tudásának hiányáról?
Ha sarkos akarok lenni, akkor azt mondom erre, hogy igen. Nem mindenki mögött áll olyan családi háttér, ahol legalább egy rutinos sofőrtől leshet el mozdulatokat, tanulhat fogásokat, gyakorolhat vele, és főként, aki megmondja, mit csinál rosszul vagy nem elég jól, az oktatás után. Sokan egyedül vannak a jogosítványukkal a zsebükben, és jó esetben egy kocsi kulcsával, de az autómegosztók korának küszöbén már ez sem feltétel ahhoz, hogy valaki autóval közlekedjen.
Jelenleg 29 levezetett óra és 580 kilométer a jogosítványszerzés követelménye. Ez a minimum, amit az oktatás alatt meg kell tennie a tanulóknak. Ennek jelentős része már közúton történik, mióta a rutinpályás vizsgát kivették a rendszerből. Minél hamarabb „utcára” kerülnek a tanulók, hogy le tudják vezetni a követelményt, ami a legkevesebb esetben sem jön össze, ezért nagyon sokaknak pótórákat kell venniük.
Ezeken a vezetési órákon, ha csak valamilyen véletlen folytán, de nem éri őket vészhelyzet, olyan szituáció, ahol valódi reakcióra lenne szükség. Megtanulnak óvatosan, kuplungemeléssel, minimális gázadással elindulni, a lehető legfinomabban lassítani és megállni, biztonságosan kanyarodni. Vészfékezés? Hirtelen kikerülés akár csak 50-ről? Csúszós útburkolat? Legfeljebb, ha mesélnek róla.
Másik oldalról nézve viszont az oktató sem tehet meg mindent. A hazai rendszer viszonylag mostoha, az oktatók nagy része vállalkozó, az oktatóautót pedig saját maga tartja fenn. Ilyen gazdasági helyzetben persze hogy mindenki próbálja úgy intézni, hogy minél kevesebbszer kelljen benne kuplungot, fékeket, gumikat cserélni, az üzemanyag pedig kevesebb fogy, ha nem dinamikusan vezet a tanuló, meg tapasztalatlanul jobb nem is erőltetni azt.
Az idő is kevés arra, hogy mindent begyakoroltassanak a tanulókkal, nem mellesleg az ő pénztárcájuk sem feneketlen. Így szinte mindenki a minimummal startol el a sikeres vizsga után. Ott van probléma, ha ez az állapot marad fenn utána éveken keresztül.
Fontos a futómű rendes beállítása, a gumik állapota, az autó kezelhetősége, ezek mind kiderülnek egy vezetéstechnikai pályán
Óriási a probléma a morállal is a magyar utakon
Hatalmas rendetlenséget lehet látni a magyar sofőrök fejében. Empátia és előzékenység csak nyomokban jelentkezik, inkább a feszültség és fölényeskedés a jellemző. Mindenki siet, a megengedett legnagyobb sebességet inkább felülről súrolja a forgalom, mintsem alulról, de jellemzően nagyobb a sebességtúllépés, mint pár kilométer per óra.
Kevés lenne a sebességmérő kamera? Az megoldaná ezt a problémát, ha minden kereszteződést felszerelnének vele? Jó lenne az nekünk? Bizonyos helyzetekben valószínűleg segítene, de arra nem jelentene megoldást, aki lenyúzott téli gumikon, kiszakadt szilenteken és összezuhant lengéscsillapítókon nyomná ki a tédéi szívét a 7-esen vagy a 8-ason.
Rossz lengéscsillapítók, kikeményedett, repedezett szilentek, törött rugók, kopott téli gumik, minden előfordul, ezekkel nem működik ideálisan az autó
Azt sem állítaná meg, aki 130 helyett 142-vel szeretné végig tolni a sort az autópályán, mert annyiért még úgysem büntetnek, és őt nem érdekli, hogy egy autót kell elpusztítania maga előtt a harmincdével, vagy 25-öt, és az sem zavarja, ha eközben csupán egyetlen percet nyer Érdtől Székesfehérvárig.
Beengedjem, vagy ne engedjem? Miért akar ez ide bejönni egyáltalán? Na, elém biztos nem fogsz! Te tolakodó. Mindenki sokkal jobban járna némi előzékenységgel, ha néha gázra lépés helyett, mondjuk, csak elengedné, vagy tegyük fel, jól választaná meg a neki kellő sávokat. Sok esetben azonban pont az ellenkezője történik: amíg azzal foglalkozik, hogy ne engedje be maga elé a másikat, úgy megy el mellette a sor, mint a huzat. Ha a maga dolgával foglalkozna, lehet, két lámpával hamarabb is átérne a kereszteződésen. Az indulat a magyar úthálózat minden méterén jelentkezik.
Volt, aki már nem először járt ilyenen a tanpályán, én is fontosnak tartottam kipróbálni magam a saját autómmal
Van egy jó hírünk: mindegyiken lehet javítani!
Általánosan jellemző a magyar autósokra, hogy legbelül mindenki a legjobbat gondolja magáról, ha megkérdezik, akkor viszont már nem ezt fogja válaszolni. Magyarán, mindenkinek érdemes feltennie magának a kérdést: Én jól vezetek? Lehet, hogy igen, de gyakorlatból sosem lehet elég, ha nem frissítjük a tudást időnként, elkopik, de legalábbis nem tartja a lépést a technológia fejlődésével és a forgalom növekedésével.
Senkinek nem árt a gyakorlás, sőt, nagyon fontos lenne, ha csak modellezve is, ellenőrzött körülmények között megtapasztalja a saját maga képességeit, az autója képességeit, és azokat a szituációkat, amiket tudnia kell megoldania. Egy négyórás tréning bármelyik vezetéstechnikai tanpályán alapesetben két tank benzinbe kerül. Ezért viszont olyan modulokon próbálhatja ki a sofőr saját autóját és magát, amik nagyon hasznosak lehetnek a számára később.
Mindenkinek részt kéne vennie legalább egy oktatáson az életében
Mondok jobbat, még az sem biztos, hogy fizetni kell érte. Időszakosan a legtöbb vezetéstechnikai tanpályán találunk nagyon akciós, vagy teljesen ingyenes tréninget is. Ha alapesetben túl drága, legalább ezeket érdemes figyelni, követni, mert már egy kétórás kezdőprogram is meghatározó tapasztalatokat adhat.
5+1 tipp, hogyan vezess jobban
Türelem, odafigyelés
Egyetlen másodperc alatt métereket tesz meg az autó még városi tempó mellett is. Amíg abban a másodpercben nem a vezetéssel foglalkozunk, bármi történhet, amire lehetséges, hogy visszapillantva már nem marad időnk reagálni. A vezetés maximális figyelmet igényel minden sebesség és forgalmi szituáció közben. Ha az segít, kapcsold ki a mobilnetet a telefonodon, amíg vezetsz. Használj kihangosítót, ha telefonálnod kell, ha éhes, szomjas vagy, állj félre, nem ér annyit, amennyit lehet, hogy megspórolnál vele menet közben.
Mivel sokan vagyunk, mindannyian ugyanazt akarjuk, biztonságosan haladni, erőltess magadra türelmet akkor is, ha éppen nem vagy a legnyugodtabb. Az agressziónak,feszültségnek nincs helye a kormány mögött.
Taposs a fékbe, próbáld ki, mit tud az autód
Minden élethelyzetet nem lehet közúton biztonságosan lemodellezni, de az egyenes irányú mozgásokat igen. Keress egy kihalt utcát, parkolót, aszfaltozott területet és próbáld ki, mit tud az autód. Gyorsíts fel, majd taposs a fékre tiszta erővel. Ne félj, az autó nem fogja bánni, ez egy gép, a féket pedig pontosan erre tervezték és méretezték.
A legtöbben autójuk valós műszaki állapotával sincsenek tisztában
Tudnod kell, mire számíts, mire képes az autód fékrendszere. Ezzel nem fogsz benne kárt okozni, de kiderül, ha valami nincs rendben. Feltűnően tartanod kell a kormányt közben? Irány a szerelő! Megcsúszik a kerék, miközben működnie kéne az ABS-nek? Ott is baj lesz. Ha pedig már az ABS-nél tartunk, az sem árt, ha megtapasztalod, milyen, amikor működésbe lép. Ijesztő lehet, de akkor működik pont jól, ha nem blokkolnak a kerekek, mert közben az autó kormányozható marad.
Figyelj a gumik állapotára és a légnyomásra
Az autó négy tenyérnyi felületen találkozik az aszfalttal. Itt adja le az erejét, ezeken fékez és kanyarodik, így ha más nem is tökéletes, ezeknek mindenképpen annak kell lennie. A gumik állapotán múlik minden egy fékezéskor, kanyarodáskor és gyorsításkor is. Csekkold le a gumikat az autódon, legyél tisztában azzal, milyen az állapotuk.
A kor nem feltétlenül számít, lehet az az abroncs 10 éves is, ha megfelelően tárolták, nem lesz belőle hátrányod. Ez a DOT számból derül ki, amit a gumik oldalfalán találsz, ennek utolsó két számjegye a gyártási évet jelenti ( 1999->99, 2000->00). Sokkal fontosabb az állapotuk, ha szemmel láthatóan sok rajta a hajszálrepedés, hiányoznak darabok a futófelületből, mutasd meg egy gumisnak, valószínűleg csere lesz rá a megoldás. Figyelj a gumik nyomására is, minden autóban tábla jelzi a gyári értékeket, ha neked nincs is mérőd, minden benzinkúton tudnak segíteni.
Nem lehet repedés egy gumiabroncson, pláne nem hiányozhatnak belőle darabok
Fogadd el, hogy sosem tudhatsz eleget
Olyan tudás a vezetés, amit nem elég egyszer megtanulni. Változnak a technológiák, fejlődik és romlik az úthálózat, emellett pedig egyre csak nő a forgalom. Mindig frissen kell tartanod, azzal nem végeztél, hogy megvan a jogosítványod, de még 10 év után is tanulhatsz újat. A gyakorlat rengeteget számít, a jogosítvány csak a kezdet, ennek a tanulási folyamatnak sosincs vége.
Vezess tapasztalt sofőr mellett és kérd ki a véleményét
Nem ciki megkérdezni mástól, hogy valamit jól csinálsz-e, és egy nagyon fontos lépés ahhoz, hogy tudd a képességeidet. Ha egy tapasztalt sofőr azt mondja, valamit rosszul csinálsz, érdemes mérlegelni, és változtatni, gyakorolni, figyelni arra a területre. Érdemes gyakorolni olyanokkal, akik már rutinosan vezetnek, rámutathat gyenge pontokra és elláthat olyan segítséggel, ami egy életre meghatározó lehet.
+1 Támogasd a sofőrt
Tapasztalt sofőrként ne stresszeljük szét azt, aki még nem gyakorlott, nincs rutinja, vagy csak mi másként csinálnánk, de úgy sem rossz, ahogy ő kezelte a helyzetet. Ha valaki mellett ülünk, muszáj támogatást kapnia stressz helyett, így vezethet mellettünk biztosan valaki.
Még csak nem is feltétlenül kell fizetni érte, érdemes figyelni az ingyenes és kedvezményes tréningeket
Tanulnunk kell folyamatosan ahhoz, hogy ez az óriási társasjáték biztonságosan és jól működhessen. Lehetséges, hogy a szabályokat a fejünkbe vésték, de a vezetési rutin, gyakorlat nem időtálló, ezt kell figyelemben tartanunk.
