Egy személyautó az egyik legbonyolultabb, legtöbb alkatrészből álló eszköz, amit átlagember megvásárolhat. A modern autókban az eleve nem túl egyszerű hajtásláncon felül még több elektronikai alrendszer is található, amelyek a biztonságot, kényelmet, komfortot szolgálják.
Ezek általában láthatatlanok, de van néhány apró kütyü az utastérben, amelyeket sokan nem tudnak hova tenni. Ilyen például az A oszlopon feltűnő, gyakran mikrofonnak hitt apró, hangszórószerű kis eszköz. Főleg régebbi autókban fordul elő, a kárpit alól kikandikáló kis vezetékkel, vagy egyéb esztétikusabb borítással ellátva. Vannak, akik egyáltalán nem foglalkoznak vele, vagy poénból lehallgatórendszernek gondolják, mások szerint a legkézenfekvőbb, hogy ez valamilyen utólag beszerelt kihangosító.
Viszont ez nem a kihangosító mikrofonja, hanem az utasteret figyelő riasztórendszer ultrahangos mozgásérzékelő szenzora. Ez egy olyan megoldás, amely a lezárás után figyeli az autó belsejét, és egyidejűleg aktiválja a riasztót is. Az érzékelők általában a Doppler-effektus elvén működnek, vagyis a mozgó tárgyról visszaverődő hanghullámokat érzékelik. Így ha valami mocorog az utastérben, esetleg épp a rádiót próbálja kibontani, már be is kapcsol a régi vágású riasztórendszer.