Karlovitz Kristóf kiváló sportember, remek újságíró és igazán karakteres személyiség. Számos alkalommal találkoztunk vele sajtóeseményeken, rendezvényeken és ő írta azt az autós Lutra Albumot, amiből gyermekként annyira sokat tanultunk az autókról.
Nemrég jelent meg gondolatébresztő cikke, amelyben őszintén ír arról, hogy az autózás, pontosabban a jogosítvány, nem örökre szól, igenis be kell látnia az embernek, hogy egy idő után szögre kell akasztani a slusszkulcsot. Nemrég jómagam is hosszasan ecseteltem, mik az árnyoldalai annak, ha valaki úgy ül volán mögé, hogy mentálisan, egészségügyileg már nem alkalmas a vezetésre. Ezután kaptam hideget-meleget olvasóinktól…
Nagy örömmel tölt el, hogy egy szakmabeli, nálam jóval tapasztaltabb autós újságíró is hasonlóképpen vélekedik a témáról.
Kristóf 1965-ben szerzett hivatásos jogosítványt (mindenre, kivéve autóbuszra), jelenleg 80 éves, és autós újságíróként végigjárta a szakmát, amennyire csak lehet. Vezetett Ferrarit, Lamborghinit, Rolls-Royce-t, Porschéket, mindenféle prémiumautót, tuningautókat, együléses versenygépeket, kamionokat és expedíciós terepjárót is. Elmondása szerint az utóbbi időben nagy élvezettel próbált ki traktorokat, kombájnokat, sokféle mezőgazdasági gépet.
Ahogy ő fogalmaz, mindez
„nagyon szép és jó volt, elég volt…”
Saját autója egy ideje már nincs, eladta hálás FIAT Doblóját. Ha épp nem tesztautóval, akkor vonattal, busszal és kerékpárral oldotta meg az utazásokat az utóbbi időben.
Észrevettem, hogy észlelésem kihagy dolgokat, például egy Védát, de az is gyakran előfordul, hogy meglátok valamit, de nem a helyes következtetést vonom le az információból. Semmi sem hiányzik kevésbé, mint hogy beleszaladjak egy vaskos bírságba, vagy balesetet okozzak. Átengedem a felelősséget a fiatalabbaknak, családtagjaimnak, taxi- és buszsofőrnek, mozdonyvezetőnek, mialatt sörömet iszogatva reggelizem, vagy olvasgatok. Nekem már egy ideje nem volt élvezet autót vezetni, hanem terhes, gyakran unalmas munka – részletezi Karlovitz Kristóf.
Aztán hosszan ecseteli az EU-szerte is egyre szigorodó alkalmassági vizsgákat egy bizonyos kor fölött. De tanácsot is ad, hogyan kell két kötelező egészségügyi alkalmassági között önvizsgálatot tartani:
- ha olvasás közben elmosódott folt jelenik meg a látótere közepén, vagy a közeli dolgok homályosnak tűnnek, érdemes sürgősen felkeresni egy szemorvost, még mielőtt előzés közben derül ki, hogy bajok vannak a látásával;
- ha vezetés közben még a rendőr, a mentő vagy a tűzoltó szirénáját sem hallja tisztán, élesen, nemhogy egy másik gépjármű dudáját, itt az ideje egy alapos hallásvizsgálatnak;
- aki összezavarodik a napi időbeosztásában, vagy a megszokott házimunkák elvégzése és megszervezése egyre nehezebb, gondolja végig: biztos, hogy kellő gyorsasággal és pontossággal reagálna egy bonyolult közlekedési szituációban?
- amikor pedig már reggelente nehéz felkelni az ágyból, vagy nap közben fájdalommal jár felállni a kényelmes fotelból, el kell menni egy teljes körű mozgásszervi vizsgálatra.
És, ahogy újságíró kollégánk, mi is azt kívánjuk, bárcsak minél több idős sofőr döntene felelősségteljesen, ahogy Kristóf is tette.
