A Porsche különleges márka, egy olyan gyártó, ahol a visszatérő vásárlók kegyeibe nem csak meleg kézfogásokkal és ingyenkávéval próbálkoznak beférkőzni, hanem igen élvezetes, sőt élményszámba menő rendezvényekkel.
Mióta az 1980-as évekre pár botkezű amerikai milliárdos fára tekeredett a zabolátlan Porsche 911 Turbóval, azóta rendszeresek a vezetéstechnikai tréningek, a jól szervezett pályanapok, amelyek lehetőséget adnak a tulajdonosoknak arra, hogy ellenőrzött körülmények között, profi instruktőrök segítségével ismerjék meg saját, és autójuk határait.
Ez egyfajta közösségépítő, kapcsolaterősítő buli, ahol ki lehet próbálni a 300 km/óra feletti végsebességet az adott versenypálya célegyenesében, és elsajátítani a fogásokat, amelyek segítik a jelenlegi Porsche 911 Turbo S esetén 650 lóerős ménes egyben tartását.
Termékbemutató Porsche-tulajdonosoknak
De a pályanapok mellett vannak egyfajta termékbemutatók is, amelyek a dupla falú edényeket, elektromosan fűtött takarókat forgalmazó kirándulásokhoz hasonlóan egy könnyű, egy napig tartó, minden ízében kellemes, és nem megterhelő élménnyel csábítják az ügyfeleket.
Ilyet éves szinten rendez a hazai importőr, a vásárlóknak szóló körök előtt pedig az autós sajtó tagjai is megtapasztalhatnak egy ilyen Porsche-termékbemutatót. Idén is sor került egy moderált tempóval véghezvitt keringésre Nógrád megye kanyargós, néhol kevésbé rossz, néhol pocsék minőségű útjain egy igen impozáns flottával, a stuttgarti márka klasszikusaival.
Ezen a napos májusi délelőttön a Porsche 911 Turbo S, 718 Boxster Spyder, 911 Targa 4S, Panamera Turbo S volánja mögött próbálhattam ki, milyen, ha az ember teljesen átlagos napon, átlagos forgalomban, a magyar utakon használt egy Porschét, mondjuk bevásárolni megy, munkába ingázik, satöbbi.
Ezek a bulik nem a sebességről szólnak, sokkal inkább a részletekről, aki már eleve Porsche-tulaj, az rácsodálkozhat az új funkciókra, elmolyolhat a friss navigáció beállításával, és rájöhet, hogy a V8-as Panamera csak jobb lesz családi autónak, mint az elektromos Taycan. Vagy épp fordítva.
Én viszont nem vagyok Porsche-vásárló, így az ebédet lefojtó krémes-kávé kombó felett merengve nem kell azon gondolkodnom, hogy a 911-ből a legendás targatetős verziót, vagy inkább a kabriót rendeljem meg.
A németek gyártotta svájci bicska
A rövid próba legnagyobb tanulsága kétségkívül az volt, hogy a Porsche még mindig a sportautózás svájci bicskája, sőt egyre inkább az. Mert azt tudjuk, hogy pályán szinte minden verzió pokolian jól megy, bírja is a gyűrődést, és a vezethetőségük kiemelkedő.
Tehát a bicska egyik funkciója a pengeéles szamurájkard, és ez már a kifejezetten elegáns, 911 Targa 4S esetében is igaz. 450 lóerőt ad le a háromliteres, hathengeres turbómotorja, Sport Chrono csomaggal 3,6 másodperc alatt gyorsul 100 km/órára. Így ennek is kevés ellenfele akad, és nem csak a gyorsulást tekintve. Végsebessége már ennek a modellnek is bőven átlépi a háromszázas álomhatárt, pontosan 304 km/óra.
Ennek megtapasztalására kevés esély volt Nőtincs felé haladva, az viszont bebizonyosodott, hogy a pokoli menetteljesítmény és a versenypályán éles, zseniálisan jó visszajelzéseket adó kormányzás, futómű, fék együttese nem jelent izzasztó élményt a kamionokat kerülgetve. A titok a Porsche rafinált üzemmódjaiban keresendő, amelyeket a kormányon lévő kis vezérlőtárcsával lehet kapcsolni.
Normál üzemmódban csupán halkan durozsol a bokszermotor, a targatetős kialakítás miatt élvezhető a napfény, de nem tépi le fejünket a szél, a gázpedál érintésére sincs ideges reakció, amitől az utas magára borítaná a kávét. Az M2-esre kiérve jól jön az InnoDrive intelligens adaptív tempomat, amely háromdimenziós térképadatok és az útvonalra érvényes sebességkorlátozások ismeretében határozza meg a mindenkori sebességet.
Lágy, pihentető suhanás, ami nem szűnik meg a rossz minőségű aszfalton sem, sőt a fekvőrendőrök sem okoznak gondot. Ezekben az új generációs 911-esekben ugyanis elérhető az elektronikus futómű-szabályozás, és ahhoz kapcsolódóan Smartlift funkció. A funkciót aktiválva az elektronika 40 mm-rel megemeli az első futóművet, tehát egy lyukakkal tűzdelt szakasz, magasabb bukkanó sem jelent akadályt a 911-es számára.
A Porsche 911 Turbo S még mindig eszetlen nagy király
Szinte hihetetlen, de ugyanez igaz a jelenleg 98 millió forintos alapáron elérhető Porsche 911 Turbo S-re is. Pedig ennek a típusnak már előre köszönnek a Ferrarik, és a Nissan GT-R is jobb ha félre áll az útjából. Hivatalosan 2,7 másodperc alatt eléri a 100 km/órát, további 6,2 másodperc és már 200 km/óra felett jár a mutató.
Erre mindig emlékeztet vezetés közben a turbófeltöltőket lélegeztető nyílás a hátsó kerék előtt, ami jól látszik a visszapillantó tükörben. Ezzel az autóval nem kell átlépni a sebességhatárt, hogy érezzük a technikából áradó brutalitást. Egy kereszteződésből kifordulva, Alsópetény felé megcélozva a 90 km/órás tempót olyan mint Bruce Lee egyhüvelykes csapása. Szinte alig ér az emberhez, mégis letaglóz, a levegő bent reked, az adrenalin a homlokba tolul.
Pedig ez tényleg csak egy lepkefingnyi villanása volt a 650 lóerőnek és a 800 Nm nyomatéknak, és talán ez jobb is így. Sport Plus üzemmódban a fülünkbe prüszköl, horkant és suhog a turbómotor, a tipikus fémes, érces, gépszerű hathengeres boxerzúgással aláfestve. Olyan előadás ez, mint teljes hangerőn a Motörhead, azért ezt nem kívánnánk a mindennapokra.
Pont ezért szerencsés itt is a Normal üzemmód, amivel lehalkul a kipufogó, a megfeszített izmok ellazulnak, és hihetetlen, de ezzel is ugyanúgy el lehet indulni Kóspallag környékén az erdei utakon, mintha csak egy Kia Ceed-ben ülnénk.
Csak a fogyasztás alakul némileg másképp.
Érdekes módon a paletta beugró modellje, a legkisebb 718 Boxster Spyder 4.0 volt a legőszintébb, rázós, hangos, nyers gép a felhozatalból. Ebben még elérhető a négyliteres szívó boxermotor, feltöltő nélkül, és nincs olyan szofisztikált üzemmódokkal ellátva, mint az újabb 911-esek. Így a kipufogó vagy hangos, vagy recsegve, zúgva hörögve hangos, a futómű pedig ráz, bármit állítunk bárhová. Cserébe viszont ez adja vissza a kétüléses, könnyű roadsterek esszenciáját, amihez ráadásul zseniális erőleadással dolgozó motor is jár.
420 lóerős, 420 Nm-es, négyliteres szívómotorja egy olyan alkotás, amit ha kivezetnek a kínálatból, akkor minimum félárbócra kell engedni az autórajongók zászlaját, és nemzeti gyásznap is járna, hiszen ezt az előadást a turbóval szuszogó, hibrid, elektromos utódok nem tudják produkálni.
A magyar utakra csak kell egy két tonnás V8-as
Talán pont ezért nem ez a magyar utak sztárja. Ha a kávénkhoz szeretnénk friss tejet egy közeli tanyáról, akkor biztos nem ennek akasztanám le a kulcsát a falról. Sőt, ha tényleg arról van szó, hogy a hazai utakon kell keringeni, letört szélű utakon buszokat előzni, gyereket óvodából elhozni, lapra szerelt bútort hátra bedobni, akkor arra is van egy Porsche. A Panamera Turbo S!
Ez a guruló szalonszoba a hazai utakra való, legsokoldalúbb Porsche-élmény, aminek kvalitásai ugyanúgy kidomborodnak a német autópályán, mint egy erdei mellékúton. Méretei tisztelet parancsolnak, elődjénél 34 milliméterrel hosszabb (5049 mm), 6 milliméterrel szélesebb (1937 mm) és öttel magasabb (1423 mm).
Teljesítményét tekintve ott toporog a 911 Turbo S mellett, 620 lóerős V8-as motorja viszont 820 Nm nyomatékot termel. Igaz, hogy mindehhez két tonnás tömeg társul, de a négyliteres duplaturbós motor játékos könnyedséggel veszi vállára ezt a terhet. Mindez nem csak üres reklámfogás, 2020-ban 7 perc 29,81 másodperc alatt ért körbe a 20,832 km-es Nordschleifén. Ezzel kategóriarekordot állított be.
Ebből mezei autósként annyit érzünk, hogy erősebb gázadásra mindegy milyen fokozatban vagyunk: a gyorsítás azonnali és brutális, terhelés alatt pedig a dohogva dolgozó nyolchengeres hanghatása pazar élmény. A légrugókkal dolgozó felfüggesztés pont elég feszes, de sosem kényelmetlen, inkább csak látjuk az úthibákat, semmint érezzük az ülésen.
Ráadásul a Panamera olyat tud, amit a négyüléses sportautókkal kevesen: valódi, kényelmes, tágas utasteret ad, amihez tisztes méretű 495 literes csomagtér jár. Ezzel tényleg bárhova, bármeddig el lehet indulni, akár egy négy fős családdal. Ha pedig igazán sietünk egy német ügyfélhez, a helyi autópályán izzadság és megterhelő zaj, rázkódás, bizonytalanság nélkül lehet vele haladni a 250 km/óra feletti tartományban is.
Nográd megyében viszont inkább az összkerék-kormányzás miatt meglepően szűk 11,4 méteres fordulókör előnyei, a makulátlan luxusbelső pulzuscsökkentő eleganciája tűnt fel, aminél alig akad kényelmesebb hely amikor hazafelé vánszorgunk a dugóban.
Ebéd végén a gyomorra nehezedő dillemát, miszerint mit vennék ha lenne közel százmillió forintos keret egy Porschéra, a magyar hétköznapokra, akkor a Panamera Turbo S toporog ott az első helyen, és igen, kizárólag így, pőre V8-assal, hibridhajtás nélkül, amíg csak lehet.