Március elején Hollandiában töltöttünk egy hosszú hétvégét: repülővel Eindhovenbe érkeztünk, ahogy szoktuk, felvettük az előre lefoglalt bérautót, jól éreztük magunkat, majd hazarepültünk. Minden úgy történt, mint általában, egyvalamit kivéve: áprilisban levelet hozott a postás Leeuwardenből, hogy be kéne fizetni 57 euró gyorshajtási bírságot.
Hollandiában elég szigorúak a közlekedési szabályok, néhány időszaktól és szakasztól eltekintve még az autópályákon is 100 km/h-s általános sebességkorlátozás érvényes. Itthon és külföldön is betartom a szabályokat, tényleg nem mentem nagyon gyorsan, talán csak egy előzést nem kellett volna bevállalni azon a bizonyos kora reggelen: a Centraal Justitieel Incassobureau (CJIB) határozata szerint 112 km/h-s sebességgel mért be egy traffipax az A2-es autópályán, és mivel Hollandiában – Magyarországgal ellentétben – még létezik tolerancia, 108 km/h-s korrigált sebesség alapján állapították meg a bírságot. Ez a 8 km/h-s sebességtúllépés 48 eurót ért, további 9 eurót adminisztrációs költségként számláztak ki.
Szó se róla, ha már ennyi pénzt számolnak fel egy kis levelezésért, a hollandok ki is tesznek magukért: amellett, hogy a kölcsönzőtől bekérték az autó bírságoláskori használójának adatait, még a határozatot is magyarul fogalmazták meg, mert minden uniós ország megbüntetett polgárát megtisztelik azzal, hogy a saját nyelvén kommunikálnak vele.
Az egyébként sima postai küldeményként, azaz nem ajánlottan feladott levél úgy is megérkezett, hogy a kölcsönzőben a nehezen olvasható macskakaparásommal kitöltött adatlapról betűhibákkal másolták át a város- és utcanevet a bérleti szerződésre, majd a Europcar a hatóságnak is ugyanezekkel az elírásokkal adta át az adatokat.
Nekem ezt most tényleg ki kell fizetnem?
A határozat alapján a bírság kifizetésére kizárólag átutalással van lehetőség a holland hatóság eurós számlaszámára, erre (a kézbesítéstől számítva) másfél hónapos határidőt adtak. A levélben gondosan felhívták a figyelmet arra, hogy amennyiben június 2-án nincs a CJIB számláján az összeg, a bírság 81 euróra emelkedik, a második emelés után pedig már 153 euró lesz a fizetendő összeg. Ha ezután sem fizetek? „Az is lehetséges, hogy az ügyét átadják egy igazságszolgáltató hatóságnak az ön országában” – áll még figyelmeztetésként a levélben.
Mi az, hogy csak átutalással lehet fizetni?
Igazságtalannak tűnhet, hogy a holland hatóság csak átutalásos fizetési lehetőséget biztosít euróban, miközben ez extra költséggel járhat olyan országokban, amelyeknek más a hivatalos pénzneme. Az utalás Revoluttal és hasonló szolgáltatásokkal megoldható ugyan ingyenesen, de akinek nincs ilyenhez hozzáférése, a forintszámlájáról euróban indított utalással akár több ezer forintos díjba is beleszaladhat. „Szabálysértési ügyekben erre ismereteim szerint nincs megoldás” – fogalmazott ezzel kapcsolatban Gombolai Éva, szakjogász. „Autópálya-pótdíjak ügyében volt korábban egy olyan döntés, hogy indokolatlanul magas adminisztrációs díjakat nem tehetnek rá, de önmagában a fizetési mód kizárólagossága nem jelenthet kibúvót a bírság alól, különösen azért, mert a fenti szolgáltatásokkal létezik technikai megoldás ennek áthidalására.”
Hazudnék, ha azt mondanám, meg sem fordult a fejemben, hogy a levelet teátrális mozdulatokkal elhelyezzem az iktatóban (=kukában). Nem is ajánlottan jött, a címemet elírták, hagyjanak már engem békén, én ezt meg sem kaptam. De vajon tényleg megtehetem? Nem találnak meg később? Minden jel arra utal amúgy, hogy (valószínűleg) de, a hollandok ráadásul a különösen rámenősek közé tartoznak, de más országok bírságaival sem érdemes kockáztatni.
A bevezetőben felvázolt helyzet a bérautó miatt egyedi, általános tanácsként azt lehet mondani, hogy azonnal azért nem érdemes fizetni.
Külföldről érkezett bírságok esetében több esetben előfordul, hogy olyan félreértés áll a háttérben, ami egyes országok rendszámainak a hasonló formátumára, elírásra, tévedésre vezethető vissza. Tehát mindazokban az esetekben, amikor tudjuk, hogy egészen biztosan nem lehet jogszerű a bírság, mert nem is járt ott a jármű, akkor ne fizessünk”
– fogalmazott a Vezess megkeresésére dr. Gombolai Éva, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító csoportvezető jogtanácsosa. Ez azonban önmagában nem biztos, hogy elég lesz: bár korábban valóban csak tettenérés esetén volt reális veszélye annak, hogy külföldit megbüntessenek egy másik országban, a szabálysértések gyakorisága miatt hamar eljött a felismerés, hogy ezzel kapcsolatban szükség van egy határokon átívelő együttműködésre. Így alakult ki az úgynevezett szabálysértési jogsegély intézménye.
A bírságok kapcsán a kézbesítési szabályok nincsenek egységesítve, de léteznek olyan egyezmények és megállapodások országok között, amelyek alapján az egyik országban elkövetett szabálysértéssel kapcsolatban jogsegélyt lehet kérni egy másik országtól. Ha a megbírságolt személy nem reagál a holland (vagy más) hatóság megkeresésére, akkor az megkeresheti a magyar hatóságot, hogy közreműködjön a bírság behajtásában. Nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy ha még a Magyar Posta is megtalál valakit az elütések alapján egy nem létező településen, akkor valószínűleg a rendőrségnek is sikerülni fog ugyanez…
Tévhit, hogy nem tudnak mit kezdeni a megbírságolt külföldiekkel
Gombolai Éva tapasztalatai szerint nagyon sok probléma abból ered, hogy az először megküldött határozatot az autósok nem veszik komolyan, nem élnek azokkal a lehetőségekkel (nyilatkozattétel, bizonyítékok), amelyek megelőzhetnék magának a bírságnak a kiszabását, és amelyek később egyébként gyakran már nem is pótolhatók. Történik ez sokszor azért, mert általános tévhit, hogy úgysem tudnak mit kezdeni velünk a külföldi hatóságok, illetve úgysem tudják bizonyítani, hogy megküldték az eljárás iratait.
Márpedig előfordulhat, hogy az eredeti ország szabályai szerint lezajló eljárás alapján egy végrehajtható határozat lesz az eredmény. Ennek a határozatnak a végrehajtását pedig már kérhetik – és egyre gyakrabban kérik is – a magyar hatóságoktól. Ilyen esetben a meghozott határozat végrehajtása kerül át a lakhely szerinti országba. Ekkorra azonban már a határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek, kifogásnak – röviden bármilyen reklamációnak, mert mindig jogerős határozat végrehajtásának az átadása lehetséges csak, a nem jogerős határozaté nem.
A végrehajtás megkezdése előtt a magyar hatóságoknak hivatalból kell vizsgálniuk azt, hogy az elkövető írásbeli eljárás esetén kapott-e a kibocsátó állam jogának megfelelően, személyesen vagy a nemzeti jog szerint meghatalmazott képviselője útján tájékoztatást az ügyben a jogorvoslathoz való jogáról és az ilyen jogorvoslati lehetőség határidejéről. Ebből az következik, hogy a külföldi állam szabályai szerint kell megítélni, megfelelő volt-e a tájékoztatás a fellebbezési lehetőségről, és csak akkor kell megtagadni a végrehajtást, ha a külföldi állam szabályai szerint sem volt megfelelő ez a tájékoztatás.
Érdemes fellebbezni?
Amikor az eredeti hatóságtól érkezik megkeresés és vitatható a bírság, akkor tegyük meg. Előtte azonban célszerű tájékozódni, hogy mit kockáztatunk ezzel, vannak ugyanis országok, ahol a fellebbezés csak elképesztően megdrágítja az ügyet, de érdemben ritkán fordul elő, hogy eredményre vezet. Ez teljesen országfüggő.
Összegezve: jellemzően van lehetőségünk és jogunk a hatóság bizonyítékait elkérni, azokba más országokat átívelően betekinteni. Éljünk ezekkel a lehetőségekkel”
– emelte ki Gombolai Éva. Azért fontos betartani a megkeresésben írtakat, mert az adott ország szabályai szerint kell eljárnunk, és erről jellemzően kapunk is megfelelő tájékoztatást.
Amennyiben ezt elmulasztjuk, már számolhatunk azzal, hogy akár végre is hajtják a külföldi bírságokat. Van jelentősége annak, hogy melyik országból, pontosan mi miatt érkezik a felhívás.
Bár nem zárható ki, hogy ne lehetne megúszni a külföldi bírságokat, erre egyre kevésbé érdemes bazírozni.
Másfelől elévülési időn belül bármikor kidőlhetnek a szekrényből elvarratlan ügyek, az idő múlásával pedig egyre nehezebb bizonyítani, ha a hatóság esetleg mégis tévedett. Gombolai Éva tapasztalatai szerint az eljárás korai szakaszában a legnagyobb az esély annak megszüntetésére, vagy a bírság csökkentésére.
Milyen bírságokat vesz át a magyar rendőrség?
Az átvételre központi hatóságként az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK) jelölték ki. Az átvétel feltétele, hogy a végrehajtásra átvett pénzbírság meghaladja a 70 eurós összeget. A külföldi pénznemben kiszabott bírságot – és az eljárási költséget – forintban, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos középárfolyam alapján számítva kell végrehajtani. Ez a bevezetőben említett példánál maradva azt jelenti, hogy az eredeti, 57 eurós bírsággal még nem foglalkozna a magyar rendőrség, de a nem fizetés esetére beígért, második emelés utáni 153 eurós összeg már nagyon is átvehető és behajtható lenne.
A bírság végrehajtását az ORFK akkor vállalja, ha a szabálysértés elkövetője azt önként nem fizeti meg és Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy vagyonnal, illetve jövedelemmel rendelkezik. A rendőrség a határozat végrehajtásának feltételeit hivatalból vizsgálja, de nincs lehetősége a külföldi hatóság által megállapított szabálysértés, azaz alapeljárás törvényességének vizsgálatára. Röviden: az átvett pénzbírságot és az eljárási költséget 30 napon belül be kell fizetni.
Salzburg Fórum
Az ORFK a Vezess érdeklődésére azt írta, hogy a külföldi hatóság által végrehajtásra átadott ügyek átvételénél az úgynevezett Salzburg Fórum országai közül Ausztria, Bulgária, Horvátország és Magyarország részéről külön megállapodás született arról, hogy egyes közlekedési jogsértésekkel összefüggésben gondoskodnak a határaikon átnyúló szabályszegések kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról.
A közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló 2015. március 11-i (EU) 2015/413 Európai Parlamenti és Tanácsi irányelv (CBE irányelv) 2. cikkében megjelölt jogsértések esetében a végrehajtás további speciális feltétele, hogy a pénzbírságnak – a végrehajtási jogsegélyben meghatározott 70 euró helyett – az 50 eurós összeget kell elérnie vagy meghaladnia.
Fontos részlet, hogy amennyiben a külföldi határozat jogerőre emelkedése óta egy év eltelt, az ORFK a végrehajtás átvételére nem intézkedhet, ugyanakkor azokban az ügyekben, amelyekben a rendőrség a végrehajtás átvételéről határozott, a végrehajtás a külföldi határozat jogerőre emelkedését követően két évig foganatosítható.
Rakétaként lőtt ki a behajtott bírságok összege
Az alábbi táblázatban a külföldön elkövetett szabálysértések, illetve közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések miatt kiszabott pénzbírságra vonatkozó megkeresések és végrehajtásra átvett ügyek számát láthatjuk az elmúlt öt évből. A táblázatból kitűnik, hogy 2018-2020 között viszonylagos nyugalom volt, az elmúlt két évben azonban rakétaként lőtt ki a behajtott bírságok összege. Látványos, hogy a 2021-es 79,2 millió forint után tavaly úgy emelkedett majdnem 97 millió forintra a behajtott bírságösszeg, hogy a rendőrség kevesebb ügyet vett át – ez arra utalhat, hogy kifejezetten nagyobb összegű bírságokra repültek rá.
Beérkezett megkeresések |
Végrehajtásra átvett ügyek |
Behajtott összegek | |
2018 | 1479 | 768 | 9 900 525 Ft |
2019 | 1954 | 570 | 9 782 651 Ft |
2020 | 1570 | 864 | 6 095 709 Ft |
2021 | 6288 | 4041 | 79 252 589 Ft |
2022 | 5858 | 3954 | 96 975 019 Ft |
Az emelkedés úgy is szembetűnő, hogy a 2021-es és 2022-es adatok tartalmazzák a Salzburg Fórum hatálya alá eső jogsértések miatti végrehajtási eljárásokat is, míg a korábbi évek adataiból ezek hiányoznak. Összehasonlításul: a megállapodást kiszolgáló informatikai rendszer 2020. február 3. óta működik, ekkortól 2021. március 10-ig összesen 2681 megkeresés érkezett, az akkor átvett 1808 ügyből 27 237 868 forintot hajtottak végre.
Az ORFK szerint 2021-ben és tavaly a legtöbb jogsegélykérelem Ausztriából érkezett, amelyet Németország, Hollandia, Szlovénia, Horvátország és Bulgária követett, de az országonként befolyt pénzbírság kimutatására szolgáló statisztikai adatot nem gyűjtöttek.
És akkor most mi van a bérautósokkal?
Az ORFK-tól biztos, ami biztos, megkérdeztük, hogy átvesznek-e végrehajtásra olyan ügyet, amikor külföldi hatóság bérautóval elkövetett szabálytalanság miatt próbál bírságolni, vagyis nem magyar rendszámú autóval követtek el szabálytalanságot külföldön. „Amennyiben a külföldi hatóság megállapítja az elkövető személyét, úgy a kiszabott pénzbírság is átvételre kerülhet” – írta az ORFK.
Jelentem, az 57 eurót már napokkal ezelőtt (Revolutról) átutaltam.