“Egyszer csak a tankolás után letiltott a motor, onnantól maximum 35-tel tudtam autózni” – meséli a sztorijával a szerkesztőségünket megkereső olvasónk. Megbízhatónak tűnő kereskedésben vette használtan a Škoda Octaviát pár hónappal korábban, addig hibátlanul működött. A hiba után begurult vele egy közeli szervízbe, megállapították a szerelők a hibát, a fojtószelep házát kellett cserélni. Mivel munkaeszköz számára az autója, így egyből rábólintott a javításra.
Nagyon zűrösen telt a Škodája nélkül a napja, mikor este kifújta magát otthon, hirtelen rácsapott a homlokára: de hiszen egy év garanciával vette az autót, és az még egyáltalán nem járt le. Emlékei szerint az csak a forgó, kopó alkatrészekre nem vonatkozik, egy ilyen hibára viszont valószínűleg igen.
Másnap reggel azonnal felhívta a kereskedést. “Ők fel is vették a kapcsolatot a szervizzel, de aztán közölték, bocsánat, miután én megrendeltem a szerelést, elállnak a garancia érvényesítésétől. A szerelésért kért 200 ezer forintot kifizettem, az autót elhoztam” – meséli olvasónk, aki egyúttal kérdezi: rendben van ez így? Ő fizet 200 ezret, miközben garanciás a kocsi?
Ebben a történetben utólag szabálytalan a kereskedés, ennél azonban gyakoribb probléma, hogy már a meghirdetett autóval sem stimmel valami – olvasható ki az Igazságügyi Minisztérium (IM) által felügyelt fogyasztóvédelmi ellenőrzések tapasztalataiból.
Tavaly robbant a hír, hogy az IM fél éven át tartó vizsgálatot folytat a használtautós kereskedésekkel a fókuszban, eközben pedig egy még soha nem használt fegyvert is bevet: próbavásárlást végeznek inkognitós ellenőrei. Olvasónk konfliktusa éppen ekkor történt, ennél azonban érdekesebb, hogy ennek a gigantikus ellenőrzés-sorozatnak azóta sem láttuk nyomát a nyilvánosságban. Ezért a Vezess most kikérte a konkrét eredményeket.
Illusztráció (Kép: Getty Images)
Nem volt műszaki az ellenőrök által „megvett” kocsin
„A helyszíni vizsgálatok során 186 vállalkozás ellenőrzése történt meg, ezek közül 106 esetben találtak valamilyen kifogást az ellenőrzést végzők” – válaszolta kérdésünkre a minisztérium, amelynek ellenőrei összesen 1857 eladásra kínált használt autót és azok körülményeit vizsgáltak meg.
Talán a legszomorúbb megállapításuk, hogy „480 esetben nem volt egyértelműen azonosítható az ár”, ezen felül 55 eladásra kínált autónál egyáltalán nem volt ár. Vagyis több mint a negyedüknél probléma volt az autók árával, ami ugye meglehetősen fontos része egy-egy meghirdetett terméknek, bármi is az. 33 esetben kifogásolható volt a fogyasztóvédelmi ellenőrzés szerint maga a hirdetés is.
A legjellemzőbb probléma az volt, hogy a gépjárművel kapcsolatosan a hirdetésben foglalt adatok nem egyeztek meg a kereskedésben értékesítésre kerülő gépjármű adataival (pl. motorteljesítmény, kilométeróra állása, kényelmi felszerelések, műszaki állapot)” – közölte a tárca a Vezessel.
De akadt más probléma is. „Jelentősebb mértékű kifogás merült fel azért, mert a kereskedők nem alkalmazták helyesen a szavatosság jogintézményére vonatkozó előírásokat. Az ellenőröknek ugyanis 36 esetben nyújtották tévesen azt a tájékoztatást, hogy egy évnél is rövidebb szavatossági idő vonatkozik a gépjárműre.” Ezen felül adminisztratív problémákat is találtak, 34 helyen a vállalkozás székhelye, illetve a panaszügyintézés helye hiányzott, 20 kereskedésben pedig a békéltető testületekről szóló tájékoztatás.
Nem sült el jól a próbavásárlás sem, legalábbis az egyik kereskedésnek. Azt „tapasztalták például az ellenőrzést végzők, hogy a hirdetésben foglaltakkal ellentétesen, a gépjármű ‘azonnali elvihetőségére’ – többek között műszaki vizsga hiánya okán – nem volt lehetőség”. Magyarul érvényes műszakival hirdettek olyan autót, amin nem volt ilyen. Pechükre éppen az ellenőrök nézték ki maguknak.
Idén nem lesz ilyen akció. De azért ellenőrizhetik a kereskedőket
Kíváncsiak voltunk a friss tapasztalatokra, és arra is, hogy a közeljövőben várható-e hasonló kaliberű ellenőrzés-sorozat. Valamint azzal kapcsolatban is megkérdeztük a minisztériumot, hogy milyen jellemző panaszokat kapnak használtautós kereskedésekről, és ők milyen hibákat tárnak fel általában. Valamint kíváncsiak voltunk rá, hogy mennyi elmarasztaló döntés született ez elmúlt két évben.
Illusztráció (Kép: Getty Images)
Válaszában az IM elárulta, hogy a több hónapos, próbavásárlós akciósorozathoz hasonló nem lesz idén a kereskedőket megcélozva, azonban a fogyasztóvédelmi hatóság például a szavatossággal és jótállással kapcsolatban kontrollállhatja őket. Valamint a beérkező panaszokat is kivizsgálják természetesen. Arról azonban „nem áll rendelkezésünkre információ, hogy az egyes fogyasztóvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatalokhoz mennyi, és milyen tartalmú fogyasztói megkeresés érkezett használtautó-kereskedések tevékenységével kapcsolatosan.”
Mit tehet magától, aki használt autót vásárol?
Általános tanácsként kezdjük a már milliószor elmondott javaslattal: hozzáértő emberrel alaposan át kell vizsgáltatni a kinézett használt autót, ezzel máris szűkíteni lehet a későbbi kellemetlen meglepetések körét.
A vásárlás jogi részével kapcsolatban fontos, hogy ne csak átfussuk a szerződést, hanem egyeztessünk arról az eladóval a szöveg megírása előtt. Mielőtt szokás szerint lerakják elénk az előre, a másik fél számára kedvező módon megfogalmazott adásvételit.
Így védhetőek ki az elutasítási indokok. A vevő ugyanis elsődlegesen kijavítást kérhet, és csak elutasítás esetén léphet tovább az igényérvényesítés lépcsőin” – mondja kérdésünkre Gombolai Éva, a D.A.S. csoportvezető jogásza.
Ha a következő hónapokban mégis elromlik valami az autóban, minden esetben a javítás megkezdése előtt szükséges értesíteni a másik felet, ugyanis a hiba jellege és keletkezési időpontja lényeges. Ekkor azt is lehet jelezni az eladó felé, hogy a késlekedés károkat okozhat, az az ő érdeke is, hogy azok megelőzhetőek legyenek.
“Elutasítás esetén sem szükséges abba beletörődni, de annak megítéléséhez, hogy mekkora sikerkilátással lehet az igényt az eladóval szemben érvényesíteni, általában már ügyvédre lesz szükségünk” – állítja a jogász.
Illusztráció (Kép: Getty Images)
A vevő jogai használt autó vásárlása után
Kezdjük azzal, amikor magánszemély az eladó. Ő jellemzően nem vállal garanciát az autója értékesítésekor, így egy éven át ún. kellékszavatossági igényt lehet a rejtett hibák miatt támasztani az irányába.
“Ez az adásvételkor meglévő, de a vásárló előtt nem ismert olyan hibák miatt érvényesíthető, amire a jármű kora és futásteljesítménye alapján nem kellett számítani. Ezeket a körülményeket a vevőnek kell igazolnia, így a dokumentálás nagyon fontos” – mondja Gombolai Éva, jogász.
Ahogy említettük, a vevő elsődlegesen kijavítást kérhet. Amennyiben az eladó erre nem hajlandó, akkor maga is kijavíttathatja az eladó költségére, vagy második körben árleszállítást kérhet. “Amennyiben a hiba jellege indokolja azt, végső soron el is lehet állni a szerződéstől, azaz a jármű visszaszolgáltatásával és a vételár visszaigénylésével az eredeti állapot helyreállítása zajlik: mintha meg sem vásároltuk volna a járművet. Ez adott esetben egyes költségek elszámolását is jelenti” – állítja a jogász a magánszemélyes adásvételekről.
Ezzel szemben immár két év a szavatosság időtartama a kereskedőtől vásárolt használt járművekre.
A vásárló jogai ugyanazok, mint magánszemély esetén, azzal a különbséggel, hogy itt nincs mód a járműnek a kereskedés költségére történő kijavítására. Ez egy új szabály, így Gombolai Éva szerint kérdéses, hogy miként fog működni a gyakorlatban, “de várható, hogy elzárkózó kereskedés esetén – ha jogos az igényünk – árleszállításként fogjuk tudni azt érvényesíteni”.
