Bár roppant férfias dolog busszal járni, és biztos nem is ciki, de azért autóval mégis jobb bárhová eljutni. Pláne ebben a pusztító hőségben, amikor kellemes 23 fokban, izzadság nélkül autózhatsz. Feltéve, ha minden rendben van a klímáddal. De biztos, hogy minden rendben van vele?
Mi baj lehet?
Klausz József lassan 20 éve foglalkozik klímajavítással, ennyi idő alatt látott már sok csodát. Hozzá általában akkor jönnek a kuncsaftok, amikor már egyáltalán nem, vagy csak nem olyan hatásfokkal dolgozik a klíma, mint ahogy kellene. Az okok sokfélék lehetnek, kezdve azzal, hogy a klímaszezon elején a sofőr rossz gombot nyom meg, és igazából be sem kapcsolja a klímát – ez akármilyen furcsán hangzik, visszatérő probléma, úgy kéthetente biztos befut valaki ilyen, azonnal orvosolható panasszal – de a gáz elillanása mellett elektromos és mechanikai hiba is okozhatja, hogy letérdel a klíma.
Előfordulhat, hogy bár a rendszer zárt, van benne elég gáz, és olaj is, de valami elektromos probléma miatt nem indul a klíma. Volkswageneknél a nyomásgomba hibája jellemző, az Opel, Citroen modelljeinél pedig az elektronika, főleg a mágnestekercsek szoktak meghibásodni. Fordoknál pedig a hűtőventilátor hibája tilthatja le a klíma működését.
Csak fel kell tölteni gázzal, és már jó is lesz
Na, ennek a szövegnek nem kell bedőlni, ha használt autót vásárolsz. 20 éves kor fölött már a legtöbb autó kílmája úgy működik, mint egy időzített bomba, amin a rendszer feltöltése közel nem biztos, hogy segít. A leürült rendszerbe kerülő levegőtől, a bene maradó klíma olaj a levegővel érintkezve savassá válhat , ami a szerkezeti elemek porózusságához vezethet. Simán előfordulhat, hogy egy lelkiismeretesen rendbetett öreg klíma a szerviz után hetekkel újra meghibásodik, csak éppen ezúttal máshol. A tulajnak pedig ezt nehéz megmagyarázni, így a legtöbb helyen nem is vállalnak ilyen öreg autókat. Pláne azok okozhatnak sok meglepetést, amelyek nem csak gyengélkednek, hanem már teljesen elszökött belőlük a gáz.
Lassú romlás
Ellentétben a hűtőszekrényben lévő, zárt rendszertől, az autóklíma nem egy örök darab. Ez évről évre veszít valamennyit a teljesítményéből, – szökik belőle a gáz – van, amelyik többet, van, amelyik kevesebbet enged, de mindegyik enged valamennyit. Nagy a szórás, a minimálistól az évi 10-20 százalékos veszteségig bármi előfordulhat, és ez nem hiba, hanem ez szerepel a gyári specifikációban.
Emellett az autószerelők is elősegíthetik a klímarendszer idő előtti pusztulását azzal, ha az autóban javítást végezve csak lazán félrehajtják a klímacsöveket a helyükről, amik később menet közben más alkatrészhez érve kidörzsölődhetnek annyira, hogy a 15-21 bar-os nyomású olaj-gáz keverék végül utat talál magának a külvilágba.
A korai diagnózis megmenthet a komoly kiadásoktól
A fogorvoshoz hasonlóan kílmáshoz se akkor menj, amikor már nagy a baj, hanem amikor még a karbantartás is elég. Pár ml olaj meg tudja menteni a kompresszort, ami ha elromlik, fájdalmas kiadást jelenhet. Ha érezhetően és gyorsan romlik a klíma hatásfoka, akkor időben érdemes beugrani a klímáshoz, ne várjuk meg, míg teljesen leürül a rendszer. A komoly szivárgást az eresztő gumicsónakhoz hasonló hang, vagy az árulkodó olajfolt buktathatja le – a csöveken, csatlakozásoknál, vagy a hőcserélőn érdemes olajfoltot keresni – de a sunyi mikrorepedések sem maradhatnak rejtve a szakember elől, csak macerásabb a felkutatásuk.
Ha szabad szemmel elsőre nem látszik, akkor műszerrel is meg lehet keresni a szivárgást, ami jó kábítószerkereső kutya módjára kiszagolja a gázt, vagy UV fényben fluoreszkáló festékkel az olajat is meg lehet festeni, amit aztán könnyű észrevenni. 500-1000 kilométer után már kiszúrható a minimális szivárgás is.
Figyelmeztető jel lehet a műszerfal alól jövő szörcsögő hang is, ami a leürülés határán álló rendszer utolsó segélykiáltása. Ilyenkor még lehet, hogy nem sokat érezni a hibából, de bölcs dolog nem tovább feszíteni a húrt, mert innen még nagyobb kiadás nélkül menthető a rendszer.
Mitől büdös?
A komolyabb műszaki hibák mellett lehetnek más, de szintén zavaró bajai is a klímának. A klímarendszer belsejében, a levegőcsövek kanyarulataiban, illetve a hőcserélő felületén mindenféle ronda gombák – jellemzően penészgombák – és baktériumok telepedhetnek meg. Ezeken a helyeken általában sötét van, a radiátor felületén lecsapódó párából van nedvesség, és általában a hőmérséklet is kedvező ahhoz, hogy ezek az élőlények elszaporodjanak a kárpitok alatt.
Mivel lehet házilag tisztítani a klímarendszert?
A szakember szerint sehogy. Bár korábban már mi is kipróbáltuk a háztáji, palackos klímatisztítót, – még úgy is tűnt, hogy sikerrel elűzte a szellőzőrostélyokból előbúvó bűzt – de ez legfeljebb tüneti kezelés, mintha fürdés helyett csak dezodort locsolnánk magunkra. Egy ideig tényleg kellemes illatú lesz a beltér, de a mélyben minden marad a régiben.
Míg ez előbbi ártalmatlan eljárás, addig a hosszú, vékony csövön a rendszer mélyébe fecskendezett fertőtlenítőhabtól már óva int a klímás, mert ezzel már kárt is okozhatunk a szellőzőrendszerben. Nyilván egy régi, faék egyszerűségű autóban sok mindent nem ronthatunk el, de a modern autók szellőzőrendszere már ezernyi szenzorral, különféle kényes elektronikával van tele, aminek kifejezetten rosszat tesz az amúgy nemkívánatos mikroorganizmusok elpusztítására kifejlesztett, barátságtalan vegyianyag. Emellett még a légcsövekben lévő szivacsillesztéseket is megmarhatja, ami szintén okozhat kellemetlenséget.
Nagyon nem kell nekikeseredni, mert az ózonos fertőtlenítés javíthat a helyzeten. Ehhez legalább 3,5 g /óra fölötti ózontermelésre alkalmas gépet kell használni, hogy tényleg hatékony legyen az ördögűzés és praktikusan nem a legnagyobb kánikulában kell bevetni ezt az eszközt. Persze a végső, száz százalékos megoldást csak a rendszer szétszedése, és mechanikai, vegyi megtisztítása jelenti.
Trükkök, tippek
Sokan ajánlják, hogy használjuk télen is a klímát. Ugyan nem feltétlenül szükséges, de valóban lehet haszna, ha hetente, kéthetente a nyári szezonon kívül is bekapcsoljuk pár percre a klímát. Használaton kívül a rendszerben lévő gáz és olaj keveréke szétválhat, az olaj a mélyebben fekvő részekre, a gáz a magasabban lévőkre gyűlik. Ha ez hosszabb ideig így marad, a tömítések összeszáradhatnak, és az így keletkező mikroréseken át már el tud illanni a gáz, így az időszakos átforgatás valóban hasznos lehet, hogy a hűtőközeg végigkenje a csöveket, tömítéseket.
Klímabüdösödés ellen általában azt javasolják, hogy mielőtt hazaérünk és leállítjuk az autót, kapcsoljuk ki a klímát, hogy legyen ideje visszamelegedni az evaporátor-nak nevezett hőcserélőnek és ne csapódjon le rajta a levegő páratartalma. Nem biztos, hogy ez mindig elég, de van ennél jobb megoldás is arra, hogy a lecsapódott vizet eltüntessük az autóból.
Ha hazaérsz, állítsd le a klímát, kapcsold be a fűtést és a ventilátort maximumra állítva járasd pár percig még az autót, ez néhány perc alatt leszárít mindent, pláne, ha közben az ajtókat is kinyitod. Ha ezt hetente egyszer megcsinálod, jó eséllyel megúszod a büdösödést.
Mivel segíthetsz be a klímának?
Nem kell sok tudomány ahhoz, hogy ha árnyékban parkolják le az autót, akkor 10-20 fokkal is alacsonyabb lesz a kabin levegőjének hőmérséklete. A klímának ugyan mindegy, hogy 50, vagy 30 fokról hűti-e le az autód, de neked nem.
Mivel a melegedést az autó színe mellett – akár 6-8 fok különbség is lehet a fekete és fehér színű autó utasterének hőmérséklete között – az ablakfelületek mérete is befolyásolja, sokat segíthetünk magunkon, ha a szélvédőt hővisszaverő árnyékolóval borítjuk napsütötte parkolóban állva. Nem csak kevésbé melegszik így át az utastér, hanem a belső műanyagjai és a kijelzők is hálásak lesznek, ha nem éri őket a Nap pusztító sugárzása. Meg a kormányt is jobb megfogni, ha nem 70 fokos a napsugárzástól.
Mitől lesz meleg az autóban?
Az, hogy egy autó jobban vagy kevésbé melegszik fel belül, az elsősorban nem a fényezés színétől függ. Sokkal fontosabb tényező az üvegfelületek nagysága és az, milyen szögben süt be rajta a nap. Ezért melegszenek jobban a hatalmas, lapos szögben álló szélvédőjű sportkocsik. Itt az ablakok úgy működnek, mint egy üvegház: a rövidhullámú napsugarakat átengedik, azok felmelegítik a jellemzően fekete műszerfalat, kárpitot, és az ebből keletkező hosszúhullámú hősugárzás már nem jut át az üvegen, hanem odabent reked.
Mivel tehetsz jót a klímádnak?
Optimális esetben, ha nincs vele probléma, a gyári elírások szerint 4 év vagy 120 ezer km után érdemes a klímát először ellenőriztetni. Garanciális szerviznél nem szoktak ezzel foglalkozni, pedig kellene. Az élettartam növeléséhez a rendszeres karbantartás a legjobb módszer, rendszeresen frissíteni kell a gázt, olajat a rendszerben.
Szintén hasznos a pollenszűrő cseréje. Nem kell feltétlenül drága, gyári darabot vásárolni sokkal fontosabb az, hogy legalább évente cseréljük ki. Többet ér a minőségnél a helyes beszerelés és a gyakori csere.
A szakmai segítséget, infókat az Autóklíma Újpest adta a cikkhez.