A közlekedési balesetek bírósági utóéletet bemutató sorozatunkban általában egyszerű, rövid úton befejezésig jutó esetek szerepelnek, ám a mostani történet több részből állt össze, ugyanis a gyalogost elgázoló autós nem nyugodott bele az ítéletbe, úgy gondolta, harcolni fog az igazáért, mert szerinte tehetetlen és így vétlen volt a balesetben.
Nem ment a zebráig a gyalogos
Kálmán 2017 tavaszán, egy áprilisi reggelen igyekezett munkába Ford Focusával az egyik dunántúli nagyváros osztott pályás, kétszer kétsávos főútján, ahonnan az egyik kereszteződésben balra kellett fordulnia, hogy folytassa az útját. A kanyarodás nem fejeződött be, ugyanis hirtelen az autó elé került egy gyalogos.
A férfi annak rendje és módja szerint behúzódott a belső sávba, az azokat forgalmi elválasztó terelőszigetig, majd a kanyarodás megkezdése előtt újra megállt, hogy tájékozódjon a forgalmi viszonyokról, jobbra, majd előre nézett, majd elindult.
Sajnos vannak olyan gyalogosok, akik a kijelölt átkelő helyett bármilyen úton ott akarnak átkelni, ahol számukra a legkényelmesebb, legrövidebb, Ilona is közéjük tartozott, ugyanis a szűk 100 méterrel arrébb található zebra helyett ott, a kereszteződésben akart átsietni az úton.
Illusztráció (Getty Images)
El is indult, és miközben Kálmán épp előre és a másik oldalra nézett, a jobbról érkező nő már a két sávot elválasztó vonalig ért, alig 3,5 méterre volt az autótól. Amikor a férfi elindult, hogy végrehajtsa a kanyarodást, a Ford lökhárítója elérte Ilona bal lábát, a kb. 5 km/órás sebességgel történt gázolásban a hölgy elesett, a bokája eltörött. Ilona 8 napon túl – ténylegesen 4 hónap alatt – gyógyuló sérülést szenvedett.
200 ezer forintba, fél év eltiltásba fájt a figyelmetlenség
Kálmánnak a bíróság előtt kellett felelnie, és a KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontja, azaz az általános baleset-elhárítási kötelezettség megszegését rótta fel, az ítélet szerint a férfi nem kellő figyelemmel és körültekintéssel kezdte meg a kanyarodást, 0,8 másodperces észlelési késedelme miatt ütötte el az előtte áthaladó gyalogost. Kálmánt az első fokon eljáró járásbíróság közúti baleset gondatlan okozásának vétségében bűnösnek mondta ki, 200 000 Ft pénzbüntetést és 6 hónap járművezetéstől eltiltást kapott.
Más esetek itt érnek véget, ám ezúttal Kálmán és az ügyben őt képviselő dr. Janklovics Adám közlekedési ügyekre szakosodott ügyvéd fellebbezést jelentett be a határozat ellen. A jogász úgy vélte, hogy anyagi jogszabálysértés történt, azaz a bíróság nem megfelelően értelmezte és alkalmazta a jogot – Kálmán felmentéséért folyamodtak.
Sovány alap az elítélésre
Janklovics ügyvéd érvelése szerint a bíróság nem értékelte az adott forgalmi helyzet minden közlekedésjogi vonatkozását, nem tulajdonított jelentőséget a Kálmánt megillető elsőbbségi jognak, valamint a sértett, Ilona közlekedési szabályszegésének, holott a baleset oka kizárólag ez utóbbi volt.
Illusztráció (Getty Images)
„Kifogásoltuk, hogy a bíróság a bűnösség megállapítását kizárólag a KRESZ általános baleset-elhárítási kötelezettség elmulasztására alapította, mert ügyfelem terhére konkrét közlekedési szabályszegést nem tudtak megállapítani. A bíróság pusztán a 0,8 másodperces észlelési késedelmet rótta a terhére, de önmagában ez a késedelem a büntetőjogi felelősséget nem alapozhatja meg – ezt két korábbi, a Bírósági Határozatokban közzétett eseti döntés is alátámasztotta” – magyarázta a jogász.
A vádhatóság, azaz az ügyészség alaptalannak tartotta a fellebbezés indoklását, a határozat hatályban tartását indítványozta, ugyanis szerintük a közúti baleset okozásáért fennálló felelősséget akkor is vizsgálni kell, ha csupán baleset-elhárítási kötelezettség mulasztása merül fel, Kálmán pedig kizárólag azért nem észlelte kellő időben a kereszteződésben áthaladó Ilonát, mert a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztotta. Következett tehát a másodfok az illetékes megyei törvényszéken.
Nem is számíthatott a gyalogosra
Az ügyvéd a másodfokú bíróság előtt is fenntartotta érvelését, kiemelve, hogy a 0,8 másodperces észlelési késedelem igen rövid időtartam, a műszaki szakértői gyakorlat ezt többnyire az észlelés reálisan elvárható időigényeként ismeri el. Az adott forgalmi helyzetben Kálmánnak koncentrált figyelmet kellett kifejtenie, jobbról érkezőkre, különösen gyalogosra reálisan nem kellett számítania. Ennek alapján az említett csekély késedelem nem felróható, ezért védencét büntetőjogi felelősség sem terhelheti.
Az ügyészség is fenntartotta korábbi álláspontját, a védő érvelését vitatta, a bíróság pedig helyben hagyta a korábbi ítéletet, ami így végül jogerőre emelkedett.
A legfelsőbb fórumig mentek
Kálmánék ezt nem fogadták el, Janklovics Ádám ügyvéd felülvizsgálati eljárást kezdeményezett, melynek keretében már a bírósági hierarchia csúcsának számító, a jogegység felett őrködő Kúria tekintette át az előzményeket, majd hozta meg a döntését.
A Kúriáig mentek (Fotó: Getty Images)
Itt megtörtént a kívánt fordulat, a Kúria kimondta, hogy anyagi jogszabályt sértett az eljáró bíróság, amikor Kálmán bűnösségét megállapította, ugyanis a közlekedési baleset körülményeinek büntetőjogi értékelése során minden résztvevő magatartását vizsgálni kell, majd abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy ki és milyen közlekedési szabályszegéssel idézte elő a helyzetet. Csak így tisztázható, hogy a veszélyhelyzet elhárítható volt-e, erre kinek és milyen módon volt reális lehetősége. A büntetőjogi felelősség kérdése csak az adott közlekedési helyzet átfogó elemzése alapján, az arra irányadó minden rendelkezés együttes vizsgálata alapján dönthető el.
A közúti baleset okozásának vétségét az követi el, aki a közúti közlekedés szabályainak – szándékos vagy gondatlan – megszegésével másnak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz. A Kúria rámutatott, hogy a KRESZ alapján mindenki „köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon”, de ez tulajdonképpen bármilyen közlekedési szabályszegésre ráhúzható, így a büntetőjogi felelősség csak valamely speciális közlekedési szabály megsértése mellett értelmezhető.
Az első bíróság nem végzett jó munkát
Az adott esetben az elsőfokú bíróság indokolatlanul mellőzte a gyalogos közlekedési szabályszegését, az ítéletet ezért kizárólag az észlelési késedelemre alapozta, pedig az elsőfokú ítéletben is szerepelt, hogy Ilona elismerten nem használta a közeli gyalogos-átkelőhelyet, hanem a kialakított korlátot megkerülve, az úttesten szabálytalanul ment át.
Kálmán az osztott pályás úttestet elválasztó terelőszigetnél megállt, balra kanyarodási szándékát jelezte, így elfoglalt helyzete miatt ő, és nem a szabálytalanul áthaladó gyalogos volt elsőbbségi helyzetben, vagyis Ilona közlekedési szabálytalansága indította el a balesethez vezető folyamatot. A férfinak 0,8 másodperc állt a rendelkezésére, hogy a gépkocsija előtt szabálytalanul és váratlanul felbukkanó gyalogost észlelve megálljon, de a szabályosan balra kanyarodó, ezért koncentráltan a forgalmat figyelő vezetőnek nem róható fel az 1 másodperc töredékét jelentő késedelem. Az általános baleset-elhárítási kötelezettség csak a reálisan teljesíthető esetben kérhető számon.
Keserédes felmentés
A Kúria a fentiek alapján a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, a megtámadott első- és másodfokú határozatot megváltoztatta, majd maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot: Kálmánt bűncselekmény hiányában felmentette a közúti baleset gondatlan okozásának vádja alól felmentette, a pénzbüntetést és a bűnügyi költség címén a vétlennek bizonyult autósnak által befizetett pénz visszatérítéséről rendelkezett.
Kálmán igaza, ártatlansága végül bebizonyosodott, ami számára elégtételt – az ügyvédnek szakmai sikert – jelentett, ám nem volt maradéktalan az öröm, ugyanis a történet mintegy öt évet ölelt fel, és önmagában a büntetőeljárás ténye is komoly terhet, stresszt jelentett a férfinak és családjának.
A nyomozási szakasz egy évet tett ki, négyszer hallgatták ki, az elsőfokú bíróságon szintén négyszer kellett megjelenni, a másodfokot jelentő illetékes törvényszéken, majd később a Kúrián pedig egy-egy tárgyalási alkalom volt, arról nem is beszélve, hogy az igazságügyi szakértők bevonása miatt a bűnügyi költség 1,5 millió Ft-ra rúgott, mely Kálmánnak kellett megfizetnie, az összeget pedig csak a felmentést követően kapta vissza.
Magyar valóság
A jogi, bírósági ügyeket feldolgozó sorozatunkban megjelent cikkek mind valós, Magyarországon megtörtént eseteket dolgoznak fel, a helyszíneket, időpontokat, az érintettek személyes adatait azonban általában – részben vagy teljesen – megváltoztatjuk.
