Az elmúlt évtizedek gazdag termésében turkáló visszatekintő rovatunkban az MTI adatbázisára támaszkodva nézzük át az elmúlt 10-20-30 év érdekes híreit, beszámolóit. Az aktuális év azonos időszakából merítünk, és válogatjuk ki az újraközlésre érdemes anyagokat.
1993 – Kelendő a szerencsés rendszám
Lapjelentések szerint hosszú sorokban kígyóznak a babonás motorosok Hai Phong észak-vietnámi kikötővárosban és magasabb árat is hajlandók fizetni, csak hogy „szerencsés számú” rendszámtáblához jussanak.
Mint a Reuter helyi lapokat idéz, sokan azt hiszik, hogy szerencsés az a rendszámtábla, amelyen a számok összege kilencet vagy nyolcat tesz ki.
A városi hatóságok pedig éppen azzal a céllal rendelték el a rendszámtáblák hivatalos árusítását, hogy felszámolják az úgynevezett szerencsés rendszámtáblákkal folyó kereskedelmet, vagy elejét vegyék a hivatalos személyek megvesztegetésének.
Kelendő volt a szerencsét hozó rendszám 1993-ban. Fotó: Andia/Universal Images Group/Getty Images
A valóságban azonban az a helyzet, hogy a motoros által választott (tehát szerencsés) rendszámtábla ára legalább tízszerese annak, amit a találomra eladott tábláért fizetnek ki. Motorkerékpár esetében a „szerencsés számú” tábláért 10-40 dollárt (16-28 ezer forint mai árfolyamon), autó esetében pedig 20-50 dollárt (25-35 ezer forint) is fizetnek. Az új rendszer első hónapjában 54 autótulajdonos és 466 motorbiciklis vásárolt maga választotta – tehát szerencsés – rendszámtáblát.
2003 – Világújdonság a magától parkoló hibrid Toyota
Tokió, 2003. szeptember 1., hétfő (MTI) – A világon elsőként mutatták be Tokióban azt a Toyota autót, amely az autóvezető beavatkozása nélkül tud leparkolni.
Az új benzin- és elektromos üzemelésű Prius modellt hétfőn mutatták be és a Toyota elnöke, Cso Fudzsio meglepetést keltett a bemutatón, amikor a vezetőülésen feltartott kezekkel jelezte: nincs szükség kormányzásra ahhoz, hogy a Priusszal két autó közé beálljon. – A fékre sem kellett lépnem – mondta az elnök a szenzorokkal és elektronikus kormányvezérlővel ellátott új típusról.
Az új Prius modell elődjéhez képest emellett olcsóbb és üzemanyag-takarékosabb is. Japánban 18,430 dollárnak megfelelő áron (2,15 millió jenért) értékesítik az autót az előző Prius 2,18 millió jenes árával szemben. Az intelligens parkolási rendszerrel ellátott autóért további 230 ezer jent kell fizetni.
A General Motors és a Ford Motor az idén kíván előállni első „hibrid”, benzinnel és árammal működő autójával. A Toyota az új Priusból 2004-ben világszerte 28 ezer autót akar értékesíteni, ami
duplája az elmúlt két évben évente eladott Prius kocsinak. Az alaptípusból annak 1997. évi bevezetése óta összesen 120 ezret adtak el.
A Toyota gyártási tervében a környezetbarát autókból évi 300 ezer előállítása szerepel 2005-ben és 2006-ban.
A Vezess fennállásának első éveiben járt 2003-ban, de már akkor is a legnagyobb online lapok között meghívást kapott a hírben szereplő Toyota Prius nemzetközi menetpróbájára. Kollégánk, Szörényi András már akkor is a csapatot erősítette, és első kézből szerzett tapasztalatokat a nagy újításokat hozó típussal.
„530 szabadalmat jelentett be a Toyota az új Prius hibrid hajtásláncára. A Prius műszaki fejlettsége jóval megelőzi a korát, de olyan egyszerűen vezethető, mint bármely hétköznapi autó, és ára talán alacsonyabb lesz elődjénél.
A Prius formailag, műszakilag és menetteljesítményeit nézve is korszakos előrelépés az előző generációhoz képest, pedig a korábbi modell is high-tech volt a javából. Az átlagfogyasztás 5,1-ről 4,3 literre esett, az autó százra gyorsulásához 13,4 másodperc helyett elég 10,9, de a legtöbb vásárlónál ez nem sokat nyom a latba, ha egy autó olyan külsejű, mint az előd. A magas és keskeny, lépcsőshátú hibrid autóból egy szinte elegáns ferdehátú vált, amelyre jó ránézni.”
2013 – Fejbe lát a prototípus
Agyhullámai alapján ismeri fel a sofőrt az az új biztonsági rendszer, amelyet autólopás ellen fejlesztettek ki japán kutatók.
A jelszó, a szem szivárványhártyája vagy az ujjlenyomat „leolvasása” egyszeri azonosítást jelent, ha épületbe vagy weboldalra kívánják beléptetni a látogatót. Az autókat azonban menet közben is el lehet rabolni, ezért szükséges a sofőr azonosságának
folyamatos megfigyelése.
A japán Tottori Egyetem Nakanisi Iszao villamosmérnök vezette kutatócsoportja olyan rendszert fejlesztett ki, amely pénzt vagy nagy értéket szállító, illetve tömegközlekedési járművek vezetőinek
agyi elektromos hullámait méri. A sofőr olyan szerkezetet visel a fején, amelynek érzékelői folyamatosan mérik a sofőr agyhullámait (eletroenkefalogram, EEG). Ha nem a várt hullámokat érzékeli a műszer, akkor biztonságosan megállítja az autót – tudósít a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál az International Journal of Biometrics című szaklap következő számában megjelenő tanulmányról.
Az EEG-hullámokat a sofőr előre rögzített agyi jeleihez hasonlítja a készülék. Ezeket előzetesen átlagos, normális körülmények között, nyitott szemmel végzett vezetés közben vették fel. A hullámokat a bűnöző nem tudja hamisítani, mivel az agyban, akaratlanul keletkeznek – hangsúlyozták a kutatók.
A rendszer arra is alkalmas, hogy felismerje, ha a sofőr alkoholt vagy drogot fogyasztott, mivel ilyenkor agya eltérő hullámokat bocsát ki.
