A Chippewa-tavon (USA) úszkál már jó ideje egy méretes, lebegő tőzegláp, amelyet a helyiek nemes egyszerűséggel csak odébb tessékelnek, ha útban van. Ezt évente legalább egyszer megteszik, amikor a láp akadályozza a csónakok által használt útvonalakat.
A környéken élők ilyenkor nekitámasztják a csónakok orrát a szigetnek és adnak egy kis gázt.
Mi az az úszóláp?
A láp növényzetét nagyrészt nád, sás, gyékény alkotja, mely növényeknek erős, jól sarjadó gyökérzete van. Ez a gyökérrendszer az évről évre termelődő és elszáradó növényi részeket megköti és behálózza, egy vízen lebegő, korhadó növénytakarót hozva létre. Ilyen módon a vízben lebegő szerves és ásványi eredetű tápanyagokat előbb növényi anyagokká, majd lebegő, korhadó, lassan érő úszóláptalajjá, lebegő tőzeggé alakítja a gyökérzet, és hosszú időre kivonja a tápanyagkörforgásból. A lebegő gyepszőnyeg gyökérrendszere nem rögzül a folyó medréhez, így a növényszőnyeg egészen nagy darabja is megváltoztathatja helyét a víz áramlási viszonyainak módosulása miatt.
Óhatatlanul is az 1988-as Legényanya jutott eszünkbe erről a mozzanatról, amelyben a falu Bélái a kocsmát próbálták meg eltolni, mert rossz helyen volt. Nekik nem annyira sikerült, de ott ugyebár a jelenet mögöttes tartalma számít igazán.
