Hagyományos formájukban kifújt a nagy autókiállításoknak Európában, de amíg még van valami hasonló, addig lelkesen megyek. Hamvas Tamással a Vezesstől idén én jártam a nagyközönséget szeptember 5-10. között váró IAA-n, ami az eddigi nagy németországi autószalon helyébe lépett.
1897-ben Berlinben volt az első IAA, avagy Internationale Automobil Ausstellung. A Benz és a Daimler adta a kiállítók felét, az elegáns Bristol Hotelben jól elfért a négy cég összesen nyolc motorizált hintója. A kezdetleges automobilokban még az utasokat sem védte tető, később már csak a sofőrnek kellett a széllel, az esővel és a hóval dacolnia. Az utastér befedése után, 1910 körül jelentek meg a limuzinok, a név eredetileg a vezető felett is zárt karosszériás autókra vonatkozott.
Mobilitási kiállítás: autó mellé bicikli
1951-től egészen 2019-ig Frankfurtban élt tovább a német és a globális autóipar parádéja. A szalon látogatottsága 950 ezer fő körül volt a legjobb években, ám 2019-re 560 ezerre csökkent, bár ez még mindig hatalmas embertömeg.
Négy éve a rendező VDA, a német autóipari szövetség szerződése lejárt a helyszínnel. Ideje volt új élettel megtölteni a seregszemlét, amely gigantomán kiállítási területeken és brutális kiállítói díjakkal működött.
Több német nagyváros pályázott a rendezésre, végül München nyert. Fájó bukta volt a Majna-menti pénzügyi központnak az IAA elköltözése, hiába vannak más komoly rendezvények is a Frankfurti am Main-i vásárterületen, köztük a könyvvásár. A szállodások, a taxisok, a kiállításon dolgozó vendéglátók és a standépítők megérzik forgalmukon a váltást.
2021-ben Münchenben még a koronavírus-járvány árnyékában éledt újjá a rendezvény, hangsúlyozottan mobilitási kiállításként. A név idén is maradt IAA Mobility, így kevésbé feltűnő, hogy az autómárkák helyét többek között biciklik, utastéri kijelzők és elektromos töltőberendezések gyártói vették át a 38 országból érkező, majdnem 750 kiállító között.
Hiányzó britek, japánok, koreaiak
Maga a vásárterület, a Neue Messe München az autóipari szakembereknek és az újságíróknak szóló IAA Summit helyszíne. A tényleges autókiállítás a bajor főváros több pontján van, szabadtéren. Az autógyártók nem aprózták el a jelenlétet, a Mercedes-Benz egyenesen a korábbi bajor uralkodócsalád székhelyére, a Münchner Residenz egyik udvarába települt, egykori hercegek, választófejedelmek és királyok otthonába. A Bajor Ottó magyar királyt és Sissi császárnét adó Wittelsbach-ház nemzedékei négy évszázadon át, egészen 1918-ig lakták a pazar palotaegyüttest.
Néhány autógyártó igyekezete nem sokat szépít azon, hogy a dél-koreai márkák közül egy sem állított ki, távol maradtak a kiállítástól a brit, a japán és a zömmel az amerikai autógyártók, köztük az Európában érdekelt Ford is. Nem állított ki a Stellantis-konszern olasz (Alfa, Ferrari, FIAT) és francia ága (Citroën, Peugeot) sem. Itt volt viszont az elektromos autókat gyártó Lucid és minimális jelenléttel ugyan, de a Tesla is, a megújult Model 3 bemutatására.
Sok a kínai kiállító
Idén a kínai autógyártók jelenléte a legérdekesebb téma az IAA-n, Hamvas Tamás kollégám nemsokára részletesen ír majd a kínai invázió szereplőiről. A futóbalesete nyomán kalózszerű szemtakaróval érkező Olaf Scholz kihagyta a diktatúra autógyártóinak standjait, a német külügyminiszter, Annalena Baerbock viszont tiszteletét tette a BYD-nél.
Olyan autókat is láttam kínai standon, amiket talán elhozni is kár volt Európába, ha nem féláron adják őket a konkurensekhez képest, de egészen mutatós és komolynak ható autók is érkeztek.
Itt volt a Magyarországon akkucsere-állomásokat összeszerelő Nio is, amely bemutatta azt a kombit, ami Ötös és Touring, mégsem BMW. A Nio ET5 Touring egy 4,8 méter hosszú, 1,95 méter széles és 1,5 méter magas villanyautó.
Mélyre húzott orrával teljesen autószerű jelenség, a részleges önvezetésre előkészített modellben lidar és összesen 33 érzékelő dolgozik az autó környezetének észlelésében. A süllyesztett kilincsek légellenállás-csökkentő hatása inkább elméleti. A 75 és 100 kilowattórás akkuval kapható kombi a nagyobbikkal 500 km WLTP-szerint mért hatótávot ígér.
Két motorja 489 lóerőt ad le sport üzemmódban, 700 Nm nyomatékmaximummal. A gyorsulás 100-ra 4,0 mp. 130 kW-tal az egyenáramú villámtöltés csúcsértéke elmarad az élmezőnytől, de vállalható. Az autó bérelt akkuval használható vagy megvásárolható az akkupakkal együtt is.
Utóbbi esetben alapára Németországban 60 000 euró, 23,6 millió Ft a kisebbik akkuval és nagyjából 3,5 millió forinttal több a nagyobbikkal. Értelemszerűen az akkucsere csak a bérelt akksis autókkal működik, mert ki akarná a saját megóvott akkuját egy ki tudja hányszor villámtöltéssel terhelt másikra cseréli.
Két év múlva csak elektromos új Opelek jönnek
Ennél közelebb van a magyar piachoz egy másik villanykombi, amely az elektromos Opel Astrából készült és év végén jelenhet meg hazánkban. A vásárterületen az Opel standján viszont nem ez az autó ált, hanem a sokkal izgalmasabb külsejű Experimental.
A tanulmányautón nincsenek króm díszítőelemek, helyette az első fedél közepén és az embléma alatt a belülről megvilágított fényívek díszítik. Elöl légfüggöny teszi áramvonalasabbá a kocsit a kerékjárati légörvények lecsendesítésével. A külső tükröket a második tetőoszlopba belesimuló, 180 fokos látószögű kamerák helyettesítik. Az autó farán is megtaláljuk az iránytűmotívumot, ami ott pirosan világít. Sajnos a koncepcióautóról semmilyen kézzelfogható adatot nem adott ki az Opel, azt sem tudjuk, van-e hajtása és mekkorák a méretei.
Volt náluk más konkrétum elég. 2024-re minden Opelből lesz akkumulátoros villanyautó-verzió, ami jó dolog, mert bővíti a választékot és akinek pont ez passzol az életviteléhez és a pénztárcájához, az ilyet is vehet. 2025-től azonban kizárólag akkumulátoros villanyautókat mutat be az Opel, tehát az érkező új típusok és a mostaniakat leváltó modellek csak elektromos hajtást kaphatnak.
2028-tól a márka kizárólag elektromos autókat tervez értékesíteni az EU-szabályozás és az emissziós büntetőadók következményeként. Számomra kérdéses, mi lesz a hazai autóállományban vezető márkával, ha tényleg ez valósul meg és az ügyfeleiknek esetleg mégsem 100 százaléka kíván elektromos autót venni.
Natalie Portman a színpadon
Ha más formában és takaréklángon is, azért volt mit látni Münchenben. Az egyik nagy esemény Natalie Portman szereplése az IAA-n. A színész-rendezőt sikerült megnyerni egy pódiumbeszélgetésre a kiállításon, ami azonban meglehetősen sablonosra sikerült.
Többek között a megfizethető mobilitáshoz való egyenlő hozzáférésről és arról beszélt, hogy zsidó család sarjaként arra nevelték, emelje fel a hangját, ha igazságtalanságot észlel. A 9 éves kora óta vegetáriánus sztár arról is szót ejtett, mennyire jó, amikor létezik valahol vasúthálózat és városi tömegközlekedés, amikor egy polgármester száműzi az autókat a város belső területeiről, amikor egy településen lehet sétálni és biciklizni, mert a levegőminőség megengedi. Los Angeles-ből nézve felértékelődnek ezek a nekünk természetes tényezők.
Natalie Portman édesanyja – közelebbről nem részletezett típusú – Oldsmobile-ján tanult meg vezetni, első saját autója egy Toyota Prius volt, 21 éves korában. Arra a kérdésre, hogy mostani Teslájában volt-e hatótávparája, kitérő választ adott azzal, hogy izgulni néha izgult, de Kaliforniában adott a jól kiépített Supercharger-hálózat. Szokatlan volt, amikor a pódiumbeszélgetés során a Teslák fingófunkcióját dicsérte, bár a külső hangszóróval kifelé is sugározható szellentéshangok szerintem is mókásak.
Helikopterezés taxiárban
Autóbuziként engem a vasúttól a repülésig a közlekedés más eszközei is megfognak, ezért ragadtam le a Schaeffler autóipari beszállító standján. A Continental főrészvényesénél számomra a pilóta nélküli, súlytakarékos villanyhelikopter volt a fő látványosság.
Szénszálerősítésű műanyagból épül fel, váza, külső borítása és belső tere is a könnyű és szilárd anyagból készült. Egyetlen ülőhely vagy raktér lehet benne, mert előbb a tehertaxi lesz használható a gyártó tervei szerint. 2025-től szállíthat csomagokat és 2028-tól utasokat az önvezető helikoptertaxi.
Koaxiális rotorja van, két villanymotor forgatja a két rotort, ami tulajdonképpen a helikopter szárnya. Többek között a villamos gépeket gyártja hozzá a Schaeffler. Mindössze 52 kW (71 LE) a két motor összteljesítménye, tehát 26+26 kW elég a repüléshez az alkalmatosságnak.
Redundáns elemek biztosítják a többszörös túlbiztosítást a motorokkal. Az alsó villanymotor mozgatja a felső rotort, a felül lévő motor az alsót. Stabilizáló farokrotorra az egymással ellentétes irányban forgó főrotorok miatt nincs szükség. Az akku és a két motor is léghűtéses, a töltés pedig induktív. A helikopter rárepül a töltőfelületre az alul lévő akkuval.
Egyelőre nincs légkondicionálás az együléses utastérben, de az önrepülő villanyhelikopter forgalomba állásakor már természetesen lesz. A háttámla mögötti rakodóhelyre befér egy közepes méretű hátizsák.
A legmeglepőbb az volt benne, hogy fejlesztői szerint használata nem lesz drágább a közúti taxizásnál. Elsősorban gazdag metropoliszokban lehet rá ügyféligény, de az 50 km hatótáv az én fejemben sehogy nem fér össze az egyik célpiacként megjelölt Los Angeles-szel, mert ott nagyok a távolságok és az akkumulátoros helikopter összesen tud ennyit repülni, amiből lejön az utasért megtett út is. De forgalomba állásáig még fejlődhet az akkutechnika.
Billenőplatós kerékpár. Mi van?
A kerékpárok között is előretörőben van az elektromos hajtás. A müncheni mobilitási kiállításon találkoztunk olyan közlekedési eszközzel, amit bicikliként egyre nehezebb értelmezni, mert majdnem egy FIAT Seicento helyét foglalja el a városok zsúfolt közös teréből.
Bár pedál van rajta és a rajta tekerőt ugyanúgy éri az eső és a hó, na meg simogatja a szél és a napsütés, mint egy valódi kerékpárost, a háromkerekű, billenőplatós villanybicikli kevéssé hat kerékpárnak. Gyártója szerint ez is egy megoldás a csomagszállításon belül a házhoz szállítás végső szakaszára, az utolsó mérföldre. Ez a last mile, én pedig azt remélem, hogy a müncheni mobilitási kiállításból nem ez volt a last edition.