A Ford Bronco története elég régen, valamikor 1966 környékén kezdődött, bemutatásakor a Jeep CJ-5-nek, illetve a Toyota Land Cruiser konkurensének szánták. Azóta öt generációt élt meg a típus, míg 1996-ban, több mint egymillió eladott Bronco után egyszer csak be nem fejezték a gyártását. Szerencsére a típus nem halt meg végleg, csak egy hosszabb pihenőre vonult el a Bronco, aztán 25 évnyi békés szendergés után 2021-ben megrázta magát és felébredt. És milyen jól tette.
Bár Magyarországra csak most jutottak el az első, hivatalos tesztautók, viszont rögtön kétféle kivitelben, egy inkább civilizált környezetben használható és egy igazán terepképes, vaddisznó változatban érkezett meg a Ford Bronco, előbbi Outer Banks, utóbbi Badlands fantázianévvel. Mindkettőt kipróbáltuk, a Badlands változatot pedig haza is vittük, hosszabb, – de nem elég hosszú – időre.
Külső
Aki tisztességes, gond nélkül használható terepjárót tervez, annak valamennyire meg van kötve a keze amikor a külső formához ér a rajzolásnál. Muszáj szögletes formát álmodni és bölcsen elengedni a kilógó részleteket is, vagy majd később a természet feszegeti le azokat. Ezek után nem meglepő, ha az újkori, két- és négyajtós változatban is készülő Bronco is egy szögletes valami, aminek sziluettjét egy derékszögű vonalzóval is papírra lehet vetni.
Jó érzékkel vettek át formákat az új megrajzolásakor az ős Bronco-ról:
A Bronco formája különösen őszinte darab, ahol a vezetőülésből úgy látszik, vége az autónak, ott valóban be is fejeződik, nincsenek kretén kinyúlások rajta sehol. Se előre, se hátra, se oldalra. Hossza 4,8 méter, szélessége 1,93 méter, tengelytávja 2949 mm. Mindehhez 1963 mm magas, és a hasát 261, illetve 237 mm magasan hordja, attól függően, hogy a városiasabb, vagy a terepesebb kivitelről van szó.
A formából kihozták, amit lehetett, a hűtőmaszk a régi modellt idéző megoldásokkal úgy telitalálat, ahogy van, és olyan finomságokra is maradt energiájuk a tervezőknek, mint amilyen a brutális vasból kovácsolt felhajtható vonószem, ami fékezve, finoman mozogva nyeklik vissza a helyére, hogy ha szükség van rá, kényelmesen rá lehessen akasztani a seklit, vontatókötelet. Kiviteltől függően kaphat az autó küszöbvédő acélból készült merevítést – ez sziklás terepen komoly védelmet jelent – vagy éppen beszálláskönnyítő fellépőt.
Óriásiak a külső tükrök , amik érdekes módon nem az ajtókra vannak felszerelve, hanem az A-oszlop tövéből kinyúló kis karra. Nem öncélú poén ez, hanem praktikus megoldás, hiszen az ajtókat ledobva is lehet vele autózni, mert így helyükön maradhatnak a külső tükrök. Már ahol legális leszedett ajtókkal közlekedni.
A tető négy darabban kapható le az autóról, ha nincs rajta tetőcsomagtartó, akkor az első három darab, ami az utastér fölött található, szerszám nélkül is. Mindezt valóban percek alatt. Vadászoknak lehet izgalmas ez a funkció, mert akár állva, menet közben is ki lehet kandikálni a tetején. Pláne, hogy darabonként, oldalanként is kiszedhetők, nem muszáj az egész első résznek nyitva lennie.
A csomagtartó feletti részhez viszont már szerszám kell, egész sok csavart kell kiszedni, míg végül leszedhető ez, a mozgatásához már két embert igénylő darab is. Az ablakkeret nélküli ajtók szintén kétemberesek, de pillanatok alatt lejönnek ezek is, miután az elektromos csatlakozót is oldották.
Csomagtartójának ajtaja a levehető tető miatt két darabban nyílik, egyik oldalra – kissé logikátlannak tűnhet, de ezzel kell kezdeni – míg a másik felfelé. Az oldalra nyíló darab meglepően nagy szögben tárható ki, és mozgatni sem nehéz, pedig az irdatlan méretű pótkerék is azon ül.
Fontosak még az autó terepszögei is, ami elöl 41 fok – az Ineos Grenadier-é 37,9 fok, de a Wrangleré is kisebb, 36 fok – hátul pedig 33 fok, gázlómélysége pedig 80 centiméter.
Belső
Óriási kilincseket megragadva lehet bejutni az utastérbe, de az ajtók nem nyílnak túl tágra. Masszív, széles a függőleges középkonzol, aminek a közepén tekintélyes méretű érintésérzékeny képernyő található, felette a terepjáráshoz szükséges kapcsolók sora – többek között a diffizárakért és az első stabilizátor oldásáért felelős kapcsolók – alatta pedig a klímavezérlés gombjai.
Figyelmes dolog, hogy az ablak tövében, magasra építve is van a Bronco-ban USB csatlakozó – A és C típusú is egymás mellett – így nem kell kilométernyi kábelt kerülgetnie annak, aki nem bízik a gyári, vagy a vezeték nélküli kapcsolattal az autó rendszeréhez kapcsolt navigációban. A kormány és a felső szint spéci gombjai látványosan vízállóak, vastag gumiréteg védi őket.
Egy apró kellemetlenséget kell csak benne megszokni, azt, hogy valószínűleg a levehető ajtók miatt az ablakemelő kapcsolók nem a megszokott helyükön, az ajtókon találhatók, hanem középen, a könyöklőn. A tetőbe épített, utólag beépített kiegészítők számára fenntartott extra kapcsolók hangulatosak, és a masszív kapaszkodók is jól mutatnak a beltérben. Hely van benne elég mindkét sorban, és az első ülések hátulján lévő MOLLE panelre is fel lehet aggatni egy halom erre alkalmas apróságot.
Az automatikus váltó hagyományos, karos fokozatválasztója mellett egy tárcsa is található, ennek tekergetésével lehet a különféle menetprogramok között válogatni – van normál, takarékos üzemhez és csúszós felületre való, illetve homok, sár, sziklamászó és Baja üzemmód is – illetve annak, aki maga válogatna a hajtásbeállítások között, a tárcsa tetején lévő gombokkal is lehet kapcsolni a terepváltót, és a két- és négykerék-hajtást. (Az Outer Banks változatból a sziklán araszoló és Baja üzemmód hiányzik, ellenben a sport mód nyújthat némi vigaszt, mert az viszont csak ebben található meg.)
Plusz van egy zseniális gomb is, amitől egypedálos módra kapcsol az autó, ami szürreális érzés egy ekkora monstrumban. Ezt aktiválva a gázpedállal lehet gyorsítani, lassítani. Elsőre nem hangzik nagy pukinak, de ennek segítségével a szörnyű meredély közepén is úgy tudsz megállni, araszolni, elindulni, milliméternyi visszagurulás és bakkecskézés nélkül, hogy közben a hátsó ülésen agyat is műthetnének.
Na, de gyorsan vissza a berendezéshez, mert még csak ott tartunk. Az ülések hosszú távon is kényelmesek – elöl biztosan – remekül látni az autó minden szegletét a kormány mögül, és az anyaghasználat is bőven meghaladja azt, amit ebben a kategóriában megszoktunk. Jó, a G-osztály puccosabb, de azt meg már rég nem viszik rá még a harmatos pázsitra sem, nemhogy a döglött halszagú dágványba.
Csomagtartója 504 – 561 liter közötti, kiviteltől függően, lasszó emblémával jelölt csomagrögzítő fülekkel, világítással, 12 voltos csatlakozóval. És nagyjából sík felület alakítható ki a hátsó üléstámlák ledöntése után.
Technika
A Bronco motorterében a 2,7 literes, V6-os, duplaturbós, közvetlen befecskendezésű EcoBoost motor dolgozik, ami 335 lóerős és 563 Nm nyomaték leadására képes. Ez önmagában is jól hangzik, de ha mellé tesszük, hogy ezzel 6,7 másodperc alatt lehet 100-as tempóra ugratni, akkor még vidámabbak leszünk.
Váltóból tízfokozatú automatikus került bele, amit terepváltó, kapcsolható négykerék-hajtás mellett zárható differenciálművek, oldható első stabilizátor – ez 32 km/órás sebesség fölött, sík terepen magától visszazár – és Trail Turn Assist is segít, hogy elakadásmentes legyen a móka. Utóbbi a terepen kanyarodáshoz nyújt segítséget, bekapcsolva 40 százalékkal kisebbé válik a fordulókör sugara, amit rafinált nyomatékelosztással ér el a rendszer.
Vezetés
Még szinte nem is volt időnk belakni a Bronco-kat, máris egy motokrossz pályán találtuk magunkat. A terepprogramon szépen végigpróbáltunk minden érdekesebb funkciót, miközben valószínűtlenül mély árkokat lépett át a Bronco, vagy küzdötte fel magát emelkedőn, ereszkedett le lejtőn, vagy szórta a homokot maga alól. A sár a porzó, szeptemberi kánikulában elmaradt, de valószínűleg ott sem jött volna zavarba az autó.
Hosszabb, országutas résznél komfortosan csendes az utastér, a rengeteg fokozat között tényleg észrevétlenül kapcsolgat a váltó. Városban lehet vele nagyon fürgén startolni, ha valaki győzi tankolni az autót, és a manőverezés sem különösebben problémás vele, hála az átlátható kasztinak, ami ott végződik, ahol gondolod.
Akinek ez kevés, annak a parádés 360 fokos nézet segít szemmel tartani a külvilágot. A kamerarendszer terepen is nagy segítség, az offroad programmal együtt a középkonzoli 12 colos kistévé is átvált vezetőtámogató üzemmódba és mutatja, mi van az autó előtt. Sőt, azt is, hogy pontosan mire fogunk ráhajtani a kerékkel. Teljesen hülyebiztos.
Terepen, pláne temposabban autózható földúton, gáton csapatáskor már nagyon nem mindegy, hol ül benne az ember. Elöl nem sok kényelmetlenség éri az utasokat, akik szinte pontosan a két tengely között félúton, az autó forgástengelyén ülnek, ami nagyjából mindig nyugton van. Innen nehéz megérteni, miért kocognak a hátul ülők fogai, és miért beszélnek furcsán darabosan. Nekik kevésbé kényelmes az utazás a hátsó tengelyhez közelebb.
Futóműve az óriási kerekekkel, Bilstein gátlókkal és a beépített masszív vasakkal szinte elpusztíthatatlan, az úthibákkal egyáltalán nem kell foglalkozni a kormány mögött, és a járatlan utakon is csak a komolyabb csapdákra érdemes odafigyelni. De aszfalton is feszegethetőek a határai, a terepgumi hamarabb fogja feladni a munkát, mintsem felboruljon az autó.
Fogyasztása a bődületes saját tömeg és a bivalyerős, V6-os benzinmotor ellenére sem tűnt különösen fájdalmasnak, az együtt megtett 380 kilométer alatt 52 liter benzin vált füstté, ami 13,7 literes átlagot jelent. A Bronco fedélzeti számítógépe valamivel optimistább volt a maga kereken 13 literes számításával.
Költségek
Hivatalos hazai ára még nincs a Ford Bronco-nak, így azt majd csak később tudjuk meg, hány milliót kellene összeszedni, hogy vidámabban teljenek a napjaink.
Értékelés
Az utóbbi időben, a szabadidőautók teljes elvárosiasodásával párhuzamosan a piacon rendesen megszaporodtak a komolyan vehető terepjárók. Méretben a Suzuki Jimny-vel kezdődik a sor, aztán ott van az elfuserált Defender formájú Ineos Grenadier is, kis jóindulattal a sokadik Range Rovernek is nézhető új Land Rover Defender is befér a listába, már úton van az új Toyota Land Cruiser is, de hangulatra talán a Jeep Wrangler áll legközelebb a Bronco-hoz.
Valamiben viszont mind elmaradnak a Bronco-tól, vagy teljesítményben, méretben, vagy hangulatban, praktikumban. Én most csak azért nem vágom rá gondolkodás nélkül, hogy a felsoroltak közül tutira a Ford Bronco-ra kezdenék el kuporgatni, mert pont ma indulunk megnézni az új Toyota Land Cruisert, ami a képek alapján hasonlóan jól eltalált járgány lehet.
Mellette – Ellene | |
---|---|
|
|