Ha fiatal autót használ valaki, akkor nagy eséllyel ritkán nyitja ki a motorházfedelet, hiszen a modern technika teszi a dolgát. Az autóipar nagyot lépett előre az elmúlt évtizedekben, már rég nem kell gyújtógyertyát pucolni, gyújtást állítani, manuális beállításokkal pepecselni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy törődésmentes lenne egy autó. Legalábbis, ha szeretnénk, hogy sokáig jól működjön.
A hosszútávú megbízhatóság még ma is sokban múlik a megfelelő karbantartáson, az autóra fordított figyelmen, a gondoskodáson. Ennek pedig túl kell mutatni a műszerfalon lévő por letörlésén. Még a modern autókban is található több olyan műszaki megoldás, amelyek állapotát könnyen kideríthetjük saját magunk, és a rendszeres ellenőrzéssel, a megfelelő minőségű alkatrészek, kenőanyagok, üzemanyag választásával megalapozhatjuk a felhőtlenül megtett kilométereket.
Folyadékok az autóban
Egy autóban sokkal több folyadék dolgozik, mint azt elsőre gondolnánk. Az autóban lévő folyadékok rengeteg hibáról árulkodhatnak, ezért érdemes megadott időközönként ellenőrizni ezeket. Motorolaj, fékfolyadék, kormányszervó-olaj, hűtőfolyadék: ezek színe, állaga, mennyisége akár egy lappangó problémáról is árulkodhat.
Jelenleg a legtöbb autóban a fékrendszer hidraulikus, a fékpedál lenyomására a főfékhengerből fékfolyadék áramlik a kerekek felé, ahol aztán a fékpofákat ez a nyomás szorítja rá a dobokra vagy a tárcsákra. Elvileg zárt rendszer, de hiba esetén szennyeződés kerülhet a folyadékba, valamint a folyadék öregszik, az apró tartályban pedig némi pára is keletkezik, ami szép lassan lecsapódva vízként hígítja a folyadékot.
A fékrendszerben a folyadék is fontos szerepet játszik, ha szennyezett vagy elöregedett, akkor balesetveszélyt is okozhat
Az elhanyagoltság miatti öreg fékfolyadék tönkreteheti a blokkolásgátló hidraulikatömbjét, de a bekerülő víz is komoly problémát okozhat. Ennek káros hatása, hogy csökken a fékfolyadék forráspontja, így az már egy végigfékezett, hosszabb lejtő után is felforrhat. A fékrendszerben ekkor keletkező légbuborékok viszont a folyadékkal ellentétben már összenyomhatóak, így a fékhatás csökken, a fékpedál beesik, ami balesetveszélyes helyzetet teremt.
Ezért időnként, többnyire 2-3 évenként a fékfolyadékot is cserélni kell. Egy átlagos autóba 0,75–1,5 liter körüli mennyiség kell, pár ezer forintos tétel, aminek cseréje tényleg csak odafigyelést igényel.
Az üzemanyag elsődleges fontosságú
Minden autónkba kerülő folyadék között talán a legfontosabb az üzemanyag. Ez adja a teljesítményt, ebből szabadulnak fel a lóerők, és ezek az összetett folyadékok ma már a motor tisztán tartásában is szerepet játszhatnak. A teljesítmény utáni vágy, az emissziós normáknak való megfelelés, a hatékonyság fokozása új megoldások kitalálására, alkalmazására szorította az autógyártókat: elterjedt a közvetlen befecskendezés, amely a fentiekben segített, de egy problémát is magával hozott.
A mai modern, kis lökettérfogatú, turbófeltöltővel, EGR-rendszerrel szerelt, az égéstérbe történő közvetlen befecskendezéssel működő erőforrásoknál gyakori a kokszosodás, a lerakódások problémája.
A prémium-üzemanyagok tisztító és súrlódáscsökkentő komponensekből álló adalékokkal folyamatosan tisztítják a motort (Fotó: Vito Corleone/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)
Az emissziós szabályok betartása miatt a forgattyúsház-szellőztetés termékei és a kipufogógázok visszavezetése a szívócsőbe kerül és lerakodást okoz. Az üzemanyag-ellátó rendszer fontosabb alkatrészein, például a szívószelepeken vagy injektorfúvókákon megjelenő szennyeződés miatt rövidülhet a motor élettartama, nőhet a fogyasztás, csökkenhet a teljesítmény. Rosszabb esetben felvillan a motorhibajelző lámpa, és a problémát csak szervizben lehet orvosolni.
Ez a probléma évek alatt, az autóhasználat körülményeitől függően akár már 50 ezer kilométer után megjelenik, majd fokozatosan súlyosbodik, és mivel a motor belsejében jelennek meg a lerakódások, a korom, így az autós alig vesz észre belőle valamit, egész addig, amíg nem jelentkeznek a tünetek. A nem tökéletes szelepzárás, a levegő és az üzemanyag nem megfelelő áramlása a kompresszió csökkenéséhez, a motor rángatásához, teljesítményvesztéshez vezethet. A súlyos hibát a motorvezérlő elektronika is érzékelheti, ami az egyes hengerek letiltását is eredményezheti.
Akárcsak az olajnál, a hűtőfolyadéknál, fékfolyadéknál itt is fontos a saját döntésünk, a választás, hogy mit adunk az autónknak. A nagy olajgyártó cégek az új technikák által született problémákra üzemanyagokkal kerestek megoldást. A prémium-üzemanyagok előnye, hogy tisztító és súrlódáscsökkentő komponensekből álló adalékokkal folyamatosan tisztítják a motort, valamint stabilabb összetételüknek köszönhetően jól együttműködnek a mai benzinesek fejlett kopogásszabályozásával, így a motorteljesítmény is javul.
Alkalmazásukkal megelőzhető, illetve csökkenthető a szeleptányérokon, szívócsőben a szennyeződés lerakódása, de ezen modern üzemanyagok előnyei nem csak a legmodernebb benzinmotoroknál tapasztalhatóak.
Az idősebb, szívócső-befecskendezéses típusoknál is előnyös lehet az alkalmazásuk, ott a dugattyútetőn és a szelepeken keletkezhet lerakódás égéskor, amelynek eltávolítása szintén előnyös. A tisztítóhatás akár még jobban is érvényesülhet, hiszen a lerakódás is régebb óta gyűlik, mint egy új kocsiban.
Ezeken a szívószelepeken jól látszik a lerakódás, ami megelőzhető a megfelelő minőségű, tisztító adalékokkal ellátott üzemanyag választásával (fotó: Getty Images)
A 4-5 év feletti, átlagos vagy annál csekélyebb teljesítményű autókkal pont annyira érdemes tesztelni a jobb minőségű üzemanyagokat, mint majdnem új, turbós motorhoz használni őket. A motor jobb működése rövid távon fogyasztáscsökkenést hozhat, hosszú távon pedig megbízhatóbb működést, kevesebb szervizben töltött időt eredményezhet.
Hűtőfolyadékot csak tiszta forrásból!
Fontos a hűtőfolyadék jó állapota is. A motorháztető alatt a legtöbb autóban közel átlátszó kiegyenlítőtartályt láthatunk a hűtőrendszer részeként. Ezt vizsgálva már árulkodó, ha a folyadékszint nem a MIN-MAX intervallumon belül van. Ha sűrűn fordul elő, hogy csökken a szint, akkor hiba van a rendszerben, ebben az esetben már érdemes szerelőhöz fordulni, még akkor is, ha rendszeres rátöltéssel elodázhatónak tűnik a beavatkozás.
Vészmegoldásként használható desztillált víz, de a rátöltés során fontos, hogy autónk megfelelő, a típushoz gyártott hűtőfolyadékot kapjon. A típust szín szerint lehet nagyjából azonosítani, ennek függvényében változó a folyadék tulajdonsága, de általánosságban elmondható, hogy minden termék védi a fém alkatrészeket a korróziótól, kenést biztosítanak a vízpumpának és meggátolják, hogy fagypont alatti hőmérsékleten bekásásodjon, megfagyjon a hűtőfolyadék, ami már súlyos gondokat okozhat a motorban.
Ez a szaknyelvben etilén-glikolnak nevezett anyag szavatolja, amit a megfelelő arányban hígítva kell a tartályba tölteni. A glikol tisztán már -12 fokon képes megfagyni, ezért kell vízzel hígítani. Furcsán hangzik, de így működik, az 50:50 százalékos keveréssel már elérhető a -30 Celsius-fok alatti szint, de egy benzinkúton bármikor tudjuk ellenőriztetni, hogy a motorunkban keringő folyadéknak épp mennyi a fagyáspontja.
Ha egy használtan vásárolt autónál nem ismerjük a hűtőfolyadék állapotát, akkor a legközelebbi olajcserekor érdemes annak cseréjét is elvégeztetni a szerelővel. Pár ezer forintos pluszköltség, és utána, ha nem fogy valamilyen okból, akkor 5-8 évig nem is kell hozzányúlni, nagyjából ekkora időtartam a hűtőfolyadékok szavatossága.
Az örök klasszikus: olajcsere gyakran, jó kenőanyaggal
Régen egy dízelautó olajcsere-periódusa 5000-7500 kilométer volt csupán, a kenőanyagok fejlődésével azonban ez egészen a 25-30 ezer kilométeres sávba tolódott. Bár ezek gyári előírások, sokan inkább rövidebb időközönként cserélnek olajat. A hozzáértő szerelők szerint ezzel csak jót tesznek autóiknak, a tiszta, jól működő motor záloga a megfelelő kenőanyag.
A motorolaj feladatát végezve elhasználódik, öregszik az égésből keletkező szennyeződésektől és a súrlódásból fakadó, hengerfalról, dugattyúról származó apró fémdaraboktól. Kapacitása határáig ezeket a szennyezőanyagokat távolítja el az olajszűrő, és biztosítja a motor tiszta működését.
Olajból és szűrőből is a legjobbakat érdemes venni, mert kicsi az árkülönbség, de sok múlik rajtuk! Nem csupán arról van szó, hogy a finomfuratok, pl. a vezérműtengely kis átmérőjű olajjáratait tömi el a „hordalék”. A főtengelycsapágyaknak, hajtókarcsapágyaknak is káros lehet az elhasznált, gyengébb viszkozitású olaj, várhatóan ezek az alkatrészek károsodnak legelőször. Különösen figyelni kell az olaj állapotára a turbós motoroknál, mert a kenési problémák gyorsan rontják a feltöltő állapotát is, amelynek felújítása vagy cseréje komoly tétel.
Ennyi odafigyelést megérdemel autónk, és ezeknek az alkatrészeknek, folyadékoknak az ellenőrzése, a megfelelő minőség választása sokat segíthet abban, hogy elkerüljük a váratlan problémákat.
