2003 júliusában mutatkozott be az első Neoplan Tourliner, a néhai möhringeni gyárban. Az igazsághoz hozzá tartozik ugyanakkor, hogy már 2002-ben megismerhette a nagyközönség a hannoveri IAA-n X-liner néven. Forgalmazása rögtön kétféle változattal indult, ugyanis a Neoplan egy kéttengelyes (Tourliner SHD), valamint egy háromtengelyes változatot is (Tourliner SHD L) elérhetővé tett. Az azóta eltelt húsz év óta több, kisebb-nagyobb változtatást hajtottak végre rajta.
A Tourliner életre keltése az MAN Lion’s Coach sikerének köszönhető, amely az egykori technikai vezetőnek, Bartha Ernőhöz köthető. A márka elsődleges célja az volt, hogy megfizethető, de komfortos és kényelmes turistabuszt dobjon piacra, amely számos igénynek meg tud felelni. Az újdonságnak ugyanakkor valamilyen szinten meg kellett felelnie a Startliner, a Cityliner, a Skyliner, valamint a Euroliner által felvonultatott műszaki színvonalnak.
Az első Tourliner megjelenésének megálmodása Michael Streichernek köszönhető, míg a belső dizájnt Andrea Lipp tervezte meg. Streicher hamar hírnevet szerzett magának, mivel képes volt olyan egyedi dizájn azonosítókat kitalálni a Neoplan buszok számára, mint például a Sharp Cut dizájn, amely a Starlineren, vagy a Citylineren is feltűnik. A Tourliner egyik fontos ismertetőjegye volt a busz homlokfala felű húzott „optikai” B-oszlop. Homlokfalán a már akkor is divatosnak tűnő fényszórók tűntek fel, míg a hátfalon LED-es lámpákat alkalmaztak, ami akkoriban előremutató megoldásnak számított.
Az első generációból közel 2500 darab készült, amelyek között Nagy-Britannia útjaira gyártott jobbkormányos változatok is megtalálhatók. A legyártott mennyiség 70 százaléka kéttengelyes, 12 méter hosszú variáns volt. Érdekesség, hogy a 2010-es Dél-afrikai futball világbajnokságon is használtak ilyen típusú buszokat, de a legtöbbször különjárati autóbuszként, turistabuszként lehetett vele találkozni az utakon. Sőt, igazából még most sem koptak ki az utakról.
A Tourliner második generációja (cikk nyitókép) 2016-ban jelent meg. A Sharp Cut dizájn ennél is tetten érhető volt, de jóval élesebb vonalakat alkalmaztak. Az újdonságnál 20 százalékkal sikerült csökkenteni a légellenállást, amit elsősorban az aerodinamikai szempontból optimalizált A-oszlop, a gömbölydedebb szélvédő, valamint az íveltebb tető révén sikerült elérni.
A Tourliner második generációja immáron négyféle változatban érhető el. A legkisebb 12,1 méter hosszú, kéttengelyes és összesen 53 utas szállítására alkalmas. A sorban a következő a 13,1 méter hosszú változat, a Tourliner C, amely ugyancsak kéttengellyel készül még, de a soron következő 13,4 méter hosszú variáns már háromtengelyes. Ezek befogadóképessége nagyjából azonos (57-59), a harmadik tengelynek tehát inkább a fordulékonyság miatt lehet jelentősége. A legnagyobb Tourliner 13,9 méter hosszú és legalább 63 utas szállítására alkalmas.
2003-as bemutatása óta a Tourlinerből összesen 3850 darab készült. Az első- és a második generációs változat egyaránt megtalálható a Volánbusz flottájában, utóbbi azonban jóval magasabban van reprezentálva, hiszen jelenleg gyakorlatilag ez a típus az uralkodó az állami busztársaság távolsági buszos portfóliójában. A Neoplan ahogyan azt illik, 20 éves ünnepi logóval látja el Neoplan Tourlinereket idén és várhatóan egy különleges kiadás is érkezik Diamond Edition néven.
