Változatlan formában hirdeti ki a kormány az útdíjrendszer átalakítására vonatkozó rendeletét – többek között ez derült ki az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által összehívott, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary), valamint a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) képviselőivel folytatott hét eleji egyeztetésen.
A fuvarozói érdekképviseletek súlyos hibának tartják, hogy az októberi 17,6% százalékos útdíjemelést követően a kormány a szakmai érvek figyelmen kívül hagyásával hirdeti ki a januártól bevezetendő új útdíjstruktúrát. A zaj- és légszennyezéssel, valamint a szén-dioxid-kibocsátással összefüggő díjak bevezetése újabb, jármű-kategóriáktól függően 30–80 százalékos útdíjnövekedést jelent.
A szakmai szervezetek szerint ez a költségnövekedés százalékban kifejezhető inflációnövekedéshez, a fogyasztási cikkek, élelmiszerek és szolgáltatások árának emelkedéséhez vezet. Februártól az autóbuszok is bekerülnek a HU-GO rendszerbe, ami jelentősen drágítja majd a személyszállítási szolgáltatásokat, így például a magyar családokat érintő iskolai kirándulásokat is.
„Az érdekképviseletek időben eljuttatták az útdíjrendelettel kapcsolatos szakmai javaslataikat a döntéshozókhoz, de ezek közül egy sem került be a tervezetbe – mondta Barna Zsolt, az MKFE elnöke. „Sajnálatos, hogy szervezeteinkkel csak ilyen későn, gyakorlatilag a rendelet kihirdetésével egy időben kezdődnek meg az egyeztetések. Most arra kell törekednünk, hogy megvizsgáljuk, milyen mozgástere van még a szakmának az érdekei érvényesítéséhez, és milyen korrekciókra van lehetőség, amelyeket a magyar személyszállító és árufuvarozó vállalkozások védelme, a versenyképességük javítása érdekében hozhat a kormány” – hívta fel a figyelmet az MKFE első embere.
A fuvarozói érdekképviseletek azt is kifogásolják, hogy az európai uniós által elvárt „külsőköltség-díjat” rohamtempóban vezetik be. „Ezen a téren az uniós irányelv 2026-os határidőt szabott a tagállamoknak, mi mégis azonnal bevezettük, ráadásul úgy, hogy az alágazat szereplői az elmúlt évben minden piaci szegmensben csökkenést szenvedtek el – szögezte le Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető igazgatója.
Az autóbuszok 2024. februártól történő HU-GO rendszerbe integrálása kapcsán Dittel Gábor kiemelte: „Szakmaiatlan megközelítés, ha a tengelyszámhoz kötött tarifarendszer nem tesz különbséget a kisbusz és nagybusz között. A kéttengelyes jármű lehet 11 vagy 44 személyes is, az útdíjköltség egységes ráterhelése ezekre az autóbuszokra igazságtalan helyzetet teremt.” Az érdekképviseletek a súly- vagy utasszám szerinti differenciálásban, illetve a jármű hossza szerinti különbségtételben látják a megoldást.
A szakmai szervezetek szerint hatékony ellenőrzés nélkül a magas útdíj tovább növelheti a bliccelők arányát, a viszonylati jegyekkel visszaélők számát. Utóbbinál szakaszjegyek teljes kivezetését vagy az érvényességi idő néhány órára rövidítését szorgalmazzák, az ellenőrzések fokozására pedig az útdíjbevételből kell forrást biztosítani. Javaslatként elhangzott még a fő- és gyorsforgalmi utak díja közötti különbség csökkentése, a tranzitforgalom kötelező autópályákra terelése, továbbá a nyilvánvaló költségvetési többletbevételre tekintettel a díjkompenzáció kérdése, például a nagyfelhasználói útdíj-visszatérítés bevezetésével vagy az intermodális szállítási módok térnyerésének finanszírozásával.
Az ÉKM az egyeztetést követően azt ígérte, hogy munkacsoportokat állít fel a vitatott kérdések rendezésére. Az elsődleges cél közlésük szerint az, hogy 2024 második felére a döntéshozók elé vihető, az érdekképviseletekkel egyeztetett megoldások, javaslatok készüljenek el.
