Ezerrel dübörög az ORFK-OBB „Látni és látszani” kampánya, amelyben arra hívják fel a figyelmet a szakemberek, hogy az őszi és téli évszakban mennyire fontos a láthatóság és persze a látás.
Nem elég, ha az autónak jól működnek a lámpái, használni is tudni kell azokat. Ésszel használni! Ködben nem elég a nappali, automatikus menetfény használata, hiszen a hátsó helyzetjelző lámpák a nappali menetfény mellett sok esetben nem működnek. Tehát rossz látási viszonyok között, esős időben, akár csak szórványködben is be kell kapcsolni a tompított világítást, hogy a hátulról érkezők is hamarabb észlelhessék az előttük haladót.
Ilyenkor a gyalogosok észlelése is nehezebb, és a gyalogos sem feltétlenül veszi észre a kivilágítás nélkül, vagy rossz világítással érkező járművet.
Ködben, illetve nagyon erős, zivatar-szerű esőben az első- hátsó ködlámpák felkapcsolása is indokolt. Nagyban megnövelik a jármű észlelhetőségét. Nagyon erős ködben a magasabban elhelyezkedő tompított világítás fényét a köd visszaverheti, fényfal szerű jelenség jöhet létre, amely korlátozza a látást.
Mikor a tompított világítás használata mellett kialakul az említett fényfal, akkor megoldás lehet, hogy a tompított világítást helyzetjelző fényre váltva, az első ködlámpákat használva haladjon az autó. Ugyanis a mélyebben elhelyezkedő ködlámpa képes bevilágítani a köd alá, így a fénye kisebb reflexióval távolabbi megvilágítást ad – persze ez nem mérhető a normál látási viszonyokhoz, de segít az óvatos előrehaladásban.
A ködös szakaszokról kiérve, mikor már nincs szükség a ködlámpákra, kapcsoljuk le azokat, hiszen zavarhatják a többi közlekedőt. Az első ködlámpák fénye inkább éjszaka zavaró a szembejövőknek, a felkapcsolva hagyott hátsók viszont nappali fényviszonyok között is is zavarják a mögöttes forgalmat. Ráadásul fényerejük miatt összetéveszthetők a féklámpával, illetve a féklámpa felvillanásának észlelését nehezítik, ez pedig balesetveszélyes.
