– Szívem, kérlek, siessünk, már rég a szüleimnél kellene lennünk. Ha akarod, átveszem én a vezetést, látom, hogy nem vagy jól.
– Csak kicsit fáradt vagyok, és fáj a hátam meg a hasam, ennyi az egész!
Aztán a férfi nem vette észre azt a piros lámpát, és majdnem karamboloztak. Akkor már káromkodott és fészkelődött az ülésben.
– Jól vagy? Nagyon fáj?
– Dehogy! Tudod, a férfiak mindent túljátszanak.
– Légy szíves, mondd el nekem, ha valami baj van! Lehet, hogy fel kéne hívni a háziorvost.
– Jó, majd felhívom.
Persze nem hívta fel. Hetek, hónapok mentek, a tompa alhasi fájdalom viszont maradt. Igaz, néha elmúlt, aztán a legváratlanabb pillanatokban ismét fellángolt. Nem volt kibírhatatlan, csak idegesítő, zavaró, kellemetlen. De ha ügyes volt, nem vette észre senki. Aztán egyszer csak társultak mellé a vizelési problémák.
– Drágám, ugye, végignézed velem a filmet?
– Hát persze, szívem! Csak hadd menjek ki WC-re előtte!
Ezt már nem lehetett eltitkolni.
– Megállítanád? Mindjárt jövök!
– Hát ezt nem hiszem el! Pont most?
– Tudod, csak a tegnapi sörözés miatt…
– De már voltál kint háromszor!
– Mennyi van még hátra?
– Még csak a felénél vagyunk…
Ők viszont még csak a betegség elején jártak. A neheze ezután jött. Ekkor a férfi már az ágyban sem tudott teljesíteni, és a szexuális nehézségek a kapcsolatukat is veszélybe sodorták.
– Alig vártam, hogy anyám végre elvigye a gyerekeket! Van egy egész napunk!
– Csak szép lassan…
– Lassan? Hogy érted ezt? Már nem tetszem neked?
– Ne butáskodj, imádlak!
– De akkor mi a baj? Értem, hogy az ember néha fáradt, vagy nincs kedve, de ez már három hónapja tart, és nem mehet így tovább! Még csak 37 éves vagyok, és szexelni akarok! Ciki?
– Félek tőle, hogy nem fog menni. A múltkor is fájt, és emiatt nem is tudtam befejezni, emlékszel? Sajnálom!
A nő végül az egész éjszakát azzal töltötte, hogy rákeresett a tünetekre. A hónapok óta tartó stresszre és diszkomfortérzetre, a tompa, feszítő alhasi fájdalomra, a vizelési panaszokra, a szexuális nehézségekre. Bár nem volt orvos, úgy érezte, megtalálta a választ: krónikus bakteriális prosztatagyulladás. A férfi hiába tagadott, nem volt menekvés.
– Képzeld, rágugliztam a tüneteidre, és azok alapján lehet, hogy CPS-ed van.
– Hogy mim van?
– Krónikus bakteriális prosztatagyulladásod. Találtam egy készítményt is, amely segíthet a tüneteid enyhítésében, de természetesen ez nem ment fel az urológiai kivizsgálás alól.
– Mi az?
– A Proxelan végbélkúp. Hialuronsavat és gyógynövényi kivonatokat tartalmaz, amelyek nyugtatják és ápolják a szöveteket. Helyi kezelésre javasolják, azaz az összetevők közvetlenül a probléma forrásánál szabadulnak fel, és segítenek a gyulladásos, feszülő, pangásos állapot okozta fájdalom és a vizelési zavarok enyhítésében. Vény nélkül kapható, és tartósan, kúraszerűen is alkalmazhatod, szóval az antibiotikum-kúra mellé és utána is javasolják kiegészítő terápiaként. Én megveszem neked, ha az orvos valóban megerősíti a diagnózist, és felírja az antibiotikumot. Kértem neked időpontot csütörtökre.
– De van egy prezentáció, amit meg kell csinálnom aznap délig…
– Fájdalmaid vannak, problémáid vannak, rossz neked – és most már kicsit nekem is. Nem érdekel a prezentáció! Nem akarom, hogy szenvedj!
– Én pedig nem akarok bemenni egy orvoshoz, aki feltérdeltet egy asztalra és kesztyűbábnak használ!
– Azt egyszer kell kibírni, de ezt, amiben most vagyunk, már hónapok óta nyögjük. Ráadásul lehetnek súlyosabb következményei is. Én pedig iszonyúan aggódom érted! Kérlek, menj el az orvoshoz!
És a nő addig „terrorizálta” a férfit, míg végre beadta a derekát.
– Sehogy sem menekülök, mi?
– De nem ám! Szeretlek, szeretlek, szeretlek, szeretlek!