Nem is autó, nem is rakétahajó, jogszabályilag pedig motorkerékpárnak minősült. Tekintve, hogy úgy nézett ki, mint egy rakéta, az sem volt ördögtől való gondolat, miszerint arra tervezték, hogy a Földet megszálló idegen űrhajókra lőjön. A valóság ezzel szemben az, hogy bár fontos, de ennél lényegesen hétköznapibb küldetést kapott: az 1980-as években az Egyesült Államokban ilyen szerkezeteken múlt, eljut-e időben és melegen a pizza a megadott címre.
Az évtized elején Tom Monaghan, a Domino’s Pizza alapítója összesen tíz darabot rendelt a Tritan A2-ből, annak hátsó részében melegentartóval, hogy a szállítás során ne hűljenek ki a megrendelt pizzák. Élesben 1985-ben mutatkoztak be a kedvező üzemanyag-fogyasztású, aerodinamikus karosszériájú szállítójárművek. A Tritan szerkezetét egy apa-fia mérnökpáros, James és Douglas Amick tervezte, egy olyan koncepciót leporolva, amin már az 1960-as évek óta dolgoztak az iparban.
Fotó: Mecum Auctions
Fotó: Mecum Auctions
Az alacsony fekvésű jármű orrkialakításának köszönhetően kiemelkedő, mindössze 0,15-ös légellenállási együtthatóval rendelkezett. Még az oldalirányú légáramlatokra is gondoltak, ráadásul a gigantikus hátsó szárnyat nehéz nem észrevenni – írta az autóról a Carscoops. Az 1969-es Windmobile ihlette megoldást a többi aeroelemmel együtt a Michigani Egyetem alacsony sebességű szélcsatornájában csiszolgatták.
Sokatmondó ennek eredményessége kapcsán, hogy a Tritan A2 Aero Car hajtásáról egy mindössze 30 lóerős Wankel-motor gondoskodott, de azzal is remekül boldogult, amiről leginkább a 153 km/órás végsebessége és a – 100 kilométerre vetítve – 2,9 literes fogyasztása árulkodik.
Más kérdés, hogy amennyi előnnyel, legalább annyi hátránnyal is rendelkezett. Jelenlegi tulajdonosa a CNN-nek nyilatkozott arról, hogy
valójában sokkal rosszabb vezetni, mint azt a legtöbben gondolnák, ráadásul a pizzákat sem tartotta kellőképpen melegen.
Minimális hasmagassága az egyenetlen utakon, háromkerekű kialakítása pedig a kátyúk kerülgetése során jelent akadályt, lényegesen rontva a vezetési élményen, miközben előrecsúsztatható teteje a ki- és beszállást teszi nehézkessé.
Fotó: Mecum Auctions
Ritkaságához viszont nem fér kétség, főleg azok után, hogy eleve alacsony példányszámuk az elmúlt közel négy évtizedben érezhetően megtizedelődött. Miután a pizzafutárkodásban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a megmaradt példányok többségéből kiszerelték a melegítőt is, így műszaki értelemben már kétülésesnek számítanak.
Néhány évvel ezelőtt próbaútra vitték a Tritan egyik autóját, mozgás közben itt nézhető meg:
Ezek egyike a Mecum Las Vegas-i aukcióján, november 9-e és 11-e között kerül kalapács alá. Az aukciósház ezúttal nem hozta nyilvánosságra a becsült leütési árát, de iránymutató lehet, hogy 2019-ben egy másik darabra 44 800 dollárért, akkori árfolyamon is jóval több mint tízmillió forintért csaptak le.
