Melyik a legbosszantóbb autós szabálytalanság, amit a pofátlansága – és a veszélyessége – miatt 10-ből 9 autós valószínűleg sosem követ el? Most mindenki elkezdi pörgetni magában a naponta tapasztalt kellemetlenségek széles sorát, amelyek közül valószínűleg dobogós a hosszú járműsort kanyarodósávban száguldva előző, majd a kanyar előtt furakodva visszasorolók manővere.
Éppen ilyen eset okozott halálos tragédiát, a bíróság elé kerülő közlekedési baleseteket bemutató sorozatunk mai sztorija is ilyen. Soha ne csináld ezt.
Elmérte
Attila céges tárgyalásra sietett. Attila a nagyobb gyerekért sietett az iskolába. Üzleti ebédre sietett. A haverokkal hetente egyszer megtartott kispályás focira sietett. Időpontra sietett a gumishoz. Fogorvoshoz volt időpontja kezelésre, hozzá sietett.
Az 51 éves vállalkozóról tudták a kollégái és a családtagjai, hogy állandóan „siet valahová”, közben meg rendszerszinten gyorsabban vezeti az Audiját, mint a forgalom nagyja. Nem az a direkt tojok a szabályokra típus volt, csak rohanásból állt az élete. Sodródott, elég gyorsan. Szerencséjére nemhogy balesetet nem okozott még azon szerda estéig, gyorshajtásos bírsága se volt, hála a traffipaxokra figyelmeztető útvonaltervező-applikációjának. Rossz szokásának tehát nem létezett írásos nyoma a rendőrség adatbázisában.
Most éppen a decemberben sűrű céges partik egyikére száguldott, szó szerint. A megyeszékhelynek ezen az útján is 50 km/órás tábla mutatta a közlekedőknek a sebesség maximumát, a baleset tanúi szerint ennél sokkal gyorsabban süvített el kora este a szabályosan közlekedők mellett. Ugyan besötétedett már, de ha a közvilágítás nem is lenne kiváló errefelé (márpedig az), akkor is pontosan tudja a város összes lakója, hogy ezen a főúton ősidők óta ennyivel lehet haladni.
Ráadásul a sávjában torlódtak az autók az esti dugóban, amikor a jobb oldali kanyarodó sávban elsuhant mellettük Attila, majd az utolsó pillanatban hirtelen bevágott a neki balra éppen egy lámpás kereszteződés pirosa miatt megálló kocsisor elejébe, mondván, ő még becsusszan ide. Nagyon elmérte, ugyanis szemből már éppen elindult egy másik kocsisor, de a bevágás után egyből meg kellett volna állnia, ám túlcsúszott, és pont telibe kapta a szemből elindult sor legelső autóját.
Halálos baleset Hajdú-Biharban (A kép illusztráció, nincs köze a cikkben megírt esethez. Fotó: Czeglédi Zsolt, MTI)
Segítség helyett alkoholszonda
Az Audinak pont az orra kapta telibe a szabályosan közlekedő Suzuki Splash bal hátsó ajtaját. A kis kocsiban három kolléganő ült, munkából tartottak hazafelé. Ugyan mindhárman használták a biztonsági övet, a hátul ülő közülük a mentők gyors kiérkezése ellenére életét veszítette a helyszínen. Másik két társa, valamint Attila nyolc napon túl gyógyuló, de kisebb kar- és válltörésekkel megúszta a hatalmas erejű ütközést.
Rengeteg tanúja volt az esetnek az ötórás csúcsforgalom idején. Egyrészt a megelőzött sorban álló járművek vezetői és utasai, másrészt a kereszteződésben a zebra zöldjére váró gyalogosok. A szemközti sávból érkező autósok, így a Suzuki vezetője azonban semmit nem láttak. Pontosabban csak egy hirtelen, hatalmas sebességgel feltűnt, csikorgó gumikkal beléjük csapódó sötét járművet tudtak felidézni, de ez a momentum is csak a másodperc tört része lehetett. Utána jött az ütközés, és a Splash átcsapódása a kereszteződés túlsó oldalára.
A Suzukiból és az Audiból is a szemtanúk szedték ki a sérülteket, ugyan éppen az egyik helyi háziorvos is a gyalogosok között volt, a 60 éves áldozaton ő sem tudott segíteni. Miután kiment a fejéből a sokk, Attila is próbált immár felkötözött karral segédkezni, de őt leállították a közben megérkezett rendőrök. Inkább az alkoholszondát fújatta meg vele egyikük, míg a többiek a tragédia helyét próbálták meg biztosítani a nyomrögzítéshez, fotózáshoz, a később akár perdöntő vizsgálatokhoz nélkülözhetetlen információk begyűjtéséhez.
Nem a sebességhatárok megszegése a legfőbb balesetkiváltó ok
Évről évre közzéteszi a rendőrség a „személysérüléses közúti közlekedési balesetek okai” nevű grafikon frissített változatait. Egy-két százalék ide-oda vándorol mindig, de szinte az első fakerekű szekér elindulása óta elmozdíthatatlanul vezeti a sort a „gyorshajtás”, az „elsőbbségi jog” pedig rendre a második. Pusztán ez a grafikon azonban önmagában kevés, ha szeretnénk megtudni pontosan: milyen hibákat vétenek a magyar járművezetők az autóik összezúzása előtt.
A Vezess által a KSH-tól kikért részletes adatsorokból sokkal árnyaltabb kép rajzolódik ki, ami szerint a három leggyakrabban előforduló emberi hiba a nem megfelelő sebesség az útviszonyokhoz képest, az elsőbbség meg nem adása a közúti jelzőtáblák utasítása ellenére, valamint a követési távolság be nem tartása.
De hol van a „klasszik” gyorshajtás? Itt olvashatóak a részletes és érdekes adatok.
A vád: halálos közúti baleset gondatlan okozása
Mintegy másfél órán keresztül állt a forgalom, a helyszínelők mértek és fotóztak, féknyomokat rögzítettek, majd a vizsgálati eredmények bekerültek a kihallgatási jegyzőkönyvek mellé.
Az elkövetkező hetekben sorra érkeztek a rendőrségre a tragédia érintettjei és szemtanúi, akik gyakorlatilag egybehangzóan állították, hogy a kanyarodósávban „nagyon gyorsan”, „legalább a megengedett duplájával”, előzött az Audi, ahonnan a záróvonalat átlépve sorolt volna vissza. Csakhogy közben éppen megállt a sor (ami meglephette az Audi vezetőjét), a szabálytalan jármű pedig akkora sebességgel vágott vissza, hogy a satufék ellenére átcsúszott az orra a szemközti sávba.
A Suzukiban utazó két másik nő szerencsére nem szenvedett maradandó sérülést, azonban a haláleset miatt Attilát hónapokkal az eset után megvádolta az ügyészség halálos közúti baleset gondatlan okozásával. Védelmét a Vezess olvasóinak is rendre jogi tanácsokat adó Janklovics Ádám, közlekedési ügyekre szakosodott ügyvéd látta el.
Baleset szintén sötétben, a 4-es főúton (A kép illusztráció, nincs köze a cikkben megírt esethez. Fotó: Lakatos Péter, MTI)
Józanul száguldott
A rendőrségi kihallgatások során, majd a bíróság előtt is azt vallotta Attila, hogy szerinte olyan 60-70 kilométer/órás sebességgel haladhatott, de mint mondta, nem nézte az órát. Nem szeretett volna elkésni, nem akart senkinek rosszat okozni, egyszerűen csak szeretett volna megelőzni pár autót.
A vizsgálatok eredménye szerint járműve 85-88 kilométer/órás sebességgel kezdte meg a visszasorolást, ennyivel mehetett a fékezés megkezdése előtt. Mint kiderült, nem fogyasztott alkoholt, a bírósági eljárás alatt többször hangsúlyozta, hogy soha nem fogyaszt szeszes italt, „ő sportember”.
A hosszúra nyúlt ügy végén a bíróság Attilát bűnösnek mondta halálos közúti baleset gondatlan okozásában, aki megszegte a KRESZ 26. §. (1) bekezdés a.) pontjának IV. részét, és a 18. §. (1) bekezdés c.) pontját. Az első a lakott területen belüli maximális sebességre vonatkozik, ami itt 50 kilométer/óra volt, a másik a záróvonalra, amit még érinteni sem szabad, nemhogy átlépni.
Az ítélet
Egyrészt kimondta a bíróság, hogy a vádlott abszolút sebességtúllépése állt okozati összefüggésben a bekövetkezett balesettel, másrészt azt is megállapította, hogy amennyiben a megengedett 50 kilométer/órás sebességgel haladt volna, még a záróvonal – egyébként szabálytalan – átlépése, vagyis a szabálytalan visszasorolás ellenére sem következett volna be a baleset.
Attilát a bíróság két év fogházbüntetésre ítélte, a jogosítványát pedig három évre bevonta, ugyanakkor a fogházbüntetés kiszabását öt évre felfüggesztette.
Az ítélet meghozatala előtt súlyosító körülményként értékelte a bíróság a többszörös KRESZ-szabályszegést, a gyorshajtások elszaporodottságát, a vádlott „jelentős mértékű sebességtúllépésben jelentkező bűnösségének nagyobb fokát”.
Ezekkel szemben enyhítő körülményként vette figyelembe az idő múlását, a vádlott büntetlen előéletét, rendezett életvitelét, a rendőrség adatbázisa szerinti büntetőpont nélküli közlekedési előéletét, az ügy során mutatott együttműködését, bűnösségének beismerését, valamint a vele egy háztartásban élő négy kiskorú gyermekét.
Attilának a közel egymillió forintos perköltséget is meg kellett térítenie az állam felé.
