Nyár, Balatonpart, kellemesen meleg este, zenétől hangos teraszok, jókedvűen kikapcsolódó turisták – akár még közlekedési balesetek is könnyebben kialakulhatnak némi italozás után egy-egy tóparti településen ilyen körülmények között. Pláne, ha zsúfolt sétány és környéke a helyszín, mindannyian ismerünk ilyen városrészeket.
A magyar tenger partján történt a cikkünk kiindulópontját adó autós ütközés is július közepén, immár sötétedés után, ám itt két helybéli, ráadásul szomszédos utcában lakó járt pórul, és a zajos vendéglátóhelyektől vagy fél kilométerrel távolabb. Emma pincérnőként dolgozott a strand közelében működő étteremben, aznap reggeltől este kilencig volt műszakban, kicsit még ráhúzott, megevett egy fél pizzát a konyhában, majd éppen besötétedett, amikor – a későbbi elmondása szerint – „hulla fáradtan” ült be az élettársa öreg Volkswagen Golfjába. Felhangosította a zenét, majd hazaindult a település túlsó végébe.
Rutinból közlekedve haladt a vízparti központtól már gyérebb forgalmú szűk utcácskákban, amikor a sajátjába lendületesen bekanyarodva orral telibe kapta egy éppen felé tartó Volvo bal elejét. Éppen azon az oldalon, ahol a 71 éves Lajos ült, akivel ráadásul látásból ismerték egymást, hiszen a nyugdíjas a szomszéd utcában lakott. A férfi szokásos, késő esti sétájára indult a partra a kutyájával.
Szerencsére a fiatal svéd kombi mellett a 20 éves német kompaktban is kinyíltak a légzsákok, így is mindketten megsérültek. Emma volt a szerencsésebb, ugyan beütötte a fejét, és vérzett az orra, de csak kisebb zúzódásokat szenvedett. Lajosnak azonban a bal lába, a csípője és a bordája is eltört. Azonnal kórházba szállították.
Képünk illusztráció, ez az eset a 4-es főúton történt (Fotó: Mihádák Zoltán, MTI)
Nem csak a törött autóért jár kártérítés
Olvasóink megszokhatták, hogy a biztonságosabb közlekedésre való újabb és újabb figyelmeztetésként időnként bemutatjuk egy-egy konkrét közlekedési baleset bírósági utóéletét, a megszegett szabályokra és a felelősség kérdésére fókuszálva. Ez a cikkünk nem ilyen, itt Emma elismerte a hibáját, a kiérkező rendőröknek azt is egyből elárulta, hogy megivott két doboz hideg sört a vacsorájához. Közölte, hogy vállalja a felelősséget a tettéért, a kocsi biztosítója pedig értelemszerűen kifizeti a Volvóban keletkezett anyagi kárt, legalábbis a fiatal nő reményei szerint az utolsó fillérig.
„Sokan azt hiszik, karambol után a biztosítóknak csak az autókban keletkezett kárt kell megtéríteni, de ez nem így van. A közlekedési balesetben nyolc napon túl gyógyuló sérülést elszenvedő autósoknak, motorosoknak, kerékpárosoknak és gyalogosoknak vagyoni kártérítés és sérelemdíj jár az egészségkárosodásuk és az életükben bekövetkezett változások után. Még a sérültek gyógyulását segítő családtagoknak is járhat pénz. Ma Magyarországon kevesen tudják ezt, és rendkívül kevesen élnek ezzel a lehetőséggel” – nyilatkozta Boros Árpád ügyvéd interjúnkban. Ő ilyen ügyekre szakosodott, és mivel a Balaton-parti baleset sértettjeként az idős férfi tudta, hogy a kocsija kára mellett a saját szervezetének a sérülései után is jár neki pénz, felkérte a képviseletére az ügyvédet.
Ráadásul ezek a kártérítések a gyakorlatban sokkal magasabb összegek is lehetnek a járművekben keletkezett károk kiegyenlítésénél, aminek józan paraszti ésszel könnyű belátni az okát. Az ember szervezete, egészsége, életminősége vagy éppen a munkaképessége jóval többet ér a gépek Eurotax szerinti piaci áránál.
A hatályos jogszabályok szerint sokféle jogcímen járhat kártérítés.
Például „kárelőleg” még azelőtt utalható, hogy egy balesetben komolyabban megsérült ember végleges állapotáról a baleset után orvosi jelentés készül, ez egyfajta gyors segítség, ahogy a neve mondja, előleg. Fontos kihangsúlyozni, hogy ennek elengedhetetlen feltétele a tisztázott jogalap. Mint például ebben az esetben, ahol egyértelmű volt az okozó felelőssége. A „vagyoni kártérítés” gyakorlatilag az ápolásra, kezelésre, rehabilitációra, a sérült vagy családja által kifizetett költségek megtérítésére járhat a gyógyszerektől az uszodaköltségeken át az elautózott üzemanyag áráig.
Kívülálló számára talán a „sérelemdíj” a legérdekesebb, és talán a legnehezebben forintosítható. Ennek lényege, hogy megpróbálja kompenzálni a sérült személy életéből a baleset következményeként kiesett, ezért az életminőségét csökkentő szokásokat. Egy példa a lehetséges millióból: korábban kocogott a sérült, a baleset után már nem tud futni, erre is járhat kártérítés, ami akár havi „járadék” formájában is igényelhető. Mondjuk valaki élete végéig kezelésre szorul, ezért is fizetni kell a biztosítónak havi rendszerességgel a fenti három jogcímen felül.
Nagyon fontos, hogy kártérítés a sérült mellett azon családtagjainak is járhat, akiknek a baleset következtében költségeik támadtak, vagy bármilyen módon megváltozott az életük, mert mondjuk napi szinten ápolják a szerettüket.
Képünk illusztráció (Fotó: Getty Images)
Milyen elemeket tartalmazott Lajos kártérítési igénye?
A nyugdíjas férfit kétszer megműtötték a baleset után, de így is nagyon más lett az élete. Hazaengedése utántól a mai napig a felesége segítségére szorul, csak bottal képes járni. Autót azóta sem vezet, egyedül képtelen a legjobban szeretett tevékenységére: a vízpartra autózni a kutyájával, és ott nagyokat sétálni vele. Minderről természetesen részletes orvosi igazolásokkal rendelkezik.
A kártérítési igény kisebb tételeiként az ügyvéd a sérült gyógyszerköltségeit, havi fix közlekedési kiadásait, a kényszerből megbízott ápoló szintén havi költségeit is mind rögzítette a balesetkor viselt és elszakadt ruházatával együtt, valamint a felmerült pluszélelmiszer- (több gyümölcs és vitamin) kiadásokat is. Egy ilyen kárigénynek éppen az a lényege, hogy mindenért, amit elveszített, jár a sértettnek pénz.
Természetesen a legnehezebben forintosítható a sérelemdíj, amint írtuk, ez az életkörülményekben való változások kompenzálását szolgálja. Ebben az ügyben is részletesen leírta az ügyvéd, hogy a 71 éves ügyfele rendszeresen és egyedül látogatta az unokáit, akik közül a legnagyobbat olykor maga hordta iskolába, amit soha többé nem tehet meg, élénk családi és társasági életet élt, aminek nagyrészt vége.
Mindezek miatt 13 millió forintos igényt nyújtott be.
Mikor azt kérdezzük Boros Árpádtól, hogy mi a jellemző biztosítói hozzáállás a baleseti sérültek kárigényeihez, azt mondja, „tapasztalataim szerint a biztosítótársaságok igen felkészülten kezelik a hozzájuk beérkező igényeinket. Az úgynevezett kisebb tételek esetében viszonylag könnyen dűlőre jutunk. A nehézséget inkább a sérelemdíj összegének meghatározása okozza, hisz azt igen nehéz számokban meghatározni. Az igényérvényesítés ideje (a beküldött kárigény és az ügy lezárása között eltelő idő) általában fél, illetve súlyosabb sérülésnél 2-3 év. Ez függ attól is, hogy a biztosító milyen iratok benyújtását kéri. Ugyanis a biztosító kizárólag csak a bizonyított, igazolt károkat köteles megtéríteni, ez pedig a kérdéses iratok beszerzésének idejével jelentősen növelheti az ügy lezárásának végét.”
Az ügyvéd szerint jogilag három szakaszból állnak legtöbbször a balesetes ügyek: a rendőrségi, az ügyészségi és a bírósági szakból, aminek a legvégén jön a jogerős ítélet. Boros Árpád szerint ebben az ügyben már a legelső szakban rendelkezésére állt minden, hiszen a balesetokozó száz százalékban elismerte a felelősségét, és nyilatkozott is erről.
Képünk illusztráció (Fotó: Donka Ferenc, MTI)
Mi lett az ügy vége?
Ugyanakkor ebben az ügyben már alapból volt egy banánhéj, az Emma által használt Volkswagen Golfnak sajnos nem volt érvényes kgfb-je. Elmondása szerint erről a fiatal nő sem tudott, az egy hónapja megismert párjának a kocsija volt, aki nem tájékoztatta erről.
Természetesen nincs veszve ilyenkor sem a kártérítés, az ügyvéd a Magyar Biztosítók Szövetségéhez (Mabisz) fordult, amely érvényes kötelező hiányában a jog szerint át kell hogy vegye a nem létező biztosító szerepét. „Sajnos azonban kizárólag csak abban az esetben köteles helytállni, ha a balesetben súlyos személyi sérülés történt” – mondja az ügyvéd, aki itt velük levelezett, minden ment a jellemző úton, sőt, ebben a konkrét esetben annál simábban. „Nem kellett megvárni, míg a nyomozás teljesen lezárul, majd ügyészségi és ezt követően bírósági szakaszba jut az ügy, hisz egyértelmű volt a károkozó teljes felelőssége.”
Az ügy azzal zárult, hogy átutaltak 10 millió forintot Lajos számlájára. Még a balesetben elszakadt nadrágját és a papucsát is kifizették neki. Első ránézésre akár sok pénznek is tűnhet, de ha feltesszük a kérdést, hogy ki vállalna be ennyiért maradandó egészségkárosodást, akár csak azt, hogy élete végéig bottal jár, már másként mutat 10 millió forint.
