Használt autót vásárolva az áron kívül a karosszériafajtán, a motorverzión, a színen, a felszereltségen és még ki tudja hány tényezőn múlik a döntés, de van valami hasonlóan fontos: legyen rajta minél tovább műszaki. Amíg a forgalmi engedély érvényes, addig szinte biztosan részt vehetsz az autóval a közúti forgalomban, míg a lejáró műszaki meghosszabbítása költséges javításokat igényelhet.
Olyannyira fontos szempont a műszaki vizsga érvényessége, hogy a Jóautók.hu keresőjében beállítható a „Mo-n jelenleg forgalomban van” kikötés és a HaHun a kibővített keresőben akár hónapra megadhatod, meddig legyen érvényes a találatként kiadandó autók műszakija. Az új autók négy évre kapják az első vizsgájukat, utána normál használattal kétévente szükséges levizsgáztatni őket.
Min bukhat meg a kocsid a vizsgán?
Először tegyük tisztába, hogy milyen hibákkal bukhat meg az autó a műszaki vizsgán! Több évtizede műszaki vizsgákat felügyelő forrásunk szerint a válasz egyszerű: gyakorlatilag bármivel. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat tárgyi feltételeit, technológiáját és ügyrendjét szabályozó 5/1990-es KöHéM-rendelet 5. számú melléklete igen gondosan, összesen 831 sorban rögzíti a különféle kritériumokat a rendszámtábla meglététől a haszonjárművek ponyvájának megfelelő szakítószilárdságáig.
Itthon – a miénknél elveiben megengedőbb osztrák gyakorlattal szemben – nemigen létezik olyan probléma, amit kis hibaként feljegyezhet a hatósági műszaki vizsgát végző szakember olyan gondként, amit a tulajdonos később kijavíttathat.
Fékcső, gömbfej és más bukási okok
Ha felír valamit, azzal szinte biztosan nem megy át az autó a műszakin. A 16 év körüli hazai autóparkból vizsgára érkező kocsikat azért nem kaszálják el tömegesen a vizsgálat során, mert azért a hibáért jár bukás, amit az érintett feljegyez. Valamilyen hibával is forgalomképes maradhat az autó, ha az üzembentartó megszánásából a vizsgabiztos csak szóban megemlíti, hogy ezt vagy azt cseréljenek ki, vagy más motivációval nem észlel valamit.
Például bármilyen futóműhibával megbukhat az autó egy rendes műszakin, még akkor is, ha csak a darabonként 1500 forintos, legtöbbször otthon kicserélhető stabilizátorszilentekkel van baj. Egy rossz gömbfej pláne helyből bukás.
Vizsga legyen minél több, de mi kell még?
A koros autóparkra jellemző rozsdás fékcsövekkel simán újrázásra rendelhető egy autó, ha a vizsgabiztos kritikusnak ítéli meg a hidraulikacsövek korrodáltságát. A fékcsövek cseréje drága dolog, amiben nem elsősorban az acél vagy a rézcső a költséges. A fékvezetékek hajtogatása, elvezetése az autóban nemszeretem feladat az autószerelőknek, mert sok vele a munka és a kellemetlenség.
Ha olcsó használt autót vennétek, jó kiindulási alap minél hosszabb műszaki érvényességű autók között keresni. Cikkünk megjelenésekor a Használtautón 324 friss műszaki vizsgás autó közül választhattok félmillió forintig, ha elég másfél évnyi vizsga, akkor 771 autóra nő az elméleti felhozatal.
Automatikus váltó: negatív
Ha sokáig érvényes a forgalmi engedély, jöhet a többi lényeges szempont. A legfontosabb kizárni a nagyon drágán vagy tartós eredménnyel nagyon nehezen javítható hibákat. Az elsőre példa bármilyen automatikus sebességváltó, legyen az fokozatmentes, duplakuplungos, hidrodinamikus nyomatékváltós szerkezet vagy robotizált manuális sebességváltó.
Ezeknek a javítási és felújítási költsége nem arányos az autó értékével és ha valamit nem szeretne a kispénzű autós, az 300-800 ezer forintot ellocsolni csak a sebességváltóra. A bontott váltókkal az a baj, hogy erősen bizonytalan az eredetük és az élettartamuk, de kibírhatnak néhány évet. Mindenesetre az összesen pár évre vásárolt autótok lehetőleg kézi váltós legyen.
Kuplungcsere, százezer felett
Már a kuplungcsere is fájó kiadás, ha a tengelykapcsoló pont nálatok ér 120-200 ezer km körüli élettartama végére. Cseréjére keresztmotoros, elsőkerék-hajtású autónál 4-6 órás munkadíjat számoljatok, ami 50-90 ezer Ft körüli összeg maszek szervizekben.
Arra figyeljetek, hogy az árban vonzóbbnak tűnő kuplungkészletben sokszor nincs benne a kinyomócsapágy! A hidraulikus csapágy sokszor önmagában annyiba kerül, mint a kuplungtárcsa és a kuplungszerkezet vagy másik nevén nyomólap, ami a szett másik két eleme. A hármas készlet ára egy átlagos szívó benzines autóhoz valahol 50 és 100 ezer Ft között szór utángyártott alkatrészekkel.
Vezetés közben a próbaúton sok minden kiderül a kuplung állapotáról. Fontos, hogy ne a pedálút végén fogjon csak, bár ezen lehet állítani valamennyit. A lényeg, hogy nagy gázadásra ne csússzon a kuplung, tehát ne pörögjön fel a motor úgy, hogy közben az autó nem vagy alig gyorsul.
Elsődleges, hogy a fokozatokat recsegő hangok nélkül kapcsolhasd, kivéve közvetlenül a megállás után a hátramenetet. A rükverc fogaskerekei nagyon sok régebbi autóban nem kaptak szinkronizálást, itt várni kell picit kinyomott kuplunggal állva, hogy recsegés nélkül kapcsolhass hátramenetbe.
Ha vészesen elkopott tengelykapcsolóval vár vevőre az autó, keressetek másikat, mert a rosszul működő kuplunggal nyüstölt autókban megsérülhet a sebességváltó szinkronizálása, ami fokozatonként két szinkrondob cseréjével járhat. Ráadásul itt nem csak a pótalkatrészek ára magas, de a váltójavításoknál a munkadíj is borsos.
Ősellenség a rozsda
Tartós eredménnyel nagyon nehezen, egyáltalán nem vagy irreális költséggel javítható hiba a korrózió. A rozsdásodás javításának akkor érdemes nekikezdeni, ha valaki ezt saját magának meg tudja csinálni. Szakembert találni rá nagyon nehéz, kifizetni a munkáját szintén, tehát a rozsdás autóktól el a kezekkel!
A legaggasztóbb és leginkább kilátástalan a teherviselő elemek korróziója, az első és a hátsó hossznyúlványoké, a rugótornyoké, a tűzfalé, a futómű bekötési pontjaié. Sima vizsgabukást ér az első futómű-segédkeret rozsdásodása is, nem kell megvárni, hogy átmenjen rajta a csavarhúzó.
Ehhez jön a vezetőülés alatti lemezek és a műszerfal alatti taposólemezek kilyukadása, az ajtók gyorsan rojtossá váló alsó éle, ahol kilátunk az aszfaltra. Drága lesz a szélvédőkeret és a szélvédőoszlopok korróziója is.
A karosszéria festékréteg-vastagságának mérése segít felderíteni a vastag gittel borított részeket, ahol 1000-2000 mikronnál, tehát 1-2 mm-nél több is lehet a rétegvastagság. Ezeken a helyeken a kasztni mozgásaitól megreped a gittelés és elválik az alattomban korrodáló lemeztől.
A rozsdás hullafoltokat viselő autók természetesen a műszakin is megbuknak. Ennek elkerülését szolgálja a házilagos festegetés, amikor a rozsdás részeket a karosszériára hasonlító árnyalattal fedik el, így a műszaki vizsgán készített fotókról nem ordít rögtön a turpisság. Ám egy közúti ellenőrzés során kibukhat, hogy az acél nem tudott a vizsga óta eltelt időben elporladni, a soron kívül műszaki vizsgára rendelt autó a tiszta vizsgálaton csúfosan megbukik, akár azokkal együtt, akik mutyiban áttolták a tulaj megbízásából.
Egyre kevesebb műszaki vizsgabázison merik bevállalni a bukásra érdemes autók áttolását, a kockázattal együtt nő a felár is. Ha olcsó használt autót kerestek, nem butaság a műszaki vizsga érvényességi idejét a legfontosabb döntési szempontok közé emelni.
Miért nem egy tuti japán?
A lehetséges autók közötti választás sem könnyű feladat. Hiába lenne gazdaságos egy szép állapotban megőrzött, nem szétrohadt bakancs Micra vagy második generációs (1988-2002 közötti) Swift, a mai forgalomban nem elég biztonságos autók. A fatalisták bátran vegyenek efféle lélekvesztőt, én is eljárnék egy jó nagypapás Swifttel, de a Vezess szerzőjeként felelőtlenség volna ajánlanom őket.
Kompromisszum nélkül nehéz lesz
Kompromisszumkészség kell egy épkézláb autó megtalálásához. Bár a hosszú oldalajtók szűk helyen megnehezítik a ki-beszállást, ha nincs gyakran veletek utazó kisgyermek, ez is megoldás lehet, mert a két oldalajtós modellek eladása jóval nehezebb, mint a négy oldalajtósoké, így jellemzően olcsóbbak.
Csökkennek az autóárak a légkondit elengedve is. Klímaberendezés nélkül egyre nehezebb kihúzni a nyarakat, de az alsó ársávban a gyárban beépített klímaberendezés közel sem jelenti azt, hogy az autóban működnék is a légkondicionálás.
Volt már róla szó, hogy az üzemképtelen légkondiról ne higgyétek el, hogy csak tölteni kell! Nagyon kevés olyan embert hord hátán a föld, akinek ne érné meg 15-20 ezer forintért visszahozni a klimatizálást a májustól szeptemberig előforduló 30 fok átvészelésére, ha tényleg nem kuplungot kell cserélni a klímakompresszoron vagy magát a szivattyút kell javítani, esetleg az elvásott klímahűtőt cserélni vagy néhány alucsövet tízezrekért, ahol a frissen betöltött hűtőközeg elszökik.
Ázsiai helyett európait
Ha olcsó használt autót vesztek, azt javasoljuk, hogy a magasabb ázsiójú japán és dél-koreai szívó benzinesek helyett eleve egy nagy tömegben gyártott európai kis- vagy kompakt autót keressetek! Ezek azonos összegért jobb állapotúak, mint az árakat meghatározó átlagvevők által többre tartott ázsiai modellek, tehát kevésbé elhasznált autót vehettek ugyanannyi pénzért.
Nézzétek meg, a budapesti agglomerációban és más nagyvárosok környékén hány kistelepülésen futnak például 206-os Peugeot-k ingázásra és hányan nyúzzák a 206-ost futárautóként, akár a dízelt, akár valamelyik benzinest!
Csak a példa kedvéért mondunk három kedvező alkatrészárú és tisztességes korrózióvédelmű autót, ami ebben a kategóriában jó megoldás lehet. Remek benzines motorjai miatt vonzó a Clio II és a Clio Campus.
Jó vezethetősége és általános nívója miatt tetszik a 2001 és 2008 közötti Ford Fiesta vagy a kevés pénzből viszonylag tágas, kényelmes és olcsón javítható autóra vágyók barátja, a Punto II. Aki képes elfogadni a német és a japán használt autóknál kisebb presztízsű francia vagy olasz használt autót, esetleg felismeri a JH/JD kódjelű Ford Fiesta kvalitásait és nagyszerűségét, a félmillió alatti ársávban is vehet olyan használt autót, amelyben is benne van még pár jó év. Legalább a következő műszakiig.