Ugyan már a 20. század elején kísérleteztek vákuumvonattal, a lehetetlen megvalósításához Elon Musk került a legközelebb, akihez többek között a Tesla, az X (korábbi Twitter), valamint a SpaceX is köthető. Légből kapott ötleteknek sincs híján az amerikai milliárdos: az egyik ilyen a Hyperloop One volt. Mint arról korábban a Vezess beszámolt, még tavaly zátonyra futott a projekt, amikor annak legnagyobb fejlesztőjeként kihátrált mögüle a Virgin.
Ezzel az egyik utolsó szöget üthették be Hyperloop-projekt koporsójába, december 31-én ugyanis az azt működtető cég is megszűnik. Erről egy belső informátorra hivatkozva számolt be a Bloomberg: úgy tudni, a start-up vállalat már elbocsátotta a legtöbb alkalmazottját, noha 2022 elején még több mint 200 ember foglalkoztatott. Ezzel együtt bezárta a Los Angeles-i irodáját; a Hyperloophoz tartozó jogokon és eszközökön, a Las Vegas közelében felhúzott tesztpályáján is megpróbál túladni.
Musk még 2012-ben vágott bele a kötött pályás közlekedés megreformálásába, azonban az elképzelés, miszerint a kapszulák vonatként funkcionálva nagy átmérőjű vákuumcsövekben levitálva, 500 km/órával, de egyes beszámolók szerint akár 1200 km/órával közlekedtek volna, több sebből vérzett. A vákuumcsövek megépítése és biztonságos fenntartása ugyanis nemcsak költséges, de rendkívül kockázatos is volt: bármilyen nyomásvesztés vagy szerkezetstruktúrai hiba beláthatatlan következményekkel járna.
Többek között ezzel magyarázható, hogy Musk nem is sajátította ki a projektet, hanem azt inkább szabadon felhasználhatóvá tette. Így annak megvalósításával jobbára egyetemi vagy kisebb mérnöki csapatok, műhelyek próbálkoztak, inkább kevesebb, mint több sikerrel, viszont az ígéretesebb kísérletek sem hoztak eredményt. Komolyabb jelentkezők is megjelentek a színen, egyikük a már említett Virgin, mely 400 millió dollárnyi ráfordítás után döntött úgy, hogy felhagy a fejlesztéssel.
