Annak ellenére, hogy Európában az utóbbi években a kibocsátási előírások miatt már csak haszonjárműként forgalmazhatják, a Suzuki egyik védjegyének tartják a Jimnyt. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy a típus volt már Guinness-rekorder, és még az is megoldható, hogy úgy nézzen ki, mint egy G-osztályos Mercedes-Benz.
Meghökkentő Jimny-átalakításokat azonban nemcsak Dubajban, hanem Japánban is tudnak villantani. Ezúttal – már a 2024-es Tokiói Autószalonra készülve – egy helyi cég, a DAMD rukkolt elő azokkal a body kitekkel, amikkel a Suzuki terepjárója olyan legendás raliautók testét öltheti magára, mint a Lancia Delta HF Integrale vagy a Renault 5.
Mindkét átalakítás nagyon hasonlóra sikerült, de az éles szem kiszúrja a fő különbségeket, és itt nemcsak arról van szó, hogy a Lancia esetében a piros, a Renault-éban pedig a kék színt választották a DAMD-nél. A lökhárítók, az OZ Racing versenyfelnijei és a korhű, sárga burkolatú ködlámpák viszont a Lancia és a Renault ihletésű Suzuki esetében egyaránt megegyeznek.
Értelemszerűen bizonyos fizikai akadályok, mint például a Jimny szabványparaméterei, meghiúsítják a tökéletes átalakulást, de az összképet elnézve elég jól áthidalták ezeket. Többek között a fényszóró-kialakítás lemásolásával és egy új elülső burkolattal próbálták rekonstruálni a Lancia ikonikus, 46 rali-világbajnoki futamon győztes hot hatchét, az átalakítás pedig az első, sárga burkolatú ködlámpákkal, az OZ Racing felnijeivel, a hűtőráccsal, valamint egy hatalmas hátsó spoilerrel egészült ki.
A Lanciával egyetemben a Renault 5 is a rali hőskorának egyik meghatározó alakjaként vonult be a történelembe. A „kis 5-ösnek” becézett francia városi autó karakterisztikája főleg a szögletes fényszórókban és a némiképp eltérő hátsó szárnyban jelenik meg. Ami viszont kissé ront az 1972 és 1976 között két generációt megélt, főként a B-csoportban jeleskedő típus másolatának hitelességén, az oldalára felragasztott „TURBO” felirat fölé biggyesztett „non” kifejezés.
Ez utóbbira az a magyarázat, hogy ami a motorháztető alatt van, azt szinte érintetlenül hagyták. Ebből következik az is, hogy nem a Japánban elterjedt, 0,66 literes, háromhengeres turbómotorral, hanem a nemzetközi piacokon használt 1,5 literes, ugyanakkor nagyobb, 101 lóerős kecsegtető hajtáslánccal szerelték.